MTV: volt benne valami

Május elsején a Magyar Televízió megünnepelte saját ötvenéves születésnapját. Két régi tévés játékkal bizonyították, hogy a nosztalgia a régi, ez biztosan megmarad a köztévé sajátjának, és mindig meglesz a maga közönsége is - de az archívum idén, az ötven év permanens ünneplése miatt lassan kiürül.

A Kapcsoltam úgy az őse az összes emelt díjas, lehúzós, műsorkitöltős betelefonálós műsornak, hogy teljesen más céllal került képernyőre. Készítőit még nem a pénzcsinálás vezérelte, hanem a szórakoztatás, egy olyan időszakban, amikor ehhez még elég volt feldobni egyhavi keresetnek megfelelő nyereményt és közepesen érdekes feladványokat. Kitenni a bal felső sarokba rikító sárgával a műsor címét, alá a színben vele harmonizáló modern, nyomógombos telefonkészüléket, egy daru szirénáját, és az elmaradhatatlan pohár vizet.

A Vágó István-féle Van benne valami egy modernebb műsor komoly főcímmel, Dollyval, helyszíni játékosokkal és reluxákkal. Pontosabban egy igen régi játék, a barkochba valamivel tévésebb feldolgozása. A műsorvezető is profi, azóta is ő az ország kvízmestere, mégsem kérdéses, hogy őszinte a meghatódottsága a régi díszletek között. A nagy ötlet az, hogy nem csak új játékosokat kapcsolnak telefonon keresztül, hanem behívtak a stúdióba régi, hetvenes-nyolcvanas években felbukkant barkochbázókat. A bejátszásokban láthatjuk régi önmagukat és a régi Vágó Istvánt, aztán a jelenben mindkettejüket. Alighanem azért van ma is a képernyőn, mert nem csak profi, hanem élvezi is a játékot még mindig, több évtized és sok elvesztett hajszál után is.

Élvezik a többiek is a stúdióban, látszik, hogy van, aki a háttérben magában mondja együtt a játékossal. Azok között, akik a képernyőre kerültek, volt egy orvos is, rajta sem múlt el nyomtalanul a régi felvétel óta eltelt idő. Nem csak a vonásai változtak, kicsit talán már a fogaskerekek is lassabban forogtak, de Vágó segítségével eljutott a nyereményig. Az ő lelkesedése sem csökkent semmit, akár a köztévé idősödő nézőtáborának képviselőjének is tekinthetjük, az ő generációja alkotja legkitartóbb híveiket.

A Magyar Televízió a Kapcsoltam-mal és a Van benne valami-vel nosztalgiából levizsgázott. Megmutatták azoknak, akik nem tudják, hogy milyen volt a tévézés húsz éve, a többség pedig visszarévedhetett a múltba. Abba a korba, amikor nem csak konkurens csatornák nem voltak, de internet, multiplex mozi, meg többpártrendszer sem, ezért még fontosabb volt, hogy este mi megy "a" tévében. A nosztalgia biztosan megmarad a köztévé sajátjának, és mindig meglesz a maga közönsége is, de az archívum idén, az ötven év permanens ünneplése miatt lassan kiürül. Muszáj lesz kitalálni egy olyan közszolgálati televíziót, amely nem csak a múlt értékeit közvetíti, hogy a százéves születésnapon ne a nosztalgia iránt legyen a nézőnek nosztalgiája.

Terray István