Hogyan kéne megölni a kísérleti egereket?

A kutatók ezen a héten próbálnak közös nevezőre jutni abban a kérdésben, hogy milyen módszer a leghumánusabb a felesleges laboratóriumi állatok megölésére.

A tudományos kísérletek végén az egyik legkellemetlenebb, de sajnos megkerülhetetlen feladat a feleslegessé vált kísérleti állatok - elsősorban rágcsálók - elpusztítása. A kutatók, illetve az asszisztensek igyekeznek a lehető legkíméletesebben végrehajtani ezt. Az állatjóléttel és állati eutanáziával foglalkozó kutatók azonban egyre inkább úgy vélik, hogy a jelenleg használt módszerek nem a lehető legkevésbé fájdalommentes és stresszmentes megoldások.

A Nature beszámolója szerint ezen a héten a nagy-britanniai Newcastle upon Tyne-ban gyűlnek össze téma szakemberei, hogy megvitassák a rendelkezésre álló adatokat, és megpróbáljanak konszenzust kialakítani a kérdésben.

"Sok feltételezés látott már napvilágot az állatok eutanáziájára használt különböző eljárásokkal kapcsolatban" - mondja Penny Hawkins, a Királyi Állatvédő Liga (Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals) kísérleti állatokkal foglalkozó részlegének megbízott vezetője. "Néha úgy tűnik, hogy az állat nem szenved, ennek ellenére tudatánál van és mégis szenved."

A kép illusztráció Forrás: Wikimedia Commons

A kísérleti állatok nagy többségét kitevő rágcsálók elpusztításának leggyakoribb technikája, hogy egy szén-dioxiddal vagy altatógázzal feltöltött kamrába helyezik őket, majd az elkábult állatokat barbituráttartalmú injekcióval végzik ki. Léteznek fizikai módszerek is, köztük a csigolyakimozdítás (a nyak eltörése) vagy a lefejezés különleges rágcsálóguillotine-okkal. A szakemberek között élénk vita dúl arról, hogy melyik módszert részesítsék előnyben. A leginkább vitatott módszer a mostani találkozón a CO₂ használata lesz.

Egyre több tanulmány utal ugyanis arra, hogy a szén-dioxid erős stresszhatást okoz az állatnak. A bizonyítékok főleg az úgynevezett elkerülési tanulmányokból származnak. Az egyik legfontosabb ilyen tanulmányt a vancouveri Brit Kolumbiai Egyetem állatjóléti kutatói végezték. Az albínó laboratóriumi patkányok inkább átmentek az elsötétített dobozból a fényesen megvilágítottba (amelyet egyébként kerültek), ha az elsötétített dobozba CO₂-ot. vezettek. Ritkábban figyelték meg ezt a reakciót, ha szén-dioxid helyett izofluránt (szintén eutanáziához használt szer) használtak.

Kérdőjelek övezik a fizikai módszereket is. A csigolyakimozdítás tűnik a legjobb módszernek, ha megfelelően végzik, de ez nem alkalmas nagyszámú rágcsáló megölésére.

A kérdést tovább bonyolítja, ha nem a megszokott rágcsálókról, hanem például a kísérletekhez szintén gyakran használt zebrahalakról van szó.

Noha az Amerikai Állatorvosi Egyesület évente adja ki javított útmutatóját az állatok eutanáziájához, amelynek legújabb változatába már felvették a zebrahalat is, a mostani nagy-britanniai gyűlés remélhetőleg további hasznos útmutatásokkal szolgál majd a laboratóriumi állatok minél humánusabb elpusztításához.