Tévé jövőre, tévé tíz év múlva

Akad, aki szerint megfér egymás mellett három tévés modell, más úgy véli, két nagy csoport fogja magába szívni a kicsiket. Van, aki szerint több saját gyártású műsor lesz, más úgy véli, kevesebb marad a tartalmas csatorna, több megszűnik. Az biztos, hogy mindenki úgy érzi, javulnak, de legalábbis nem romlanak majd tévéik pozíciói. Nagy magyar társaságok vezetőit kérdezte az [origo] arról, ki mit vár a közeljövőtől, és kíváncsiak voltunk arra is, a főtévések szerint milyen lesz a hazai televíziós piac tíz év múlva.

1. Mit vár a tévétársaság a digitális átállástól?

Kolosi Péter, RTL Klub, programigazgató: Nagy és hirtelen változásokra nem számítunk, hiszen az emberek nagy többsége - közel 85 százaléka - már ma sem az analóg földfelszíni jelet veszi. A sugárzás költségei csökkenni fognak, hiszen nem kell majd díjat fizetnünk az analóg jeltovábbításért. A változás azért sem lesz nagy a nézők többsége számára, mert azok, akik már ma is digitális platformon néznek minket, élvezhetik ennek számos előnyét: egyre több műsorunk nézhető akár eredeti nyelven, feliratozva, és több műsor már most is elérhető ezeken a platformokon az on demand videotárban. Persze, amint kész lesz a kábelpiac arra, hogy extra szolgáltatásként HD minőséget ajánljon az előfizetőknek, mi is készen leszünk erre.

Simon Zsolt, TV2, vezérigazgató: Az analóg kikapcsolás kitolódása időt adott a szobaantennásoknak, hogy átálljanak más szolgáltatásra, így 2014. december 31-éig nagy változás nem lesz. Azok a háztartások, amelyek a kikapcsolás pillanatában még szobaantennát használnak, gyorsan meg fogják találni a megoldást, hogy ne maradjanak tévé nélkül. Így a mostani lefedettségi szint garantáltan megmarad. Mivel az analóg háztartásoknak a Mindig TV mellett sok más szolgáltató - kábel- és szatellitdisztribútor - nyújt szolgáltatást, a digitális átállás kifejezés idejétmúlt, elvesztette az értelmét. Összességében tehát a TV2 piaci pozíciója nem változik az átállás következtében.

Dr. Szabó László Zsolt, MTVA, gyártási és műszaki vezérigazgató-helyettes: A közmédia szempontjából a szűk értelemben vett digitális átállástól - az analóg földfelszíni műsorszórás lekapcsolása - lényegi változást nem várok, hiszen a kellő felkészülést döntő mértékben elvégeztük. Tágabb értelemben a digitális átállás a lineáris műsorfolyamról való áttérés a nem lineáris (lekérhető, VOD) megtekintési módra. Ez utóbbi igen jelentősen megváltoztatja a tévénézési szokásokat. Ennek egyik lényeges hozadéka lehet az M2, a Duna és a Duna World közönségkörének bővülése.

Málnay B. Levente, az itthon 11 tévét működtető Chello Central Europe vezérigazgatója: Üdvözöljük az átállást, mindenképp előnyösnek tartjuk, hogy ezáltal minden magyar háztartás technikailag képes lesz fogni több mint harminc csatornát, így a nézők kibővült választékot kapnak. A mi célunk, hogy ebben a választékban minél több tematikus csatornánk helyet kapjon.

Farsang Péter, a Viasat vezérigazgatója: A digitális átállás egyelőre még nem ismert mértékű átrendeződést idéz majd elő a nézettségi versenyben, a tévés reklámtorta, valamint az úgynevezett kábeldíjak felosztásában is. Az NMHH 2012. évi tavaszi adatai szerint jelenleg a háztartások mintegy 14%-áról mondható el, hogy kizárólag analóg földfelszíni vétel útján néznek tévét. Ők azok, akikhez elvileg csak az M1, az RTL Klub és a TV2 adása jut el. A digitális átálláskor ez a 14%-nyi háztartás egészen biztosan lépni kénytelen, ha továbbra is tévézni akar. Mivel Magyarországon az alternatív vételi módok - kábel, műholdas, IPTV - összességében európai összehasonlításban nagyon magas lefedettséggel rendelkeznek, nem valószínű, hogy mindenki, aki jelenleg szobaantennás, a digitális átállást követően a Mindig TV-t (a digitális földfelszíni televíziózást) fogja választani. Mindez azt jelenti, hogy a két vezető kereskedelmi televízió nézettségbeli előnye tovább apad, ugyanis elolvad a réteg, amely nem önszántából nézi őket, hanem azért, mert más csatornát nem képes fogni. A nézettségi átrendeződést pedig - inkább előbb, mint utóbb - a reklámtorta újraosztása követi. Jelenleg a két vezető kereskedelmi televízió nézettségi arányánál jóval nagyobb mértékben részesedik a reklámbevételekből. Bár ez az átállás után sem lesz másként, az arányok változni fognak.

2. Műsorban és bevételben mi változik?

Kolosi Péter, RTL Klub: Műsorban nem sok minden. Az RTL mindig sok helyi gyártású, magyar tartalmat fog kínálni, hiszen a csoport így őrizheti meg elsőségét a nézettségi versenyben. A bevételekkel kapcsolatban azonban szükség lesz a változtatásra, és a műsorterjesztőknek fizetniük kell majd az RTL Klubért is. Továbbra is azt gondoljuk, nem fair, hogy a földfelszíni adók nem részesülnek a kábel-előfizetések díjaiból, de az összes kábelcsatorna pénzt kap a szolgáltatóktól, miközben a legtöbben a földfelszíni adókat nézik, és természetesen ezek az adók költik a legtöbb pénzt tartalomra. Ráadásul a reklámpiac évek óta recesszióban van, 2008 óta több mint 35%-kal zsugorodott, a tartalom-előállítás és -beszerzés költségei ellenben nem csökkentek. Azaz, ha továbbra is minőségi, és különösen a nyilvánvalóan magasabb költséggel előállítható gyártott, azaz helyi tartalmat szeretnénk kínálni, a kiesett bevételeket legalább részben pótolni kell. Másképpen a televíziós ipar üzleti modellje nem lesz fenntartható.

Simon Zsolt, TV2: A kikapcsolás után a TV2 terjesztési díj szedésére jogosult, olyan Pay TV-vé válik, mint a többi kábelcsatorna. Mivel a TV2 jelen pillanatban egy jelentősen visszaesett reklámpiacból él meg, fontos bevételi forrásként számolunk a terjesztési díjjal. Ezért is fontos, hogy a márkát, a nézettséget tovább erősítsük.

Dr. Szabó László Zsolt, MTVA: Műsorban az analóg lekapcsolást követően teljesen egyenrangúvá válik az M2, a Duna és a Duna World az M1 csatornával, így a struktúra szabadabban lesz tervezhető. A teljes körű hozzáférés, az országos lefedettség miatt az M2, a Duna és a Duna World értéke megemelkedik.

Málnay B. Levente, Chello Central Europe: Az átállással a jelenleg piacvezető két általános szórakoztató csatorna kevésbé fogja uralni a piacot. Műsor szempontjából a nézői célcsoportokra specializálódott programming került előtérbe. Ennek megtorpedózására hozza létre két induló csatornáját az RTL és a TV2, megpróbálva az előfizetői bevételek piacán is kiépíteni azt a nézettségi dominanciát, amely a reklámpiacot jellemzi. A Chello portfóliója erős és széles spektrumú, nem tartok a versenytől. Az egycsatornás vállalatokra, illetve a helyi tartalmat létre nem hozó csatornákat felvonultató portfóliókra viszont nehéz napok várnak.

Farsang Péter, Viasat: A műsorkínálat változása tekintetében nem lennék nagyon optimista, mert a digitális átállástól összességében nem lesz több pénz a piacon. Ezért nem gondolom, hogy a televíziók a váltás hatására jobb műsorokat gyártanának, vásárolnának - sőt! Könnyen megeshet, hogy egyfajta profiltisztulás keretében összességében kevesebb tartalmas csatorna lesz majd elérhető az országban. Ezt az úgynevezett kábeldíjak már említett újraosztása idézheti elő. Ha például egy kábelszolgáltató azt tapasztalja, hogy jelentős összeget kell fizetnie a jelenleg ingyen terjesztett analóg földfelszíni csatornákért, arra kevésbé meghatározónak vélt adók feláldozásával próbál válaszolni. Ám az itt várhatóan érintett kisebb adók épp e műsordíjakból élnek, reklámbevételekből alig részesednek, így néhányuk léte veszélybe kerül.

3. Milyen fordulat várható az átállás után?

Kolosi Péter, RTL Klub: Előbb-utóbb meg kell állnia, legalábbis le kell lassulnia a fragmentációnak, a piacnak szüksége van a konszolidációra.

Simon Zsolt, TV2: Nem várunk jelentős változást, nem egyszeri hatása lesz, hiszen a szobaantennások átállása folyik, így ezt folyamatában tudjuk kezelni, a nézettség terén visszaesést nem várunk. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a SuperTV2 indításával és a FEM3, PRO4 megerősítésével szeretnénk visszanyerni azokat a nézőket, akik átpártoltak a kábelekhez. Így az analóg kikapcsolást lehetőségként éljük meg: egyrészt nézettség terén növekedéssel számolunk cégcsoportszinten, másrészt új árbevételi forrásként meg fog jelenni a kábeldíj a TV2 esetében is.

Dr. Szabó László Zsolt, MTVA: Közvetlenül utána semmi, mert a digitális műsorszórás már 2008-tól elérhető, így akit érdekelt, négy év alatt már nagyrészt váltott.

Málnay B. Levente, Chello Central Europe: A további piackoncentráció inkább fokozatos lesz, a fordulat már megtörtént azzal, hogy a háztartások több mint 80%-a nem csak három adót nézhet.

Farsang Péter, Viasat: Annak, aki úgy véli, kannibalizáció nélkül tudják a nagyok új csatornáikat felépíteni, figyelmébe ajánlom, hogy ez eddig sem sikerült: például 2009-ről 2012-re összességében mind az RTL csatornacsalád, mind a TV2 csatornacsalád veszített nézettségéből, habár a kábelcsatornáik - melyik kisebb, melyik nagyobb mértékben - nőni tudtak a kereskedelmileg kiemelten fontos 18-49-es célcsoporton mért egész napos közönségaránnyal számolva.

4. Ki marad talpon, ki veszít?

Kolosi Péter, RTL Klub: Azok a csatornacsaládok maradhatnak fenn, amelyek a hirdetők számára megkerülhetetlenek lesznek, ha sikeres és hatékony kampányokat szeretnének. Azoknak van esélyük, akik a helyi gyártású tartalmakra fókuszálnak, vagy a regionális, több országban jelenlévő csatornák, amelyek prémium termékkel jelentkeznek egy-egy jól meghatározható célcsoportnak, mint például a sportcsatornák vagy a jól pozícionált tematikus csatornák. De a legfontosabb, hogy általában azok, akik meg tudják változtatni a gazdálkodásukat, megfeleljenek a piac új realitásainak.

Simon Zsolt, TV2: Nagy kérdés, hogy a kábeloperátorok milyen forrásból fogják finanszírozni a TV2 és az RTL díját. Ha nem tudják a nézőkre terhelni, akkor vagy a saját profitjuk terhére megy, aminek kicsi az esélye, vagy portfóliót optimalizálnak. Ez azt jelenti, hogy azoknak a csatornáknak a jövője kérdéses, amelyek magas terjesztési díj mellett vagy nagyrészt terjesztési díjból élnek. Az analóg kikapcsolás és az országos kereskedelmi csatornák kábeldíja jelentős hatással lesz a kábelcsatorna-túlkínálatra, a csatornák nagy része el fog tűnni a piacról, a kábelszolgáltatók nem fogják tovább finanszírozni a kis csatornák működését.

Dr. Szabó László Zsolt, MTVA: A kereskedelmi televíziók elveszítik monopolhelyzetüket, és ezt csak a sokcsatornás kábeltévémodellel tudják kompenzálni ideig-óráig. Az eddigi analóg országos kereskedelmi csatornák promóciós felületté alakulnak át, és a bevételszerző platform az előfizetéses kábelcsatorna-csomagjuk lesz. A közmédiát a fenti módon érinti, azaz a négy csatorna egyenrangúvá válik.

Málnay B. Levente, Chello Central Europe: Azt gondolom, azok fognak talpon maradni, akik portfólióban építkeznek, regionálisan terjeszkednek. A Chello Central Europe ezt az utat járja. Akik egy csatornára építenek mindent, sokkal nagyobb kockázatot vállalnak, kevésbé tudják védeni magukat, illetve kiutat találni a piaci változások ellen.

Farsang Péter, Viasat: Azok a csatornák biztosan a vesztesek között lesznek, amelyek önmagukban állnak - nem egy csatornacsalád tagjai -, és amelyek nem rendelkeznek erős branddel, ezért a műsorterjesztők helyettesíthetőnek tarthatják őket.

----------------------------

5. Milyen lesz a magyar televíziózás tíz év múlva? Kik lesznek a piacon?

Kolosi Péter, RTL Klub: 2022-ben az átlagos néző, amikor hazaér a munkából, bekapcsolja az RTL Klubot. A férjének vagy a feleségének ez nem fog tetszeni, mert az RTL II-t szeretné nézni, végül a családi vita elkerülése érdekében a másik szobában bekapcsolják a másik tévét is, miközben a család többi tagja is megtalálja a szórakozását a képernyők (tévék, számítógépek, stb) sokaságán, és nézik a Coolt, a Film+-t, a Film+2-t, a Muzsika Tv-t, a Sorozat+-t vagy a Prizmát. Aztán később elmesélik egymásnak, hogy mit láttak, és a barátaikról is értesülnek a jobbnál jobb műsorokról a közösségi médián keresztül, úgyhogy másnap vagy késő este mindenki fogja a tabletjét, és visszanézi a számára legérdekesebbet az RTLMoston. Egy ilyen jövőért dolgozunk ma, az idő dönti el, hogy jól csináljuk-e.

Simon Zsolt, TV2: Azok fognak fennmaradni, akik két lábon állnak, vagyis a reklám- és a terjesztési bevétel aránya kiegyensúlyozott. Mivel a nagy nézettségű és reklámbevételű csatornák könnyebben lépnek be a terjesztési, mint az alacsony nézettségű, terjesztési díjból élő kis csatornák a reklámpiacra, azt gondolom, hogy két csoport fog életben maradni: a két nagy csatorna és szatellit csatornái, a többi csatorna pedig előbb-utóbb be fog tagozódni vagy az egyik, vagy a másik csoporthoz. Önállóan nem fognak tudni kellő reklámpiaci részesedést elérni, csak terjesztésből pedig önállóan nem tudnak megélni.

Dr. Szabó László Zsolt, MTVA: 2020 környékére a lineáris televíziós modell néhány műfaj (breaking news, élő zenei műsorok, élő sportműsorok) kivételével értelmét veszti, és felváltja a VOD. A tévétársaságok közül azok maradnak talpon, amelyek saját műsorgyártással rendelkeznek, a vásárolt tartalmakhoz bármely nagyobb aggregátor hozzáférhet (sőt várhatóan könnyebb lesz hozzáférhetővé tenni a kisebb stúdiók tartalmait). A Netflix, Hulu, Apple TV, Amazon Instant Video és hasonló szolgáltatások fognak dominálni. A hatalmas tartalomkínálatban fontossá válik a saját szerkesztésű műsorfolyam (lejátszási lista), a lekérhetőtartalom-fogyasztói szokások elemzése és ez alapján felkínált tartalom (ahogy az Apple Genius és a Netflix, illetve az Amazon könyvajánló rendszere ma is teszi). A felhasználó által generált tartalom (mint ma a YouTube) is letisztul és egyre nézhetőbb formában ölt testet, ahogy az emberek egyre fejlettebb vizuális kultúrával fognak rendelkezni (akár Facebook vagy hasonló, akkor éppen divatos közösségi szolgáltatás által menedzselt módon). A közszolgálati média speciális küldetése, szerepe miatt továbbra is jelen lesz, de a kereskedelmi televíziózás esetén az eddigi üzleti modelleket alapvetően újra kell gondolni.

Málnay B. Levente, Chello Central Europe: Én úgy látom, hosszú távon három alternatív modell tud működni. Az egyik a kereskedelmi televízióké, amelyek ma a piacot vezetik, rengeteget invesztáltak saját gyártású tartalmakba, ugyanakkor a konkurencia megerősödése nyomán - ahogy ezt a reklámbevételi adatok is mutatják - ma már csökkenő pályákon játszanak. Épp ezért ők is továbblépnek, befektetéseiket, tartalmaikat igyekeznek újrahasznosítani, átcsomagolni, ehhez új csatornákat létrehozni. A másik kategóriát a globális tartalomtulajdonosok alkotják, amelyek nagy nemzetközi tapasztalattal, komoly pénzügyi háttérrel és tekintélyes tartalomkönyvtárral rendelkeznek. A harmadik út - és ezt követjük mi - az, hogy Kelet-Közép-Európa több országában tematikus márkákat építünk, saját produkciókat hozunk létre, és a régió igényeihez alkalmazkodva lokális multiként szolgáljuk az adott ország nézőinek igényeit.

Farsang Péter, Viasat: Nem hiszek a tízéves előrejelzésekben. Ha mégis ilyen hosszú távra szeretnénk előretekinteni, úgy könnyen lehet, hogy a digitális átállásnál nagyobb horderejű változások is éreztetik majd hatásukat a tévés piacon. Gondolok itt elsősorban a nagy sávszélességű internet általánossá válásával a többképernyős tévézés, a smart tv-k elterjedése, illetve a nem egyidejű (azaz nem műsorújsághoz kötött) tévézés kiváltotta hatásokra. Kik maradnak talpon? Egészen biztosan a nagyobb, több csatornával több nézői réteget is kiszolgálni képes, tőkeerős társaságok, amelyek a gyorsan változó környezetben is meg tudnak újulni.