Még kolbászból is sok

Hogy Békéscsaba az ország keleti kapuja-e, vagy a viharsarok fővárosa, csak nézőpont kérdése. Egy biztos: a kolbászuk isteni jó. Remélhetőleg a focijuk kevésbé! Befejező részéhez közelít az őszi Fradi-országjárás.

A Békéscsaba környékéről származó első leletek az i. e. V-IV. századból valók. Az itt letelepedett emberek használati tárgyainak összességétKörös-kultúrának nevezték el a régészek. A honfoglalást megelőzően a környék már egy ideje lakott terület volt, a népvándorlások korában pedig szkíták, dákok, szarmaták, gepidák és avarok járta vidék volt. Békéscsabát egyébként, a kutatók az Árpád-kor egyik legkedveltebb személynevéből, a Csabából eredeztetik, amely egyébként török eredetű szó és ajándékot jelent.

Csaba falu nevét első ízben egy 1332-37-es pápai jegyzékben látni. A terület hosszú ideig csekély jelentősséggel bír, de a terület birtoklásáért a XVI. század elején komoly csatározások folytak a tulajdonos Ábránfy család és a szomszédos gyulai uradalom feje között. A vita végül ez utóbbi győzelmével végződött, s a török háborúk idején 1556-ban a gyulai várkapitány szabályosan megostromolta és felégette a csabai várkastélyt.

A török harcok nem hoztak lényeges változást az itt lakók életében, a település a török hódoltság alatt szinte végig lakott volt, csak éppen az itt élők a Portának fizették adóikat. A török kiűzését megelőző háborúk során viszont elmenekültek a helybéliek, s a falu is elnéptelenedhetett jó időre, hiszen a XVII. századi iratok nem említik Csaba nevét.

A mai Békéscsaba elődje minden bizonnyal 1715 körül jött létre, ekkorra a háborúk miatt elmenekültek visszatelepültek a területre. A letelepedettek többsége állattenyésztéssel foglalkozott. Szarvasmarhát, sertést, juhot, ökröt és lovat tenyésztettek. A gabonafélék közül a búzát, árpát, zabot, kölest termelték.

Fontos esemény volt a város életében, hogy a XVIII: század végén az Aradról Budára vezető postautat Csabára is elágaztatták, s a század közepe felé tervezett vasútvonal ötletét is nagy lelkesedéssel fogadta a város. Az építkezést ugyan késleltette az 1848-49-es forradalom, de az első gőzmozdony 1858-ban végre bepöfögött a csabai indóházba. A város közben vásártartási jogot kapott, amellyel jogilag is mezőváros lett. A század második felében aztán az országos tendenciákhoz hasonlóan fejlődésnek indult Csaba gazdasága is. A vasút megépülése igen sokat jelentett, létrejöttek az első üzemek is. A textilipar gyárai mellett nyomdák sora, bútorgyár, malmok, kocsigyár, majd a 20. század elején betongyárak is alakultak. A gazdaság virágzása magával hozta a város szépülését is. Új épületek sora emelkedett, amelyek igazán méltók voltak a városhoz.

Az első világégés nagy terheket rótt a csabaiakra. A város fiai a legendás hírű 101-es gyalogezredben küzdöttek az oroszokkal. 1919. március 21-én Békéscsabán is megalakult a direktórium. A városban 36 napig tartott a proletárdiktatúra. Április végén Békéscsabát megszállták a román csapatok, s közel egy esztendeig itt maradtak. Az első világháborút lezáró békék nyomán Békés megye kikerült Arad és Nagyvárad vonzáskörzetéből, szerepüket egyre inkább Békéscsaba vette át. A háborút és Trianont követő években Csabát sem kerülte el a gazdasági válság, amit fokozott az 1925-ös nagy árvíz.

A második világháború nagyobb katonai eseményei elkerülték a várost, de 1944 szeptemberének végén angol és amerikai repülőgépek lebombázták a vasútállomást és környékét, amelynek során közel 100 csabai vesztette életét. A város életében meghatározó szerepet játszó zsidó közösség tagjai közül mintegy kétezret hurcoltak el, s a háború után a város zsidóságának csupán 20 százaléka tért vissza.

Jóllehet a Békéscsaba alapvetően mezőgazdaságra épülő hétköznapjai a háborút követően mérsékelten fejlődtek, az erőltetett iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átszervezése felemás helyzetet teremtett: Addig soha nem látott vándorlás kezdődött a megyén belül, mert mindenki a városokba kényszerült, a megélhetés érdekében. Így a nyolcvanas évekre Békéscsaba lakosságának már több mint fele az iparban dolgozott. s Békéscsaba napjainkban Békés megye legdinamikusabban fejlődő, legjobb adottságokkal rendelkező városa. Helyzetéből adódóan mind az ipar, mind az oktatás, kultúra, szolgáltatások terén a legfejlettebb a megye települései közül.