Fényesen világítanak az emlékezés lángjai november első napján
Halottak napján minden temető kivilágosodik
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A mindenszentek és az azt követő halottak napja a római katolikus egyház több mint egy évezredes múltra visszatekintő ünnepköre, az üdvözült lelkek emléknapja. Az angolszász világban a mindenszentek ünnepét megelőző napon, október 31-én tartják meg az „all hallow's evening" megemlékezést, vagy ismertebb nevén a halloweent, azaz „minden szent estjének" az ünnepét.
„Halottaink szeretete elsőrendűen az élet iskolája."
(Pilinszky János)
Több mint egy évezredes múltra tekint vissza mindenszentek napjának ünnepköre
Mindenszentek ünnepe III. Gergely pápa pontifikátusa idején, 741-ben jelent meg először az üdvözült lelkekre való megemlékezés napjaként. III. Gergely a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" az emlékünnepévé tette az egyik elődje, IV. Bonifác által 609-ben még csak a keresztény vértanúknak szentelt ünnepet.
Az egyháztörténeti hagyomány szerint mindenszentek napját IV. Gergely pápa minősítette egyetemes ünneppé, és helyezte át május 13-ról november elsejére a megemlékezést. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezésére vált hivatalosan is emléknappá, 998-ban. A mindenszentek ünnepe (Festum Omnium Sanctorum) ekkléziológiai tartalmát tekintve a „megdicsőült egyház" (ecclesia triumphans) ünnepnapjának számít.
A lelkek közül a még élők testesítik meg a „küzdő egyházat" (ecclesia militans), a már meghaltak, de még nem üdvözültek pedig a szenvedő egyházat (ecclesia patiens),
míg az üdvözültek a megdicsőült egyházat szimbolizálják.
A mennybe jutott megdicsőült lelkek társaságát a szentek közössége köti egybe a földön élő és a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel. A mindenszentek ünnepe nem tévesztendő össze a halottak, vagyis a „szenvedő egyház" napjával. A római katolikus egyház november másodikán a meghalt, de az üdvösséget még el nem nyert és a tisztítótűzben szenvedő lelkekért tart fohászt.
A mindenszenteket követő halottak napját 998 óta tartja meg az egyház. A legtöbb európai országban, így Magyarországon, és az összes magyarlakta területen is az a szokás, hogy mindenszentekkor vagy halottak napján az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját,
amelyre virágot visznek, és mécsest vagy gyertyát gyújtanak az emlékükre.
A gyertya lángja az örök világosságot szimbolizálja. A katolikus liturgia szerint a temetők nagy keresztjénél - ami mindenki keresztjének számít – ilyenkor elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és ekkor áldják meg az új síremlékeket is.
Magyarországon német hatásra a 19. század elejétől kezdett elterjedni a sírok virággal és koszorúkkal való feldíszítése. Mivel a fehér és a színes krizantém november elején virágzik, ez vált általánossá a sírok feldíszítéshez. Magyarország egyes vidékein a család halottaiért való harangoztatás is szokásban volt.
A Samhaintól az összes szent himnuszáig
A keresztény mindenszentek ünnepe a történelmi időkben összefonódott a kelta eredetű Samhain pogány ünneppel is, amit viszont már az ókeresztény időkben krisztianizáltak. A kelta népek számára a Samhain az új esztendő eljövetelét, valamint a tél és a sötétség kezdetét szimbolizálta. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei megzavarhatják az élőket, mivel ekkor indulnak el a túlvilágra, ezért ételt és állatokat áldoztak a szellemeknek, hogy előmozdítsák a túlvilágra távozásukat.
Ebből az ősi, pogány eredetű hagyományból alakult ki a halloween, ami egy nappal előzte meg az „összes szentek napját" (All Saint's Day). Amíg a római katolikusoknál IV. Gergely pápa óta november elsején tartják meg a mindenszentek napját, ezzel szemben a görögkatolikusok a húsvét utáni 8., illetve a pünkösdöt követő első vasárnapon ünnepelnek.
Az ortodox egyházban másként követik a liturgia napját. A szíriai maronita keresztények mindmáig május 13-án, az örmény ortodoxok pedig a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepnapját követő tizedik vasárnap utáni szombaton ünnepelnek, míg a kopt keresztények egységesen október 23-án ülik meg az ünnepet.
Amíg a mindenszentek napja a római katolikus egyházban az összes szent ünnepe, a reformátusoknál sem a mindenszentek, sem pedig a halottak napja nem számít ünnepnek,
mivel nem ismerik el sem a katolikus szenteket, és a katolikus halotti kultuszt is helytelennek tartják.
Más kérdés, hogy a reformátusok is átvették a halottak napi temetőlátogatás, illetve a gyertya/mécses gyújtás szokását. A protestáns egyházak közül az evangélikusok megtartják ugyan a halottak napját, de a mindenszentek ünnepét már nem.
A magyar katolikusok körében hagyományosan nagy tiszteletnek örvend ez az ünnepkör, amit az is jól illusztrál, hogy nagyon sok katolikus templomot szenteltek a mindenszenteknek, illetve hogy a főoltárképeknek is népszerű témái.
Ugyancsak a mindenszentek erős hazai kultuszára utal több település neve,
így például a Csongrád-Csanád megyei Mindszenté, vagy a Baranya megyei Okrimindszent, illetve a határon túli magyarlakta területeken például Szepesmindszent neve. A portugál, a spanyol és a mexikói keresztények körében mindenszentek napján szokás felajánlásokat tenni, az angol nyelvű országokban ilyenkor pedig mindenhol tradicionálisan eléneklik a „For All the Saints" himnuszt.