Kiderült a Vénusz pokoli titka, élhettek is ott

A Vénusz űrszonda felvételen. A sűrű légkör miatt nem látszanak a felszíni alakzatok, csak a felhősávok

Napjainkban a Vénuszt száraz, oxigénben szegény, halott világként ismerjük. Nem volt ez mindig így; egykor folyékony víz és napsugarakat visszaverő felhők tartották fenn a lakható körülményeket. A Chicagói Egyetem Geofizikai Tudományok Tanszékének kutatói elkészítették a Vénusz légköri összetételének új, időfüggő modelljét, hogy kiderítsék, hogyan is nézhetett ki egykor a szomszédos égitest.

Naprendszerünkben a víz gyakorlatilag mindenütt megtalálható, általában jég vagy légköri gáz formájában, a Földön pedig folyékony halmazállapotban is jelen van. A Vénusz egy forró, száraz, sziklás bolygó, amely valamivel kisebb, mint a miénk, és vastag szén-dioxid-légkörében csak nyomokban található vízgőz Korábbi tanulmányok már megpróbálták modellezni a bolygó légkörének múltbéli állapotát. A szimulációk során drasztikusan eltérő éghajlati képek rajzolódtak ki attól függően, hogy a korábbi modelleket hogyan építették fel.

A Vénusz ma Forrás: ESO/M. Kornmesser & NASA/JPL/Caltech

Lehet, hogy a Vénusz mindig is egy lakhatatlan pokoli világ volt, mert magmaóceánjának kristályosodása során elvesztette az oxigént, és soha nem képződött folyékony víz a felszínén. Mivel nem volt mód a szén megkötésére, az egyre növekvő légköri szén-dioxid vastag, nehéz takaróba burkolta a bolygót, ami a felszínen a Földénél 92-szer nagyobb légköri nyomást eredményezett. Ennek következtében a Vénusz forróbb lett, mint a Merkúr, annak ellenére, hogy kétszer olyan messze van a Naptól. Még a vízjeget tartalmazó üstökösök becsapódása sem lenne elég ahhoz, hogy a víz a felszínen maradjon.

Más modellek viszont azt sugallják, hogy a korai Naprendszerben, amikor a napsugárzás harminc százalékkal gyengébb volt, a Vénusz felszíni hőmérséklete mérsékelt lehetett, sokkal vékonyabb légkörrel és folyékony vízzel a felszínén. Óceánok boríthatták még 700 millió évvel ezelőtt is, egészen addig, míg az üvegházhatás elszabadulása miatt a bolygó annyira felmelegedett, hogy a víz elpárolgott a felszínéről.

A Chicagói Egyetem kutatói úgy döntöttek, hogy saját modellel vizsgálják a kérdést. Abból indultak ki, hogy a Vénusz atmoszférája barátságos volt, és óceánok húzódtak rajta. A modell több különböző vízszintű óceánt tartalmazott, majd megnézték, mi történt a felszíni vízzel három különféle párolgási és oxigénelvonási folyamat során. A modellt három különböző időfüggő kiindulóponttal, összesen 94 080 alkalommal futtatták le, és egy pontozási rendszer segítségével azonosították azokat a futtatásokat, amelyek eredményei a legközelebb állnak a Vénusz jelenlegi légköréhez.

A szimuláció szerint a Vénusz nagyjából 3 milliárd évvel ezelőtt vált lakhatatlanná, az óceánok mélysége pedig legfeljebb 300 méter lehetett. Az eredmények azt sugallják, hogy a Vénusz történelmének több mint 70 százalékában lakhatatlan volt, ami négyszer hosszabb idő, mint egyes korábbi becslések.

A modell szerint így nézhetett ki a Vénusz 3 milliárd évvel ezelőtt Forrás: NASA

A tudósok meglehetősen biztosak abban, hogy az élet megjelenéséhez folyékony vízre van szükség egy kőzetbolygón. A fosszilis feljegyzések szerint az élet a Földön körülbelül 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt kezdődött. Ha a Vénusz felszínén 3 milliárd évvel ezelőtt valóban volt folyékony víz, akkor ott is lehetett élet.

A teljes kutatás a PNAS című tudományos folyóiratban olvasható.