A hatékony stresszkezelés megtanulása csökkenti a szívbetegségek rizikóját

Hazánkban a szív-és érrendszeri beavatkozáson átesettek kezelése gyakran lezárul a kórházi fekvőbeteg osztályról való elbocsátással. Pedig a hosszú távú gondozás elmaradásával az akut esemény megismétlődhet. A kardiológiai gondozás különösen fontos a továbbiakban is, mert a túlélési arány javítható a lehetőségek ismertetésével és folyamatos nyomonkövetéssel.

A krónikus és kezeletlen stressz közvetlenül is növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ahogyan ez már tudományosan is bizonyított. Balog Melinda, a KardioKözpont pszichológusa az összefüggésekre és a pszichés segítség lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az akut stressz jelei

Szinte mindenkinek ismerős lehet az az érzés, amit egy rossz hír válthat ki: elgyengülünk, erősen dobogni kezd a szívünk, olykor a torkunkban érezzük a dobogást, növekszik a pulzusunk, izzad a tenyerünk, összeszorul a gyomrunk, akár le is kell ülnünk. Ez az evolúciósan kódolt ősi fiziológiai válasz, egyfajta készültségi állapot, amellyel a szervezet egy valós vagy vélt külső fizikai vagy lelki fenyegetettségre válaszol. A külső, a személy által veszélyesnek értékelt esemény vagy helyzet, azaz a stresszor esetén mérlegel az agy, és dönt afelől, hogy milyen megküzdési móddal reagáljon adott külső ingerre: meneküléssel vagy támadással. Az esemény beindítja az úgynevezett vészreakciót, majd elindul a stresszhormonok fokozott termelése. Végül a stresszorra adott válaszunk, vagy a vészhelyzet megszűnése következtében a fiziológiai működés rendeződik egy nyugalmi állapotra.
Azoknál a személyeknél, akik szorongásra, aggódásra hajlamosabbak, kevésbé hatékony megküzdési módokkal rendelkeznek, illetve kevésbé képesek beazonosítani fizikai tüneteik és lelki történéseik közti kapcsolatokat, egy pillanatnyi stresszhelyzet is okozhat olyan tüneteket, amelyek szívbetegséghez hasonlók. Az ilyen pánikszerű tüneteknek nevezzük az éles, hirtelen mellkasi fájdalmat, amely gyakran olyankor jelenik meg, amikor az érintett nem végez fizikai aktivitást. Ritkább esetekben fokozatosan alakulnak ki ezek a tünetek. Egyéb pánik tünetek közé soroljuk a légszomjat, szédülést, dezorientáltságot, amelyeket tapasztalva a személy szorongása halálfélelemben csúcsosodik ki. A többnyire a mellkasra lokalizálódó fájdalom kb. 10 percig tart, megjelenhet vele párhuzamosan a hiperventilláció, és más kísérő tünetek is.

Tehát az akut stressz egészen nyilvánvalóan okozhat szív-érrendszert érintő panaszokat, rosszullétet, mára azonban az is bebizonyosodott, hogy a krónikus stressz ennél alattomosabban rombol.

Érdemes már az első, szokatlan tüneteket is komolyan venni. A fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a gyors szívdobogás érzés, illetve az egyszer-egyszer „kihagyó” szívverés ugyanis pitvarfibrillációra is utalhatnak. A szív felső üregeiben, a pitvarokban kialakuló fibrilláció hatására, a pangó vér miatt pedig akár vérrögök is keletkezhetnek. Egy elszabaduló vérrög aztán elzáródást okozhat az agyban (stroke) és más szervekben, így mindenképpen fontos a korai felismerés, mert anticoaguláns (vérhígító) kezeléssel megakadályozható vérrög képződés kialakulása. Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/24-oras-holter-ekg

A tartós stressz több úton vezethet szívbetegségekhez

Korábban a kutatások a kardiológiai betegségek és az elégtelen stresszkezelés tekintetében abban a vonatkozásban véltek összefüggést feltételezni, amely szerint

a krónikus stresszben élők körében gyakrabban fordultak elő a káros stresszkezelési szokások, így a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlevés, amelyek kiemelt kockázatot jelentenek a szív- és érrendszeri betegségekre,

de a közvetlen összefüggés sokáig nem volt ismert.
A jelenlegi álláspont szerint a tartós stressz kapcsolatba hozható azon agyi terület fokozott aktivitásával, amely az érzelmek feldolgozásáért felelős, és ezen területek túlaktiválása növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. The Lancet c. szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint a káros, azaz a személy által veszélyesnek ítélt, rendelkezésre álló energiáit meghaladó stressz inger gyakori megélése ugyanolyan fontos rizikófaktornak számít ebből a szempontból, mint a dohányzás és a magas vérnyomás. A kulcs – nagyon leegyszerűsítve - a gyulladás lehet, amit közvetve a stressz vált ki az artériákban, és amely végső soron anginához, szívinfarktushoz és stroke-hoz vezethet. Vagyis az már most látszik, hogy hatékony stresszkezelési módok elsajátítása az szív-érrendszeri rizikó csökkentésének egyik kulcsa lehet.

The Lancet c. szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint a káros, azaz a személy által veszélyesnek ítélt, rendelkezésre álló energiáit meghaladó stressz inger gyakori megélése ugyanolyan fontos rizikófaktornak számít ebből a szempontból, mint a dohányzás és a magas vérnyomás. A kulcs – nagyon leegyszerűsítve - a gyulladás lehet, amit közvetve a stressz vált ki az artériákban, és amely végső soron anginához, szívinfarktushozés stroke-hoz vezethet. Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/legszomj-faradtsag-szisztoles-szivelegtelenseg-tunete-is-lehet

Így segíthet a pszichológus

Ma már a kardiológusok közül is sokan terelik a szív-érrendszeri rizikóval rendelkező pácienseket a pszichológusok felé – természetesen a további életmódbeli elemek reformja mellett.
A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan fordulnak orvoshoz. Ezt igen jól teszik, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk.

Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok nem mutatnak kardiovaszkuláris eltérést, érdemes elindulni egy pszichés, mentális gondozás felé, amely személyre szabott stresszkezelési módok elsajátításához nyújt segítséget.

Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert nem minden ember ítéli rossz stressznek, ún. distressznek ugyanazt az eseményt, és adott esemény stresszt jelentő mértékének megítélésében is egyéni különbségek mutatkoznak.
A stresszel való megküzdésnek három fontos eleme van, amelyeket a pszichológiai konzultációk során mérlegelünk: mennyire tudjuk kontrollálni az adott eseményt, mennyire tudjuk bejósolni a kimenetelét, végül mennyire találjuk meg az értelmét. A kontrollálható események esetén probléma központú megküzdési módokat sajátíthat el a kliens, míg, ha maga a probléma nem oldható meg, a belső lelki állapotot megerősítő, megváltoztató, a helyzetet átkeretező ún. érzelemközpontú megküzdést támogatjuk. Mindkét esetben a kimenetel azonos: a stresszhelyzet feletti fizikai vagy lelki uralom megszerzése – ismerteti Balog Melinda, a KardioKözpont pszichológusa. - A stresszorokkal való találkozás elkerülhetetlen, azonban a lelki szívósságot a megküzdési módok helyes alkalmazása mellett különböző relaxációs technikák elsajátításával és rendszeres használatával, valamint az önbizalom, önbecsülés növelésével erősíthetjük.

(Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu))