Fantasztikus magyar kaland a világűr határán

Harminc kilométeres magasságból vékony cérnának látszik csupán a Duna

Nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án Várpalotán, a Thury vár mögötti parkból emelkedett fel a sztratoszférába az Űrbatyu II. A Bakonyi Csillagászati Egyesület tavalyi sikeres magaslégköri ballon projektje idén tovább folytatódott, professzionális eszközállománnyal, valamint komoly támogatókkal. Az Űrbatyu II. 30 kilométert meghaladó magasságba, a középső sztratoszférába hatolt, majd közel 3 órás repülés után Tolna megyében, Dúzs község külterületén landolt. A felkutatására indult keresőexpedíció sikerrel járt, és páratlan szépségű, űrközeli fényképfelvételei azóta bejárták országot.

Olyan magasságokba indult, ahol már nappal is fekete az égbolt

A Bakonyi Csillagászati Egyesület (BCSE) kísérletsorozata országos jelentőségű eseménnyé nőtte ki magát. Országos jelentőségűvé, hiszen – betartva a nyilvános rendezvényekre vonatkozó hivatalos előírásokat – több száz, hazánk számos pontjáról érkező érdeklődő a helyszínen ezrek a közösségi hálós élő közvetítésén, majd utóbb tízezrek a lélegzetelállító felvételek láttán voltak tanúi az Űrbatyu II sikerének.

Az Űrbatyu II olyan magasra emelkedett, ahol már nappal is koromfekete az égbolt, és jól látszik a Föld görbülete Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

A BCSE tavalyi sikeres és kalandokban gazdag magaslégköri ballon projektje idén tovább folytatódott – még professzionálisabb eszközállománnyal, és komoly támogatókkal.

Augusztus 20.-án, a nemzeti ünnepünkön Várpalotáról, a Thury vár mögötti parkból startolt el az Űrbatyu II,

hogy a sztratoszférába emelkedjék, olyan magasra, ahol már befeketedik az égbolt, és látszik a Föld görbülete.

A biológiai értelemben vett világűr már 18 300 méternél elkezdődik, ahol annyira kicsi a légnyomás, hogy szkafander nélkül felforrna az ember vére, arról nem is beszélve, hogy már nem elegendő az oxigén az életunkciók biztosításához. Az Űrbatyu II pedig több, mint 30 ezer méter magasra emelkedett Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

Maga a helyszín is megküzdött a sikerért, mert a tavalyi ajkai felbocsátás után a szervezők nyilvános, közösségi médiás szavazást hirdettek annak eldöntésére, hogy a nyertesnek bizonyult Várpalota mellett esetlegesen Pápa, avagy Tapolca legyen az esemény színhelye.

A szavazást nem várt érdeklődés kísérte, mert több mint 17 ezer voks érkezett.

Várpalota sikerében, és a nívós indítási programban komoly szerepe volt a BCSE helyi csoportjának, a Nagy Richárd vezette Palotai Amatőr Csillagászatnak (PACSi).

Sztratosz Feri, a pehelysúlyú űrutas

A műszaki megoldások iránt érdeklődőknek is szolgáljunk azonban néhány technikai részlettel. A 2019-es Űrbatyu I sikere a 27 km-es magasság elérését jelentette.

A 2020-as cél egyfelől újabb magassági rekord elérése volt, másrészt pedig kifinomultabb műszerállomány alkalmazása.

A gondola, azaz a műszertartály idén 2,3 kg-ot nyomott. Ez a tavalyihoz képest kevesebbnek számított abból a megfontolásból, hogy elsősegítse az első célkitűzés, az új magassági rekord megvalósulását.

A szonda mérőműszereket és kamerákat vitt magával a világűr előszobájába Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

A speciális magaslégköri ballon viszont nagyobb méretű volt mint a tavalyi, amelyet 6 m3-nyi hélium emelt a magasba.

A későbbi elemzésekhez fontos műszertartálybéli belső hőmérséklet mérését szolgáló műszer mellett két darab GoPro Hero7, egy Ozmo és egy Insta360 ONE R kamera is a magaslégkörbe utazott az Űbatyu II. fedélzetén, amelyeknél a 360 fokos körpanorámás látószög jelentette az igazi nóvumot. A lentebb beágyazott videón jól látható a Balaton és a Dunántúl, a világűr határáról.

A Veisz András „főkonstruktőr" által felügyelt megoldás(ok) közül ez nagyon jó ötletnek bizonyult, mert az egész országot bejáró pazar felvételeket főként ennek köszönhetjük.

A pazar panorámaképek a speciális fedélzeti kameráknak köszönhetők Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

Bármilyen furcsán hangzik,

de volt egy „űrutasa" is a küldetésnek; „Sztratosz Feri", a legófigura személyében.

Az „űrutas" a csekély tömege miatt nem növelte meg drasztikusan a hasznos terhet, ellenben közelebb hozta az érdeklődőkhöz a kísérletet azzal, hogy egyfajta „emberes misszióvá" varázsolta a felbocsátást.

Megkarcolta a világűr előszobáját

Meddig juthat fel az Űrbatyu II? Mit lehetett előzetesen prognosztizálni? Közvetlen környezetünket, az életfolyamatokat biztosító 12-18 km magasságig terjedő troposzférát biztosan képes átlépni. Behatolhat a meteorológiai léggömbök világába, az 50 kilométeres magasságig terjedő sztratoszférába – ahogy ez sikerült is neki.

Harminc kilométeres magasságból vékony cérnának látszik csupán a Duna Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

Ez a légkörnek az a része, ahol az ózonréteget is megtaláljuk, és az az egyik legkülönlegesebb jellemzője, hogy bár „hideg van", de - szemben a troposzférával - a hőmérséklet a magasság függvényében emelkedik.

Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

A világűr tényleges határa már az úgynevezett termoszférába esik,

amelynek elméleti választóvonalát az általánosan elfogadott tudományos álláspont szerint 100 km-ben, az úgynevezett Kármán-vonal magasságában húzták meg.

Kármán Tódor, a világhírű magyar fizikus, akit a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás, valamint a modern aerodinamika egyik úttörőjeként is ismernek. Forrás: Wikimedia Commons/NACA - Great Images in NASA Description

( A világhírű magyar származású Kármán Tódor, a modern aerodinamika megteremtője számította ki ezt a határvonalat, ahol már nem lehetséges felhajtóerővel repülni, és ahhoz, hogy az eszköz pályán maradjon, el kell érnie az első kozmikus sebességet.)

Ha eddig a határig nem is repült el a ballon, de azt azért bátran mondhatjuk, hogy a „megkarcolta" a világűr határát.

Igazi csapatmunka volt a különleges kísérlet

A Veszprém megyei településen Ivanics Ferenc egyesületi elnök, valamint felesége, Ivanics-Rieger Klaudia vezetésével már kora reggeltől készülődtek a konstruktőrök és szervezők az Űrbatyu II. startjára. Eközben az érdeklődők is szépen gyülekeztek,

és a 9 órára meghirdetett indításra már közel 400 fősre duzzadt a tömeg.

Sokan voltak szemtanúi az Űrbatyu II várpalotai startjának Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

Az időjárás is kegyeibe fogadta a szervezőket,

mert a megelőző napok masszív zivatarai, sőt felhőszakadásai után napos, derült idő köszöntött be.

A 14. század végén emelt Thury-vár sajátos történelmi hátteret biztosított a modern kori történésekhez. A bakonyiak pedig nem elégedtek meg azzal, hogy azok, akik eljöttek az eseményre, csak egy „szimpla" léggömbfelbocsátásnak legyenek tanúi.

Elemelkedett a szonda, irány a sztratoszféra Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

Komolyan koreografált sorrendben, professzionális alapossággal szervezetten követték egymást az események,

Nagy Richárd hangosbeszélőn ismertette a küldetés részleteit, a támogatók szerepét, és az éppen zajló aktuális eseményeket. Ivanics Ferenc valamint Ivanics-Rieger Klaudia a backstage ügyeit koordinálta, a műszaki feladatok kezelése pedig Veisz András feladata volt. Az egyesület tucatnyi tagja is aktívan részt vett a nem mindennapos kísérlet lebonyolításában.

Több mint harminc kilométeres magasságban, a világűr határán

A felbocsátás alkalmára meghirdetett gyermek versírópályázat győztese, Molnár Ádám elszavalta az eseményre írt költeményét, majd a többi ifjú nyertessel közösen elengedték az Űrbatyu II-t, égi útjára indítva a magaslégköri ballont.

Ez a pillanat szó szerint felemelőnek számított, megidézve az eddig csak filmeken és tévében látott űreszköz-indítások hangulatát.

A világűr előszobájában Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

Az izgalmak az Űrbatyu II sztratoszférába emelkedésével sem szűntek meg, mert a BCSE tagjai, amint az égbolt kékjébe veszett a ballon, rögvest elindították a keresőexpedíciót is.

Egy kisbusz és négy személygépkocsi követte a ballont, az Űrbatyu II. jeleit fogva.

A keresést az összes lehetséges paramétert figyelembe vevő szoftverek segítették. Az Űrbatyu II. végül nemcsak hogy elérte elődje maximális magasságát, de bőven túl is szárnyalta azt.

30 640 méteres elért magassággal új magyar rekordot állított fel az Űrbatyu II Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

A ballon repülési magassága meghaladta a 30 kilométert, egész pontosan 30 640 m-es magasságig jutott fel. Az Űrbatyu II a középső-sztratoszférába emelkedet, háromszor olyan magasba, mint ahol az utasszállító repülőgépek haladnak.

Ebben a magasságban a fekete égbolton nappal is láthatók a legfényesebb csillagok Forrás: Budai Csillagászati Egyesület

A kamerák lélegzetelállító fotókon örökítették meg a világűr hátsó udvarából a Balatont,

a Föld innen már jól kivehető görbületét, a ballon eldurranásának pillanatát, a gondola bucskázását, és ejtőernyőjének akcióba lépését. A lentebbi videón a ballon szétrobbanása, és a gondola szabadesése látható, az ernyő kinyilásáig.

A BCSE már harmadszor volt képes erre a nem mindennapi vállalkozásra. A tavalyi első Űrbatyut a Balatonból halászta ki egy arra sikló jacht legénysége, az idei nyár első, kiegészítő missziójának során a főképp kutatási célokat szolgáló Hunor pedig Vasvárról indult, 17 kilométeres magasságot ért el,

majd egy nappal később Csehországban landolt,

ahol Švaříček úr, Opatov község (az égi jövevény hatására először megszeppent) elöljárója adta át a szondát az érte kiutazó egyesületi delegációnak, megköszönve a neki átadott és az Unicumtól a tokaji aszúig terjedő Hungaricumokat tartalmazó ajándékkosarat.

A kozmosz határától egy tolnai fakoronáig vezetett az Űrbatyu II kalandos küldetése

Az Űrbatyu II keresőcsapata jó nyomon haladt, így az ereszkedő, majd közel három órás repülés után landoló ballont GPS és jeladók segítségével már eleve célzottan Tolna megyében, Tamási közelében keresték.

Harminc kilométeres magasságból kezdett el ismét a Föld felé ereszkedni Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

Az egészen pontos adatok Dúzs külterületét mutatták: egy 3 km széles erdős területet. Itt aztán többórányi megfeszített keresés vette kezdetét, 23 főnyi legénységgel,

hogy végül 10 méter magasságban, egy fa tetején leljék meg a világűr határában járt leszállóegységet.

A tolnai vidék felett, nem sokkal a landolás előtt Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

Hosszas tanakodás, és több sikertelen próbálkozás után végül a minden eshetőségre felkészült Kauker Zoltán előhozott egy jó hosszú horgászbotot, ami kicsit megtoldva tökéletes célszerszámnak bizonyult.

A küldetés vége: landolás a lombkoronában Forrás: Bakonyi Csillagászati Egyesület

A magaslégkör után így a fáról is sikeresen leereszkedett az Űrbatyu II, amit immár kézbe lehetett fogni. Ahogy ez a mozzanat, úgy az egész misszió is remek teljesítménynek bizonyult, a Bakonyi Csillagászati Egyesületnek méltán kijárt a siker.

(A beágyazott videók forrása: Bakonyi Csillagászati Egyesület, Ivanics Ferenc)