Nagy meglepetés: visszafelé keringő bolygókat találtak

Kaotikusnak látszó bolygópályák: váratlan útvonalon, a megszokottal ellentétes irányban keringő planétákra akadtak a Naprendszeren kívül. A felfedezés komoly kihívást jelent a bolygók születését magyarázó elméleteknek, sőt a lakható bolygók becsült számát is csökkentheti. 

Hat távoli planéta "visszafelé" kering csillaga körül, és közel kétszer ennyi bolygó egyéb, "ferde" helyzetű útvonalon halad. A szokatlan felismerés nehéz próba elé állítja a bolygók születését magyarázó modelleket, és a Naprendszeren kívüli, élethordozó planéták számának becslésére is hatással lehet.

A bolygók keletkezésének elfogadott elmélete alapján az ősi, zsugorodó csillagközi felhő közepén születnek a protocsillagok, és a körülöttük lévő lapos korongban a bolygók - amelyek a csillag tengelyforgásával azonos irányban keringenek. Elsősorban az Európai Déli Obszervatórium (ESO) műszereivel végzett újabb megfigyelések alapján a korábbinál pontosabb statisztikai felmérés készült, amely rámutatott: 27 fedési exobolygó (amelyek a Földről nézve időnként eltakarják csillagukat) több mint fele nem a csillag egyenlítői síkjában mozog, 6 pedig a csillag forgása alapján várthoz képest ellentétes irányban kering. Mindegyikük forró Jupiter-típusú égitest - tehát a mi Jupiterünkhöz hasonló méretű és tömegű, de a csillagához nagyon közel keringő óriásbolygó.

Az új megfigyelések komoly kihívást jelentenek a bolygók születését magyarázó elméleteknek. A hagyományos bolygókeletkezési elmélet feltehetőleg jó - de elképzelhető, hogy a planéták születésük után egyes rendszerekben heves kölcsönhatásba lépnek társaikkal és az anyagkorong maradékával. Ekkor sok bolygó elmozdulhat eredeti helyzetéből, és a most megfigyelt furcsa pályákra állhat. Mindez egybevág azzal a korábbi elgondolással, amely szerint a forró Jupiter-típusú égitestek gravitációs kölcsönhatások révén jutottak csillagukhoz közeli helyzetükbe.

A WASP program és az ESO kutatómunkája keretében azonosított, meglepő pályájú exobolygók és csillagaik (ESO, Cameron)

Más modell alapján nem a többi bolygóval vagy a korong anyagával történő a kölcsönhatás, hanem a közeli csillagok gravitációs tere is erősen befolyásolhatja a bolygók mozgását. Bármilyen hatás nyomán is kerül közel a csillagához egy planéta, az árapálykapcsolat révén idővel közel kör alakúvá válik a pályája. Mindezek nem kedveznek a Föld-típusú bolygók stabil fennmaradásának ezekben a rendszerekben.

Animáció az egyik exobolygó csillag előtti áthaladásáról (ESO)