Egy egész várost kiirtottak, a gyerekeket sem kímélték

Vágólapra másolva!
Stratégiai jelentősége miatt pusztíthatták el Kr. e. 350 és 200 között a mai Spanyolország északi részén fekvő ősi települést, La Hoyát. A régészeti helyszínen feltárt emberi maradványok vizsgálatából kiderült, hogy férfiak, nők és gyermekek is voltak a támadás áldozatai között.
Vágólapra másolva!

A település maradványait 1935-ben fedezték fel, az első ásatásokat 1973-ban végezték a helyszínen. Brit és spanyol régészek szerint a tömegmészárlás után a települést soha többé nem lakták, a holttestek ott maradtak, ahol a halál érte őket egészen addig, amíg a feltárások során elő nem kerültek.

Az Oxfordi Egyetem kutatói, és más brit, valamint spanyol kutatókból álló csoport 13 csontvázat vizsgált meg. Mint megállapították, a holttestek ott maradtak az utcán, ahol a támadásban elestek.

- mondta el Teresa Fernández-Crespo, a kutatás vezetője. A CNN hírportálja által ismertetett tanulmány szerint egy másik férfi maradványainak vizsgálatából kiderült, hogy hátulról szúrták le, egy férfinak és egy nőnek pedig a karját is levágták a támadók.

Az Antiquity című folyóiratban csütörtökön publikált tanulmány szerzői leírták, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy a településre bárki visszatért volna eltemetni a halottakat vagy összeszedni a holmiját.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a támadók célja La Hoya teljes elpusztítása volt. Ennek oka a település stratégiailag fontos fekvése lehetet, mivel La Hoya a mai Spanyolország északi térségében, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közötti útvonalon helyezkedett el. A szakemberek szerint társadalmi, kereskedelmi és politikai tevékenység központja lehetett.

A kutatók úgy vélik, La Hoya az egyetlen olyan vaskori ibériai település, amelynek pusztulását helyi közösségek okozhatták.

Ez azt jelenti, hogy a térségben már a vaskorban folyt nagyszabású hadviselés, jóval megelőzve a rómaiak érkezését, akiket gyakran vádoltak a térség konfliktusainak fokozásával.

"A La Hoyában talált emberi maradványok elemzéséből arra következtethetünk, hogy ez az ősi korszak nem mindig volt olyan békés, amilyennek gyakran beállították" - mondta Fernández-Crespo.

(CNN/MTI)