Noha a tény, hogy általában nem emlékszünk túl sok agyi tevékenységre alvás közben, ám az mégis igen aktív marad. Az érzékeinktől kapott információ azonban erősen szűrt, ezért nem is érzékeljük tudatosan, és csak bizonyos ingerek képesek felriasztani minket az éjszakai nyugalomból.
A Tel Avivi Egyetem (TAU) kutatói által vezetett, a Science Advances tudományos folyóiratban publikált tanulmánysorozat eredményei szerint ezt a folyamatot egy idegi átvivő anyag, a noradrenalin szabályozza.
Ezekben a tanulmányokban különféle, ám újszerű megközelítéseket alkalmaztunk ahhoz, hogy megnézzük, hogyan szűrjük ki az érzékelő információkat és milyen agyi mechanizmusok történek alvás közben
– mondta Yuval Nir professzor, a tanulmányok vezető szerzője. – Mindezek azt határozzák meg, hogy mikor ébredünk fel éjszaka egy külső eseményekre adott válaszreakcióként.
A kutatók arra jutottak, hogy míg az agyunk alvás közben nem érzékeli tudatosan a hangokat, de a „hang alapvető elemzése továbbra is aktív".
Ezenkívül „alvás közben megmaradnak a kezdeti és gyors válaszok"
Yaniv Sela, aTAU doktorandusz hallgatója szerint ezek a megállapítások „vitatják a jelenlegi feltételezést, miszerint a talamusz felelős az agykéregbe érkező jelek blokkolásáért alvás közben".
Az összetett tanulmány azt is megállapította, hogy a Locus coeruleus nevű agyterület felelős azért, hogy az agyunk alvás közben „kiszakadjon az érzékszervi információktól", ahol a szervezetünk a noradrenalint termeli.
Ez a hormon viszont pozitívan hat állapotunkra, fokozza éberségünket és a figyelmet,
az izgatottságot szabályozó szimpatikus idegrendszer fő ingerületátvivő anyaga. A noradrenalin hiánya depressziót okoz, míg ha túl sok van belőle, kóros szorongás alakul ki.
A pihentető alvás egyik központi eleme az a képességünk, hogy képesek legyünk visszafordítható módon lekapcsolódni a környezetünkről
– mutatott ár Hanna Hayat, a TAU doktori hallgatója. – Megállapításaink egyértelműen azt mutatják, hogy a noradrenalin döntő szerepet játszik ebben azáltal, hogy alvás közben nagyon alacsony aktivitást mutat.
A csoport kifejtette, hogy az ezen az agyi területen jelentkező, fokozott izgalom magyarázza, hogy jól alszunk vagy sem. A noradrenalin a felelős azért is, hogy a stresszes időkben miért tudunk olyan nehezen aludni.
A noradrenalin az aktív nappali örömgyártó, aki lelkesen vezet bennünket harcba a stressz okozta problémák ellen.
Ám éjszaka nem túl örömteli „alvótárs", hiszen felhajtja a vérnyomást és azonnal frissé tesz bennünket.