Nem rosszak az emberek, csak érzéketlenné váltak

Szeptember 21-én új évaddal folytatódott a közmédia riportműsora, a Bábel - Hesnával a világ. Az új széria lényegében az emberi viselkedést tanulmányozza, több világvárosba ellátogat, és érdekes emberkísérleteket ígér. Al Ghaoui Hesna mesélt az Origónak.

Az új évad az emberi viselkedést mutatja be, többek közt szociológia és emberkísérletek kerülnek képernyőre. "Több esetben én magam voltam a kísérleti alany,

drámai volt a saját bőrömön megtapasztalni az emberek reakciót.

Több világvárosban, Oslóban, Budapesten, Londonban, Los Angelesben és San Franciscoban is kipróbáltam, hogy mit reagálnak az emberek amikor csinos ruhában, magassarkú cipőben imitálok rosszullétet az utcán és mit, amikor szakadtan, hajléktalanhoz hasonló öltözékben. Magyarországon értek a legpozitívabb élmények, de alapvetően nem igazán érdekelte a járókelőket, hogy a másikkal mi történik."

Magára vállalta a kísérleti alany szerepét Forrás: Bábel

Átlagosan ötven emberből negyvenkilenc elsétált mellettem a legtöbb városban

akkor is, amikor csinos ruhában görnyedtem az utcán egy oszlopra,mintha éppen elájulnék. Ettől persze nem gondolom azt, hogy ők rossz emberek, inkább csak rengetegen érzéketlenné váltak, és hiába látnak valakit, aki segítségre szorul, azt érzik, ez nem az ő felelősségük, nem az ő dolguk. A műsor egyik fő célja az, hogy elgondolkodtassa a nézőket. Ha már elgondolkodnak egy-egy szituációt látva és legközelebb kicsit tudatosabban érzékelnek jelenteket, tudatosabban reagálnak dolgokra az utcán, volt értelme a munkánknak" – mesélte.

A műsorban világhírű szociálpszichológusok adnak választ Hesna kérdéseire, ők segítenek elmagyarázni az okokat és összefüggéseket.

Több nagyvárosban is eljátszotta, hogy elájul Forrás: Bábel

Több utcai kísérlet is képernyőre kerül, a műsorvezető például pénzt próbál kérni az utca emberétől, vagy éppen beáll egy sor elejére, az emberek reakcióját figyelve. De az oktatás szerepére és az agyszerkezetre is fordítanak időt.

Színes lesz az új évad

A stanfordi börtönkísérlet is a témák közt szerepel, találkoznak Zimbardóval a saját otthonában, ahol a kísérlet megtervezéséről és arról is mesél, hogy eközben milyen alapvető hibákat követett el. "Itthon az ő nevéhez kapcsolódik a Hősök tere projekt, amelynek alapító tagjaival szintén sikerült együtt forgatni. Egy epizódunkban pedig azt járjuk körbe, hogy az agy milyen szerepet játszik a viselkedésben, és egyik agykutató interjúalanyunk arról mesél, hogy min múlik, hogy egy alapvetően pszichopátiára hajlamos személy sorozatgyilkos lesz-e, vagy megszállott kutató" - mesélte.

"Különös lesz a tévé hatalmáról szóló epizód, a reality szemszögéből bemutatva. Sok fiatal követendő példának tartja, amit a képernyőn lát ezekben a műsorokban, holott korántsem az a természetes viselkedés. Meglepő dolgokat hallhatnak majd a Milgram-kísérlet kapcsán is, amelyet egy tévéműsorban is feldolgoztak. Megdöbbentő, hogy parancs hatására meddig képesek elmenni az emberek, milyen határokat lépnek át utasításra"- tette hozzá.

Szakemberekkel járják körül a témákat Forrás: Bábel

Nem árt, ha kívülről szemléljük az eseményeket

Úgy véli, az emberi viselkedés kutatása és a hétköznapi hősiesség kérdése mostanában különösen aktuális Magyarországon és egész Európában, a menekültkérdés kapcsán is. "Szerintem néha nem árt, ha az emberek időnként külső szemlélőként látnak bizonyos jelenségeket, és azt, hogy a többség hogyan reagál egy-egy helyzetben, amikor valaki szorult helyzetbe kerül."

A széria első epizódja az oktatásról szólt, Norvégiában forgatott a stáb.

"Az oktatási módszereket egy olyan norvég iskolában vizsgáltuk, ahol már negyven éve eltörölték a tantárgyakat, nem a klasszikus modell alapján tanítják a gyerekeket. Új megközelítésből tekintjük át az oktatási rendszert, amire úgy gondolom, itthon is nagy szükség lenne.

Az iskolák máig a tárgyi tudásra összpontosítanak,

pedig manapság az internet korában a legtöbb információ pillanatok alatt felkutatható. Inkább az jelent kihívást, hogy valaki használni tudja a meglévő eszközöket és a ránk özönlő adathalomban képes legyen eligazodni és felismerni az összefüggéseket. Fontos kérdés az is, hogy hogyan tudunk kreatívan hozzálátni egy feladathoz és egyáltalán, miként őrizzük meg a kreativitást olyan világban, ahol a számítógépek mindent megcsinálnak helyettünk."