Vágólapra másolva!
Jordánia még öt évvel ezelőtt is egzotikus úticélnak számított. Az ország idegenforgalmi szakemberei azonban kiváló munkát végeztek, hiszen ma már a jordán tengerpart is olyan népszerű, mint a török vagy az egyiptomi. Jordániában azonban sokkal több is vár az utazóra, mint szüntelen lubickolás a Vörös-tengerben. 
Vágólapra másolva!

A kevesebb, mint egy évtizede fejlődésnek indult jordán idegenforgalmi ipar mára látványos eredményeket ért el. Szinte az ország egész területén kiépült a külföldi turisták igényeinek megfelelően kialakított infrastruktúra, a hotelek és az éttermek.

A Jordániába érkező legtöbb magyar turistát Aqaba valamelyik szállodájában helyezi el az utazásszervező cég. Ezek közül néhány nemzetközi luxushotel-láncokhoz tartozik, ezeknek megfelelő minőséggel és árakkal. A többi, három, négy vagy öt csillagos szálloda színvonalában megfelel a Földközi-tenger partján máshol megszokottaknak, viszont áraik rendre kedvezőbbek spanyol vagy görög társaiknál.

A jordán konyha tipikusan közel-keleti, egyaránt tartalmaz mediterrán és arab elemeket. Az előbbire példa a birkahús gyakori előfordulása a jordán asztalon, az utóbbira pedig az olívaolaj bőséges használata.

A tipikus jordán étkezés mezzével, azaz vegyes előételekkel kezdődik. Ezek közül a legismertebb a hummous, ami szezámmaggal ízesített csicseriborsót takar. A tabbouleh petrezselyem, paradicsom és citromlé alapú saláta, míg a baba ghanouj pikánsan füstös ízű fűszeres padlizsánkrém. A mezze mellé kerek, lapos frissen sütött lepényt szokás enni, így sokszor a bőséges első fogás egyben az utolsó is.

A legnevesebb arab húsétel a kebab, amely minden jordán étlapon is szerepel. A kebab tualjdonképpen nyárson sült rablóhús, amely lehet darált is, és egyaránt készülhet csirkéből vagy bárányból. A shwarma a hamburger arab változata - lepény hússal és friss zöldségekkel töltve, akárcsak a görög gyros. Mivel az iszlám tiltja a disznóhús fogyasztását, Jordánia területén ilyesmit nem is lehet beszerezni.

Ugyan az iszlám törvényei az alkohol fogyasztását sem engedélyezik, a külföldiek által látogatott szinte valamennyi étteremben és néhány italboltban mindenféle szeszesitalhoz hozzá lehet jutni. A jordán égetett szesz az arak nevű ánizspálinka, amelyet általában vízzel hígítva fogyasztanak és ízében megegyezik a görög ouzóval.

A jordánok, akárcsak az összes többi arab nép, lelkes teafogyasztók. A magyar ízléshez képest elképzelhetetlenül cukros italt apró üvegpoharakból fogyasztják szinte mindenhol, ahol kettőnél több ember tartózkodik egyszerre.