Megdöbbentő hír: mérgező lehet a krumpli, ha nem figyelünk

burgonya, krumpli, a világ legdrágább burgonyája, Bonnotte
Vágólapra másolva!
Bármilyen típusú szennyezett élelmiszer életveszélyes lehet, de világszerte számos olyan élelmiszer van, amelyek elkészítése rendkívüli gondosságot és precizitást igényel, hogy ne okozzon súlyos betegséget vagy halált.
Vágólapra másolva!

Valószínűleg sokan hallottak már a fuguról, a japán csemegéről, amelyet nagyon körültekintően kell elkészíteni, ha nem akarja, hogy a vendégek meghaljanak az étkezőjében. De nem kevés olyan hétköznapi étel is akad, amely nem megfelelő elkészítés esetén halálos lehet.

Burgonya

Ilyen a világon széles körűen elterjedt burgonya. Burgonya nélkül elképzelhetetlen lenne sok ország konyhája, Magyarországon is a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek közé tartozik. Kevesen gondolják azonban, hogy a burgonya fogyasztását ma valószínűleg nem is engedélyeznék a szigorú élelmiszerbiztonsági előírások miatt, olyan veszélyes mérgeket tartalmaz.

A burgonyában lévő legveszélyesebb méreg a szolanin, egy glikoalkaloid. A szolanin halálos adagja nagyjából 3-6 milligramm/testtömegkilogramm.

A burgonya csírái veszélyes mennyiségű szolanint tartalmaznak Forrás: Shutterstock

Szerencsére a burgonya érett gumói csak 0,002-0,01% szolanint tartalmaznak, ez a mennyiség az emberre és az állatokra veszélytelen. Más a helyzet azonban a rosszul tárolt, kicsírázott burgonyával.

A burgonyagumó fény hatására elkezd zöldülni, és a csírák is megjelennek rajta. Az éretlen vagy az öreg, kicsírázott gumókban már 0,06% is lehet a mérgező alkaloidból, a csírában pedig ennél egy nagyságrenddel több is, tehát az ilyen burgonya már mérgező lehet. Ebből az okból a burgonyáról a csírákat el kell távolítani a felhasználás előtt, illetve hosszabb tárolás alatt akár többször is.

Mivel a szolanin főként a felszín közelében koncentrálódik, a zöld héjú vagy kicsírázott gumókat a főzés előtt vastagon meg kell hámozni, és sok vízben kell főzni, hogy a mérgező anyag kioldódjon.

Rebarbara

A rebarbarának, a lekvárokban és pitékben gyakran megtalálható fényes zöldségnek van egy sötét oldala. Levelei, amelyeket nem szabad sütéshez vagy főzéshez használni, oxálsavat tartalmaznak.

A túl sok oxálsav fogyasztása halálos lehet, bár nagy mennyiségű rebarbaralevelet (körülbelül 5 kilogrammot) kellene elfogyasztani ahhoz, hogy belehaljunk.

De a nem megfelelően elkészített ételekben lévő kis mennyiségek fogyasztása is számos kellemetlen tünetet okozhat, például égő érzést a szájban és a torokban, hányingert, hasmenést, szemfájást, légzési nehézséget és vörös vizeletet.

Rebarbara Fotó / Shutterstock

Az oxálsav vesekövet is okozhat - amely a koncentrált vizeletben összetapadt ásványi anyagok és savas sók kemény lerakódása -, ami köztudottan erős fájdalmat, zavaros, vörös vagy bűzös szagú vizeletet, lázat és hidegrázást okoz.

Vörös vesebab

A vörös vesebab gazdag növényi fehérjében, rostokban, valamint alapvető vitaminokban és ásványi anyagokban. Nyers vagy nem kellően főtt formájában azonban sok fitohemagglutinin, a lektinek egy mérgező fajtája is nagy mennyiségben megtalálható benne.

Vörös vesebab Forrás: foodcollection via AFP/Photocuisine / Chassenet, Jean Paul/Jean Paul Chassenet

A fitohaemagglutinin károsíthatja a bélfalat, és megakadályozhatja a tápanyagok megfelelő felszívódását. A mérgezés tünetei közé tartozhat a hasmenés, hasi fájdalom, hányás és fejfájás.

A szárított vörös vesebabot gondosan kell elkészíteni - ami több órás áztatást és legalább 10 perces főzést jelent - ahhoz, hogy biztonságos legyen.

Érdekes tény, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint a szárított vörös vesebab 10 percnél rövidebb ideig történő főzése a forrásnál alacsonyabb hőmérsékleten ötszörösére növelheti a toxicitást, így a bab még mérgezőbb, mintha nyersen fogyasztanánk.