Igen fontos eredmények születtek a génműködés szabályozásának kutatásában is, ahol a legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy a kisméretű, mindössze 21-28 nukleotid hosszúságú RNS-molekulák jóval nagyobb szerepet játszanak ezekben a folyamatokban, mint azt eddig feltételezték. Kiderült, hogy az eddig csak a DNS és a fehérjék közötti közvetítőnek tekintett RNS kulcsszerepet tölt be a genom karbantartásában - egyesek egyenesen "a genom immunrendszereként" említik őket. Képesek génekhez kapcsolódni, azokat ki- és bekapcsolni, sőt eltávolítani a nem kívánatos DNS-szekvenciákat. Ezek a merőben új eredmények közelebb vihetik a kutatókat olyan betegségek - például a tumoros folyamatok - megértéséhez, amelyek a sejtciklus szabályozásának meghibásodásával állnak kapcsolatban.