Egy geometriai csoda vezethet Kleopátra elveszett sírjához

Az alagút izgalmas geometriai formákat rejt

Az egyiptomi tengerparton fekvő Taposiris Magna ősi romvárosának temploma alatt a régészek egy hatalmas, látványos alagutat tártak fel, amelyet a szakértők „geometriai csodaként" emlegetnek. A szerkezetet Kathleen Martinez, a dominikai Santo Domingo Egyetem régésze és munkatársai fedezték fel a folyamatban lévő ásatások és a templom feltárása során, tizenhárom méterrel a föld alatt. A 2 méter magas alagutat egy hihetetlen, 1305 méteres homokkövön át faragták.

Az Egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium szerint az alagút kialakítása figyelemreméltóan hasonlít az 1036 méteres Eupalinos-alagúthoz, az időszámításunk előtti 6. században épült vízvezetékhez a görög Szamosz szigetén.

A mérnöki tudomány csodájaként is emlegetett vezeték a tervezés és kivitelezés terén példátlannak számított a maga korában.

Noha a Taposiris Magna alagút nem páratlan, ám a tervezése ennek ellenére ugyanolyan lenyűgöző. A Taposiris Magna egyes részei a víz alá merülnek, a rendeltetése azonban egyelőre ismeretlen.

A szakemberek szerint a felfedezés ígéretes útmutatás lehet VII. Kleopátra elveszett sírja után kutatva.

Korábban az ásatások ugyanis olyan nyomokat találtak, amelyek a híres királynőre és a Ptolemaida-dinasztia utolsó uralkodójára utalhatnak.

Az alagút izgalmas geometriai formákat rejt Forrás: Egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium

A Taposiris Magnát időszámításunk előtt 280 körül alapította II. Ptolemaiosz, Nagy Sándor híres hadvezérének és Kleopátra egyik elődjének fia. A régészek úgy vélik, hogy a templomot Ozirisz istennek és királynőjének, Ízisz istennőnek szentelték; utóbbival Kleopátra szoros kapcsolatban állt. A tudósok a helyszínen olyan érméket is találtak, amelyek Kleopátra és Nagy Sándor nevét és képmásait, valamint Ízisz ábrázolásait viselték. A templomban emellett görög-római temetkezéseket rejtő temetkezési aknákat is felfedeztek, írja a HeritageDaily online tudományos portál.

A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy az új „csoda" alagút elvezethet-e Kleopátra és Marcus Antonius rég elveszett sírjaihoz, ezért folytatják a munkát a további információk reményében.

A kutatás következő szakasza a közeli Földközi-tenger felfedezése lesz: 320 és 1303 között ugyanis földrengések sorozata sújtotta a tengerpartot, aminek következtében a templom egy része összeomlott és elnyelték a hullámok. Emellett az ásatások korábban feltártak egy, a Mariout-tótól a Földközi-tengerig húzódó alagúthálózatot.

A romok alapos feltárása – a sírok felfedezésétől függetlenül – minden eddiginél többet árulhat el a titokzatos ősi városról.