Különös módon maradhatott fenn évszázadokig ez az ősi mexikói város

Monte Albán a legnagyobb prekolumbiánus ásatási helyszín a dél-mexikói Oaxaca államban

Korábban a tudósok azt feltételezték, hogy az erőforrásokhoz való közelség alakítja a települési mintákat, és hogy a városokat általában víz és termőföld közelében alapították. Egy régészcsoport új tanulmánya azonban megkérdőjelezi ezt az elképzelést, akik egy ősi város példáját használták ennek megkérdőjelezésére, a mai Dél-Mexikó területén.

Monte Albán igen gyorsan növekedett

A kutatók azzal érvelnek, hogy Monte Albán több mint ezer évig volt a régió legnagyobb városa, pedig nem akad túl jó minőségű termőföld közelében. Ám úgy vélik, hogy a város megalapításához mégis adottak voltak más, kedvező körülmények: védhető dombtetői fekvés és egy kollektívabb államforma, amely embereket vonzott a településre és környékére egyaránt.

Monte Albán régészeti helyszínei Forrás: Wikimedia Commons

Szerettük volna megérteni, hogy a Monte Albánt miért pont ott alapították, ahol

– mondta Linda Nicholas, a most publikált tanulmány első szerzője és a Field Museum adjunktus kurátora a HeritageDaily online tudományos portálnak.

Ahogy arra a Frontiers in Political Science tudományos szaklapban közzétett tanulmány rámutat, Monte Albán Mexikó déli részén, az Oaxaca-völgyben fekszik.

Valószínűleg Krisztus előtt 500-ban alapították és igen gyorsan növekedett.

Hamarosan már a régió fő metropoliszaként tartották számon és a város 1300 évig fennmaradt; hosszabb ideig, mint a legtöbb korabeli település, ha nem az összes többi kora hispán kori mezoamerikai város.

Negyven éve dolgozunk az Oaxaca-völgyben, és kollégáinkkal azon töprengtünk, hogy mi vonzott olyan sok embert Monte Albánba és környékére, és mi tette lehetővé, hogy a város ilyen sokáig fenn tudja tartani magát

– mutatott rá Gary Feinman, a Field Museum MacArthur antropológiai kurátora és a tanulmány társszerzője.

Hozzátette: az évek során több ötlet versengett egymással.

A termés szempontjából legfontosabb tényezőket vizsgálták

Az egyik hipotézis, amely Monte Albán gyors növekedését próbálja megmagyarázni, az egyfajta kényszerrel kapcsolatos elmélet: az a tudományos elképzelés, hogy a hatalmas uralkodók egyszerűen arra kényszerítették az embereket, hogy odaköltözzenek. Egy másik lehetséges magyarázatként az is felmerült, hogy

a későbbi lakosság azért ment a területre, mert annak a földje jónak bizonyult a gazdálkodásra.

Ezek érvényességének vizsgálata érdekében most Nicholas és Feinman több évtizedes kutatásra nyúlt vissza, ami mind Monte Albánra, mind pedig a környező Oaxaca-völgyre kiterjedt.

Maszk a Monte Albán-i kincstárból (a oaxacai múzeumban) Forrás: Wikimedia Commons/Oaxaca Museum

Annak az érvnek a kiértékeléséhez, miszerint a prekolumbiánus ásatási helyszín termőföldjének minősége vonzhatta oda az embereket, a kutatók a völgy modern földhasználatának tanulmányaira támaszkodtak;

feltérképezték a különböző földtípusokat a víz elérhetősége és állandósága alapján, amely a termés szempontjából legfontosabb tényező. Ahogy arra rámutattak, a jó minőségű és jól öntözött föld úgymond foltosan oszlott el a völgyben, így egyes területeken sokkal magasabb terméshozamok voltak, mint másokon. Míg a Monte Albán előtti települések erősebben a völgy legtermékenyebb részein koncentrálódtak, addig maga a város nem épp a jó termőföldek közelében épült.

A termőföldről szóló hipotézis nem állja meg a helyét

A szakemberek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Monte Albán alapítása idején a földtelkek minősége kevésbé volt meghatározó a letelepedési döntések meghozatala szempontjából, mind a város, mind a környező települések esetében.

Monte Albán még nem restaurált része, a háttérben Oaxaca városával Forrás: Wikimedia Commons/Bobak Ha'Eri

A földhasználati elemzésünk egyértelműen azt mutatja, hogy Monte Albánt nem a leggazdagabb föld közelében emelték

– magyarázta Gary Feinman. – Akár magát a földet nézzük, akár a munkához szükséges munkaerőt, a mezőgazdasági termelékenységgel nem tudjuk megmagyarázni Monte Albán alapítási helyét.

A termőföldről szóló hipotézis tehát nem állja meg a helyét Monte Albán esetében. Feinman és Nicholas ezután ezért azt is megvizsgálta, hogy az embereket talán tényleg arra kényszerítették, hogy a régióban telepedjenek le. A projekt ezen része viszont egy több évtizedes régészeti kutatáson alapult.

Így alakulhattak ki korai városok

Az 1960-as években a régészek különféle kérdéseket kezdtek feltenni az ókori társadalmakkal kapcsolatban, amelyek nemcsak a műtárgyak gyűjtésén és kategorizálásán alapultak. A kutatók ráadásul azt is tudják, egy helyszín feltárása esetén csak egy nagyon kis részről kapnak képet.

A Fő tér látképe a déli teraszról, előtérben a J épület Forrás: Wikimedia Commons/Bobak Ha'Eri

Ha meg akarunk válaszolni olyan kérdéseket, hogy miként alakultak ki korai városok, és mennyi ideig maradtak fenn, akkor a múltba vezető korlátozott bejáratú feltárások nem tudnak válaszolni rájuk

– emelte ki Feinman. – Ha szeretnénk például információkat megtudni Chicago városáról, akkor egy ház, egy háztömb vagy akár egy városrész feltárása sem adhatna elegendő információt a belváros növekedéséről a Chicago folyó és a Michigan-tó viszonylatában, vagy arra, hogy ez hogyan kapcsolódik a települések szélesebb hálózatához Illinois északi részén és azon túl.

Hozzátette: ugyanígy van ez az ősi városokkal is, ezért makroszintűbb nézőpontra van szükség ahhoz, hogy megértsék, hogyan nőttek és hanyatlottak a körülöttük lévő területekhez képest.

Lakói gazdaságilag is egymásra voltak utalva

Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjanak arról, hol éltek az emberek, és hogyan változtak a települési mintáik az idők során, Feinman és Nicholas együttműködött két régésszel, Richard Blantonnal és Stephen Kowalewskivel, hogy felmérjék a világ egyik legnagyobb, összefüggő kutatási régióját.

Monte Albán a legnagyobb prekolumbiánus ásatási helyszín a dél-mexikói Oaxaca államban Forrás: Pinterest

Szisztematikus felmérésünkhöz légifelvételeket és térképeket használtunk, miközben végigsétáltunk az egész völgyön

– mondta Nicholas. – Amikor régészeti lelőhelyeket találtunk, feljegyzéseket készítettünk arról, hogy mit és hol találtunk; végül több ezer négyzetkilométernyi területet fedtünk le az Oaxaca-völgyben és a szomszédos területeken.

Ezt a kulcsfontosságú helyszíneken az évek során végzett kutatást számos tudós alaposabb ásatásokkal egészítette ki.

Mint kiderült, Monte Albán lakói gazdaságilag egymásra voltak utalva: a kockázatos környezetben kézműves termékeket és élelmiszereket cseréltek a mezőgazdasági terményekre.

Monte Albán, mint Mezoamerika legősibb városa, hosszú időn keresztül a zapoték elit társadalmi és politikai központjául szolgált Forrás: Flickr

Ez szintén messziről vonzotta az embereket a korai városba. Ráadásul a háztartások közötti nagyfokú együttműködés bizonyos mértékig visszaköszönt Monte Albán politikai szervezetének egészében is, amely a kollektívabb kormányzási formát használta. Emellett az egészségügyi intézkedések is azt mutatják, hogy

Monte Albán lakói általában jobban éltek, mint más korabeli városok lakói, és a településen létrehozott intézmények is hozzájárultak a jólétükhöz.

A szakemberek tehát úgy gondolják, hogy a település leginkább az együttműködésre épített, fokozva a közösségi szolidaritást.