A magyar történelem egyik leghíresebb, ám legrövidebb életű uralkodócsaládja, a 15. század második felében Magyarországot a kor európai nagyhatalmává tevő Hunyadiak archeogenetikai kutatását még 2014-ben kezdték el. A nemzetközi kooperációban zajló kutatás, amelyben a Szegedi Tudományegyetem, a Magyarságkutató Intézet, a Pécsi Tudományegyetem, továbbá a Magyar Igazságügyi Kutatóintézet szakemberei, valamint a horvát Kulturális és Médiaügyi Minisztérium, illetve a Praxis Genomics LLC kutatói vettek részt, kétséget kizáró bizonyossággal azonosította Hunyadi Mátyás fiának és a király által megtett örökösének, Corvin Jánosnak, valamint Corvin János herceg fiatalon meghalt fiának, Corvin Kristófnak a földi maradványait. A nagy jelentőségű kutatási eredmények most már szilárd támpontot adnak ahhoz, hogy sikerrel járjon Hunyadi Mátyás, a magyar történelem egyik legnagyobb uralkodója csontmaradványainak az azonosítása is.

Egy feltörekvő család, amely képtelen volt dinasztiát alapítani

A magyar uralkodók históriájában a Hunyadiak egészen kivételes helyzetben lévő családnak számítanak, ugyanis az Árpád-, az Anjou-, a Luxemburgi-, illetve a Habsburg-házzal szemben az „alacsony" sorból származó, és az előbbiekhez képest kérészéletű Hunyadi-Corvin-dinasztia egyáltalán nem rendelkezett királyi rokonsággal, ami pedig a kor szokásai szerint elengedhetetlen feltétel volt ahhoz, hogy valakit legitim uralkodónak elismerve királlyá koronázzanak.

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné (rekonstrukció)Forrás: Network/Mátyás király klub

Ilyen értelemben tehát a Hunyadiak esetében nem is beszélhetünk hagyományos középkori uralkodói dinasztiáról, mert a leszármazottai közül egyedül csak Hunyadi János másodszülött fiát, Mátyást koronázták meg királlyá,

és őt is csak a különleges történelmi helyzetnek köszönhetően.

A „dinasztiaalapító", a legendás törökverő Hunyadi János, a 15. század egyik legtehetségesebb hadvezére alacsony származású köznemesi família sarja volt. Noha az 1440-es évekre az ország egyik leggazdagabb földesurává vált, és 1446, illetve 1453 között ő volt Magyarország kormányzója is, az előzőekben említett okok miatt fel sem vetődött királlyá koronázásának lehetősége.

Hunyadi János, a legendás törökverő hadvezér 17. századi portréjaForrás: Wikimedia Commons

Hunyadi János elsőszülött fia, László kivégzésével első látásra végzetes csapás érte a családot.

Az ifjabbik fiú, Mátyás sorsa Habsburg V. László foglyaként több mint bizonytalannak látszott. Ha 1457 novemberében nem hal meg hirtelen az ekkor még csak 17 éves V. László, a Hunyadiak sohasem jutottak volna a trón közelébe.

Hunyadi László, Mátyás kivégzett bátyjaForrás: Wikimedia Commons

A király váratlan halála egy csapásra megváltoztatta az erőviszonyokat, hiszen V. Lászlónak fiatal kora miatt nem maradt örököse.

Annak ellenére, hogy a nővéreivel kötött házasságok révén mind a szász herceg, mind pedig a lengyel király legális igényt formálhatott volna a magyar trónra, a pillanatnyi történelmi helyzet nem tette lehetővé trónigényük érvényesítését.

V. László és menyasszonya, Valois Magdolna francia hercegnő eljegyzési portréja. V. Lászlónak fiatal kora miatt nem maradtak utódaiForrás: Szépművészeti Múzeum

Ez a „kegyelmi állapot", kiegészülve azzal, hogy a Vatikán a Hunyadi-családban látta a törökellenes harc legfőbb zálogát, eredményezte azt, hogy Hunyadi Mátyás lett az egyetlen olyan potenciális királyjelölt, akinek személye kompromisszumos választásnak számított az egymással szemben álló főúri pártok részére.

V. László, a második Habsburg a magyar trónon, és az egyetlen olyan Habsburg-házi király, aki Magyarországon születettForrás: Wikimedia Commons

Mátyás trónra lépése azért számít példátlannak a középkori Magyar Királyság történetében, mert nem királyi házból származott,

és ez a helyzete szülte meg később az utódlásával kapcsolatos problémákat is.

Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin sem királyi dinasztia sarja volt, és a királyné 1464-ben bekövetkezett halála után Mátyásnak óriási, nem egyszer megalázó visszautasításokkal terhes erőfeszítések árán sikerült csak megfelelően „pedigrés" hitvest találnia a nápolyi királyi családból származó Aragóniai Beatrix személyében.

Hunyadi Mátyás második felesége, Aragóniai Beatrix portréja a Regiomontanus kódex lapjánForrás: Össterreichische National Bibliothek, Wien

Az 1476 decemberében Budán nőül vett Beatrixtól viszont Mátyásnak nem született gyermeke. Egyetlen fia, Corvin János, egy német származású polgárlánnyal,

Edelpeck Borbálával folytatott törvénytelen kapcsolatából származott.

Noha Mátyás hivatalosan is elismerte fiának az 1473. április 2-án született Corvin Jánost, akit hercegi rangra emelt és hivatalosan is az utódjának minősített, Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halála után Corvin János helyett mégis II. (Jagelló) Ulászlót választották meg magyar királynak.

Corvin János, Hunyadi Mátyás fiának portréja 1486-bólForrás: Wikimedia Commons

Corvin János viszonylag fiatalon, 1504. október 12-én halt meg. Frangepán Beatrixszel megkötött házasságából három gyermeke, Erzsébet, Kristóf és Mátyás származott.

Corvin János halálával a Hunyadi-Corvin-család királyi ambícióinak is mindörökre vége szakadt, mert két fia gyermekként, leánya pedig utód nélkül halt meg; velük pedig kiveszett a Hunyadi-Corvin-dinasztia is.

Ezért rendkívül jó az esély Hunyadi Mátyás földi maradványainak az azonosítására

Corvin János herceget az 1504-ben még a Magyar Királysághoz tartozó, ma horvátországi Lepoglavában helyezték örök nyugalomra. Apját, a Bécsben 1490. április 6-án máig nem teljesen tisztázott körülmények között meghalt Hunyadi Mátyást az ősi hagyományt követve, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika királyi kriptájába temették.

Hunyadi Mátyás a Thuróczi János-féle Chronica Hungarorum 1488-as kiadásábanForrás: Wikipedia

Majd Szulejmán oszmán szultán 1543-ban elfoglalta Székesfehérvárt, részben a török megszállók, részben pedig a tizenöt éves háború idején, később

1601-ben a várost ideiglenesen visszafoglaló császári csapatok dúlták fel és fosztották ki a magyar királyok sírjait.

(Egyedül csak Árpád-házi III. Béla és felesége, Antiochiai Anna királyné sírja maradt meg épségben, a szerk.)

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán és az iszlám kalifája. Az oszmánok 1543-ban foglalták el az ősi magyar koronázóvárost, SzékesfehérvártForrás: Wikimedia Commons

A királysírokat felforgató oszmánok, illetve keresztény zsoldosok az egykori uralkodók csontjait összehányva szanaszét dobálták, így a kriptában a 19. század derekától elkezdett ásatások nyomán előkerült és mindmáig azonosítatlan maradványok egyetlen közös sírba, a székesfehérvári romkertben létesített osszáriumba kerültek.

A fehérvári koronázótemplom, a Nagyboldogasszony-bazilika a Képes KrónikábanForrás: Wikimedia Commons/

A középkorban összesen 15 uralkodót temettek el Székesfehérváron,

köztük a magyar történelem olyan nagy alakjait, mint Könyves Kálmánt, I.(Anjou) Károlyt, vagy ismertebb nevén Károly Róbertet és fiát, a „Nagy" jelzővel illetett híres lovagkirályt, I. Lajost, valamint Hunyadi Mátyást, de ugyancsak itt helyezték örök nyugalomra az 1526-os mohácsi csatában tragikus körülmények között meghalt II. Lajos királyt is. A legutolsó uralkodó, akit a fehérvári Nagyboldogasszony-bazilika királyi kriptájába temettek, az 1540 júliusában elhunyt I. (Szapolyai) János király volt.

I. (Szapolyai) János király rézmetszésű portréja. János volt az utolsó magyar király, akit Székesfehérváron temettek elForrás: AFP

Az elmúlt egy-két évtizedben óriásit fejlődött géntechnológia tette lehetővé az esetenként rendkívül régi csontokból való DNS kinyerését, ami egy új tudományágat alapozott meg, az archeogenetikát. Az archeogenetika segítségével

vált reális lehetőséggé a magyar történelem eltűntként kezelt nagy uralkodóinak azonosítási munkája,

ami még 2014-ben Kásler Miklós professzor és munkatársai kezdeményezésére indult el a Magyarságkutató Intézet, illetve két neves hazai felsőoktatási intézmény, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak a közreműködésével.

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika ábrázolása egy 17. századi metszetenForrás: Wikimedia Commons

2020-ban indult el Kásler professzor kezdeményezésére a Hunyadi-Corvin-ház archeogenetikai vizsgálata.

A dinasztia leghíresebb tagja, a Székesfehérváron eltemetett Hunyadi Mátyás földi maradványainak beazonosítása azért kecsegtet közeli és látványos sikerrel, mivel közvetlen vér szerinti leszármazottja, Corvin János herceg temetkezési helye pontosan ismert.

A Philostratus-krónika egyik iniciáléja, amelyen Corvin János látható (középen) a Fekete sereg zászlajának (a kép jobb szélén) első ismert ábrázolásávalForrás: Wikimedia Commons

Tudománydiplomáciai sikernek számított, hogy a horvátországi Leploglava középkori templomában eltemetett Corvin János maradványainak exhumálásához és archeogenetikai vizsgálatához sikerült megszerezni a horvát hatóságok támogatását, sőt, horvát tudósok aktív részvételét is a projekthez, ami így nemzetközi tudományos vállalkozássá szélesedett.

Teljes sikerrel zárult az egyik legnagyobb magyar király, Hunyadi Mátyás azonosítását is lehetővé tévő vizsgálat

A feltárást tavaly, 2021-ben kezdték el a horvátországi Lepoglava Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatására felszentelt templomának gótikus szentélyében, ahová Corvin János herceget, Hunyadi Mátyás fiát temették.

A sírt fedő márványlap eltávolítása után megtalálták azt a későbbi 19. századi ereklyetartó koporsót, amibe a 19. században elvégzett antropológiai vizsgálat után a csontmaradványokat visszahelyezték. A koporsó felnyitása után azt konstatálták a kutatók, hogy abban másodlagos helyzetben, tehát nem az eredeti állapotnak megfelelően

két egyén, egy felnőtt és egy gyermek csontmaradványai találhatók.

 

Mintavételre kiemelik Hunyadi Mátyás fia, Corvin János koponyamaradványát LepogalavábanForrás: Magyarságkutató Intézet

A csontok részletes antropológiai és genetikai vizsgálatát a helyszínen végezték el, a Magyarságkutató Intézet szakembereinek pedig mindkét csontvázból sikerült az alaposabb vizsgálatokhoz szükséges mennyiségű DNS-mintát venniük. A koporsóban nyugvó két különböző életkorú egyén antropológiai módszerekkel elvégzett elsődleges kormeghatározása megfeleltethetőnek bizonyult a 31 éves korában meghalt Corvin János, valamint a hatévesen elhunyt Corvin Kristóf életkorának.

A képen balról jobbra, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás és Corvin János láthatóForrás: Magyarságkutató Intézet/Facebook

A csontmaradványok C14-es radiokarbon-kormeghatározása

pedig megerősítette a herceg és fia halálának időpontjával kapcsolatos történeti adatokat.

A felnőtt férfi csontvázának vizsgálata során sikerült kimutatni a medence és alsó végtag csontjain a csípőficam miatti csontátépülés nyomait, ami szintén további morfológiai bizonyítéknak számít Corvin János személyazonosságára. A legújabb szekvenálási technológia segítségével pedig sikeresen feltérképezték mindkét egyén tejes genomszekvenciáját, ami az E1B1B1A1BA6A1C- Y kromoszómás haplocsoportba tartozónak bizonyult.

Corvin János herceg ( A) és fia, a hatéves korában meghalt Kristóf (B) koponyájaForrás: Magyarságkutató Intézet

Az apa-fiú genetikai kapcsolatot a klasszikus STR-módszer, valamint a teljes genom adatokkal is sikerült bizonyítani. A kutatók vizsgálatai azt is kimutatták, hogy Corvin Kristóf egy igen ritka, csak szórványosan előforduló, és Európa mediterrán részeire jellemző mitokondriális haplocsoportba tartozik,

ami jó egyezést mutat az anyai vonalával.

Corvin János ezzel szemben aT2b mitokondriális haplocsoportba tartozik, ami szintén kiváló egyezést mutat anyai felmenő ágával.

A sikeres kutatás megalapozhatja Hunyadi Mátyás azonosítását isForrás: Magyarságkutató Intézet

Az igen részletes és a Helyon tudományos szaklapban 2022. november 16-án publikált kutatási eredmények alapján archeogenetikai módszerekkel sikerült kétséget kizáró bizonyosság szintjén azonosítani a Hunyadi-Corvin-család utolsó két férfi leszármazottjának személyazonosságát. Ez döntő lépés ahhoz, hogy a székesfehérvári osszáriumban őrzött csontmaradványok között tudományos pontossággal azonosítsák az egyik legnagyobb magyar uralkodó, Hunyadi Mátyás földi maradványait.