2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

30 év után először űrszonda indult a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. Az augusztus 3-án startolt Messenger feladata a Merkúr teljes feltérképezése, amely jelen pillanatban a legkevésbé ismert kőzetbolygó. Egyetlen űrszonda sem merészkedett a most tervezetthez hasonló közelségbe a Naprendszer kráterekkel borított, légkör és hold nélküli planétájához. A Messenger csupán a második olyan űrszonda, amit a Merkúrhoz küldenek. Az első az ugyancsak amerikai Mariner-10 volt, amely 1974-75-ben háromszor közelítette meg a bolygót, de felszínének csak felét tudta megfigyelni.

Az emberiség visszatért a jó öreg Holdhoz is: az Európai Űrügynökség (ESA) SMART-1 űrszondája jelenleg a pályára állás kritikus műveletét végzi a Hold körül. A kritikus manőver sikeres kivitelezése mérföldkő az "okos" űrszonda-programban, amelynek keretében az ESA új technológiákat próbál ki az űrkutatásban. Az űrkutatás történetében most először alkalmaztak ionhajtóművel ellátott űreszközt egy égitest körüli pályára álláshoz, felhasználva annak gravitációs hatását is.

Magyar szempontból izgalmasabb esemény volt, hogy egy Ariane-5 rakéta március 2-án reggel sikeresen a magasba emelte a Rosetta-űrszondát. Ezzel az Európai Űrügynökség (ESA) üstököskutató szondája megkezdte hosszú útját, hogy 2014-ben találkozzon a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel. 10 év múlva, az üstökös közelébe érve a szonda két részre válik szét. Egyik egysége az üstökös körül kering, a másik, Philae névre keresztelt része pedig leereszkedik az üstökös felszínére. A szondát 14 európai ország és az USA félszáz kutatóintézete, cége építette. A Rosetta programjának megtervezésében, a műszerek építésében magyar intézetek, vállalatok is jelentős részt vállaltak. A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben (RMKI) Szegő Károly űrfizikus vezetésével új üstökösmodellt dolgoztak ki, sikeresen írták le az üstökösmagok felszínének viselkedését. Az RMKI és az SGF Kft mérnökei Szalai Sándor vezetésével alkották meg a leszállóegység központi számítógépét. Ők fejlesztették a leszállóegység földi szimulátorát is. Az RMKI és a KFKI Atomenergia Kutatóintézet munkatársai tudományos műszerek tervezésében is részt vettek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem űrkutatói pedig a fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer tervét készítették el.

Ez lesz az első űreszköz, amely egy üstökös magja körül kering. Elsőként repül együtt egy a Nap felé közeledő üstökössel, elsőként figyeli meg, hogyan alakítja át a Nap melege az üstökös fagyott felszínét. Elsőként juttat műszerekkel felszerelt robotot egy üstökös felszínére, a leszállóegység műszerei közvetítenek először képet egy üstökös felszínéről és vizsgálják meg a helyszínen az üstökösmag anyagait. Korábban már kimutatták, hogy az üstökösök bonyolult, szénben, hidrogénben, oxigénben és nitrogénben gazdag szerves molekulákat tartalmaznak. A Rosetta segíthet annak az alapvető kérdésnek a megválaszolásában is, hogy volt-e szerepe az üstökösöknek a földi élet megszületésében.

2004-ben is folytatódott a Naprendszer távoli tartományainak kutatása. Ennek egyik legérdekesebb eredménye, hogy a NASA bejelentése szerint megtalálták a Naprendszer eddigi legtávolabbi égitestét. Az inuit tengeristen után Sedna névre keresztelt égitest 130 milliárd kilométerre is eltávolodhat a Naptól, s lehetséges, hogy az Oort-felhő első megfigyelt objektuma.

S végül egy látványos jelenségről, amelyet sokan Olvasóink közül is megcsodálhattak: 2004. június 8-án Magyarországról is megfigyelhettük a Vénusz átvonulását a Nap előtt. A ritka csillagászati jelenségről látványos felvételeket tekinthet meg képgalériánkban.