Tűzbékát és angolnaszerű kétéltűt találtak Brazíliában

A Timonya annae (balra) és a Procuhy nazarienis (jobbra az előtérben) művészi illusztrációja

Kétszázhetvenmillió éves kétéltű-ősmaradványokat írtak le amerikai kutatók. Az új fajok segíthetik kitölteni az eddigi földrajzi hézagot, és megvilágíthatják azt, hogyan mozogtak a fajok a Pangea szuperkontinens különböző vidékein.

Kétszázhetvenmillió éve a világ jelentősen különbözött a maitól. Nemcsak a szárazföldek olvadtak össze egyetlen szuperkontinenssé a Pangeává, de a földet olyan ősi állatok népesítették be, amelyek nem sokban hasonlítottak a mai élőlényekre.

Jelentős leletek

Egészen mostanáig azonban nagyon kevés információ állt rendelkezésre a déli trópusokon valaha élt állatokról. Az egyesült államokbeli Field Museum munkatársai egy nemzetközi kutatócsoporttal együttműködve most több

új kétéltű- és hüllőfajt írt le Brazília északkeleti részéből,

ezek közül különösen két faj gyarapítja jelentősen az erről a régióról szerzett ismereteinket.

A Timonya annae koponyájának és csontváza egy részének maradványa Forrás: Juan Cisneros

„Az ebben az időben élt szárazföldi állatokról szerzett szinte összes ismeretünk Észak-Amerika és Nyugat-Európa maroknyi területéről származik, amely akkoriban az egyenlítő közelében helyezkedett el” – mondta Ken Angielczyk, a Field Museum kutatója, a Nature Communications folyóiratban megjelent cikk egyik szerzője.

Szalamandra és angolna kereszteződése

Most végre van információnk arról, milyen állatok éltek messze délebbre, és arról mennyiben hasonlítottak és különböztek az egyenlítő környékén élő állatoktól”

– tette hozzá Angielczyk.

A cikkben leírt két új faj vízi életmódú, ragadozó kétéltű. Az egyik, a Timonya annae nagyon kicsi, teljesen vízi kétéltű hegyes fogakkal és kopoltyúval. Leginkább úgy nézhetett ki, mint a modern mexikói szalamandra és egy angolna kereszteződése.

Tűzbéka

A másik új faj, a Procuhy nazarienis, amelynek neve a brazil lelőhelyén használt timbira nyelven „tűzbékát” jelent. Természetesen az állat nem tűzben, hanem egész életében vízben élt.

A Timonya annae (balra) és a Procuhy nazarienis (jobbra az előtérben) művészi illusztrációja Forrás: Reconstruction by Andrey Atuchin

Neve a Pedro de Fogo (Tűzszikla) formációból ered, ahol a leletet találták. A hely az itt található, tűzcsiholásra alkalmas kovakőről kapta a nevét.

Noha mindkét faj a mai szalamandrák távoli rokona, nem valódi békák vagy szalamandrák,

hanem egy a perm időszakban (299-251 millió éve) elterjedt, de azóta kihalt csoport tagjai.