A spanyolországi Ojo Guareña karsztkomplexumában egy sziklába ágyazott sírt tártak fel a régészek a San Tirso és a San Bernabé Hermitage főbejáratánál. A szakemberek egy hanyatt fekvő, felnőtt egyed csontvázát fedezték fel, akinek a feje nyugat felé nézett két kis mészkőtömb között.

Az úgynevezett San Bernabé-barlang a középkorban a kereszténység egyfajta csomópontjaként szolgált, mint a vallás és a zarándoklat központja. A korabeli társadalom tagjai itt alapítottak meg egy templomot, amelyet San Tirso-nak és San Bernabé-nek szenteltek, miközben az Ojo Guareña karsztbarlangok egykori pogány szentélyét kisajátították.

Mindez szoros kapcsolatban áll azzal a folyamattal, amely a Kasztíliai Királyságot létrehozta.

Az ásatást az Ojo Guareña karsztkomplexum kulturális örökségének projektje során végezték. A leletek egy része a hetedik század vége és a nyolcadik eleje közötti átmenethez kapcsolódó spanyol-visigótikus korszak kronológiáját mutatta, míg az alsó szintről származó emberi maradványok egy átmeneti szakaszhoz kapcsolódnak a nyolcadik század vége és a kilencedik század eleje között, a középkorban.

A hispán-vizigót sír, amit Ojo Guarena karsztkomplexumában fedeztek felForrás: Martín Merino

Mindkét esetben évszázadokra visszanyúló bizonyítékokat találtunk a keresztény istentisztelet kezdetére ezen az emblematikus helyen – mondta Ana Isabel Ortega, a Fundación Atapuerca és a Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana (CENIEH) régésze a HeritageDaily online tudományos portálnak.

Kiemelte: az antropológiai tanulmányok, különösen a hidrogén, a szén és a stroncium stabil izotópjainak elemzése, valamint a maradványok keltezése, bepillantást engednek ennek a személynek az életébe, aki összefüggésbe hozható az első remetékkel, akik visszavonulást kerestek ebben a különös karsztkomplexumban.
A szakemberek szerint az Ebro folyó felső folyásának és mellékfolyóinak közelében, Kantabria tartomány déli, Burgos északi részén éltek, valószínűleg egy zűrzavaros történelmi korban, amely a mórok megérkezéséhez kapcsolódik.Az ásatások után az emberi maradványokat a CENIEH kutatói fogják vizsgálni és helyreállítani. Ezeket később morfometriai és paleopatológiai vizsgálatoknak vetik alá, miközben Ana Belén Marín és Borja González, a Universidad de Cantabria kutatói részt vesznek az izotópos vizsgálatokban.