Ezt teszi velünk a telefonunk szundi funkciója

alvás
A téli hónapokban megnövekszik a szervezet alvásigénye
Vágólapra másolva!
Ha gyakran nyúlunk a telefonunk szundi gombja után reggelente, nem mi vagyunk az egyetlenek: egy új tanulmány szerint a felnőttek 57 százaléka használja rendszeresen a második, de gyakran a harmadik vagy negyedik jelzésig. A szundi gomb már szinte mindenhol elterjedt: nehezen találunk olyan okostelefont vagy ébresztőórát enélkül, ami bizonyítja népszerűségét. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szundi káros hatással bírhat.
Vágólapra másolva!

A nők nagyobb valószínűséggel használják ezt a gombot

Az alvástudósok azzal érvelnek, hogy a szundi funkció riasztásai elméletileg megszakíthatják az alvási ciklusainkat, ami megnehezíti az ébresztést. Félálomban a gomb használata azonban nagyon is csábítóbbnak tűnik, ám

az ébresztés néhány percre történő elnémítása csak úgymond „belenyugtatja" testünket a következő alvási ciklusba, hogy azt ismét megszakítsa.

Kevés adat áll azonban rendelkezésre ennek pontos hatásairól; a legtöbb, amit a témában tudunk, az az alvással vagy a stresszel kapcsolatos viselkedésekkel és magatartásokkal kapcsolatos tanulmányokból származik.

A reggelek néha nagyon nehezen indulnak Forrás: Pinterest

– mondta Stephen Mattingly, az Indiana állambeli Notre Dame Egyetem idegtudósa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Most már rendelkezünk adatokkal, amelyek bizonyítják, hogy milyen gyakori problémáról van szó, miközben mennyi dolog létezik, amit még nem tudunk.

A Sleep tudományos folyóiratban publikált, 450 felnőtt bevonásával készült tanulmány a napi alvási felmérések és a hordható eszközök adataira támaszkodott.

A szakemberek megállapították, hogy a nők 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel használják a szundi gombot, mint a férfiak.

Eközben a rendszeresen szundi funkciót használók kevesebb lépést tettek meg a nap folyamán, mint az ezt elutasítók, de az alvási szokásaikban is több jel mutatkozott az alvászavarra.

Mindannyian másképp alszunk

A kutatás során a tudósok az alvási preferenciákat is figyelembe vették. Az úgynevezett éjszakai baglyokról azt találták, hogy gyakrabban használják a szundi gombot, és általában véve több fáradtságról számoltak be. A fiatalabbak is gyakrabban kapcsolták be ezt a funkciót.

Ám ezek nem bizonyítják, hogy közvetlen ok-okozati összefüggés lenne a szundi gom és a késői ébrenlét vagy a kevésbé aktív napi aktivitás között.

Egyre több tanulmány számol be a szundi gombbal kapcsolatos kutatásokról Forrás: Pinterest

Szakemberek azonban úgy vélik, hogy ezek az eredmények azt is megmutatják, hogy bár a szundi használata jó érzés lehet valamelyik ember számára, ám másoknak már nem biztos, hogy olyan nagyszerű. A korábbi kutatások szerint ugyanis mindannyian másképp alszunk.

Talán nem meglepő, de a szundit használók nagyobb valószínűséggel látták meg a gomb pozitívumait,

például jobb hangulatról és éberebb érzésről számoltak be utána. A funkciót nem alkalmazók azonban általában véve nem értettek egyet azzal, hogy lehetségesek ezek az előnyök.

Vannak kialvatlanabb nemzetek

A szundi használatával kapcsolatban a következő okokról számolnak be legtöbbször az emberek: „nem tudok felkelni az ágyból az első ébresztésre" vagy „túlságosan kényelmes az ágyamban". A kutatók rámutattak arra a tényre is, hogy csak az Egyesült Államokban minden harmadik ember nem alszik elegendő eleget, ami sokatmondó lehet és talán ez a fő oka annak, amiért a vizsgálatban résztvevők több mint fele rendszeresen használta a szundi gombot.

– mutatott rá Mattingly. – Fogalmunk sincs a különböző korcsoportokról, például a tinédzserekről, az alacsonyabb jövedelmű háztartásokról vagy bármely olyan népességről, amely történelmileg jobban kialvatlan, mint a jelen tanulmány válaszadói.

Többen képesek akár háromszor-négyszer is bekapcsolni a szundi gombot Forrás: Pinterest

És bár a tanulmány mögött álló csapat nem mondta ki azt, hogy a szundi funkció jó vagy rossz lehet számunkra, ehelyett azt hangsúlyozta, hogy maga az ébresztés szükségessége nem tesz jót valószínűleg az általános egészségi állapotunknak.

Más szóval: csakis a több alvás lehet a megoldás, nem pedig a szundi gomb kevesebbszer történő nyomogatása.

A tudósok a megfelelő hosszúságú, ütemezését tekintve rendszeres, valamint a lehető legnyugodtabb és zavartalanabb alvást javasolják.

Nem lehet egyöntetűen rossz vagy jó

Ami a szundizást illeti, a kutatók részletesebb tanulmányokat szeretnének látni annak hatásairól nagyobb embercsoportoknál; nemcsak azért, hogy megismerjék a szundi gomb megnyomásának lehetséges negatívumait, hanem hogy fel tudjanak mutatni néhány pozitívumot is.

Az alvásunk meghatározhatja az egész napunkat Forrás: Pinterest

– magyarázta Mattingly. – Ha például csökkenti a koffeinfüggőséget is, akkor az egy másik.

Hozzátette: a szundi alkalmazása a stresszhez hasonlóan nem egyöntetűen rossz. Szakemberek úgy vélik, némi stressz jót tehet: ezért alakult ki például a harc vagy menekülés reakciója bennünk. A tanulmány szerint tehát előfordulhat, hogy a szundi gomb megnyomása valóban előnyös lehet bizonyos helyzetekben.

Tény azonban, hogy az alvás életünk létfontosságú és nélkülözhetetlen része, ami szükséges a test regenerálódásához, a napközben tanult új ismeretek rendszerezéséhez, valamint feldolgozásához.

Ha valaki eleget alszik, az pozitívabb szemléletet eredményezhet Forrás: Pexels

Az ébrenlét alatti érzelmi hatások is részben alvás alatt kerülnek a helyükre. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiányában fáradtak, álmosak leszünk. A szundi funkció jelzései azonban megszakíthatják az alvási ciklusunkat, aminek első részében ideális esetben inkább a mély alvás a meghatározó, majd

az éjszaka második felében jöhet az úgymond felületes és az álomalvás (más néven REM-alvás, ami az angol rapid eye movement, azaz gyors szemmozgás szóból ered) a jellemzőbb.

Előbbi esetben a szervezet lelassul, csökken a légzésszám, alacsonyabb értékre áll be a vérnyomás és a pulzus, lejjebb megy a belső hőmérséklet, lassul az emésztés, lecsökken a vizeletelválasztás mértéke. A REM-alvásra azonban a változékonyság a jellemző.