Varga Zoltán

Populációk és gének vándorúton

XII. Néhány következtetés

Szépen illeszkednek az előző képbe azok a nemrég elkezdődött vizsgálat is, amelyek megmutatták, hogy az egyenesszárnyúak és lepkék kárpát-medencei populációiban is hasonló filogeográfiai "erővonalak" rajzolódnak ki. A dél-és nyugat-dunántúli populációk nyugat-balkáni (illír) refugiális kapcsolatai nemcsak az Erebia medusa szerecsenlepke esetében igazolódtak be, hanem mindazoknál a csigáknál és röpképtelen egyenesszárnyúaknál is, ahol a nyugat-kárpát-medencei populációk határozott taxonómiai elkülönülést mutatnak a medence keleti-északkeleti peremén élőkkel szemben. Utóbbiaknál részben az Alföld-peremi, részben a bánáti-erdélyi erdőrefugiumok hatása, illetve ezeknek a kelet-balkáni refugiumokkal való összefüggése igazolható. A Kárpát-medence kettős, esetenként több irányból végbement benépesülésére az itteni populációkban talált fenológiai és tápnövény-elkülönülések is utalnak. Két, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó taxon-pár többirányú (polimorfizmus, morfometria, életmenet, élőhely-választás) vizsgálatát végezzük. Az egyik az európai szinten védett, hangya-parazitoid hernyójú Maculinea boglárkalepke-genus tagja, ahol az euroszibériai M. arion arion iniciális tápnövényei kakukkfű, Thymus-fajok, az imágó rajzása a virágzási időhöz szinkronizáltan, hazai viszonyok közt május közepétől június közepéig-végéig tart, míg az adriatomediterrán jellegű M. arion ligurica iniciális tápnövénye a szurokfű, Origanum vulgare, és az imágók rajzása, szintén a virágzási időhöz szinkronizáltan, június végétől augusztus közepéig tart. A másik esetben a nagy elterjedésű euroszibériai Melitaea phoebe vikariánsa a pontomediterrán M. /phoebe/ telona, amelynek szigetszerű, endemikus alfajt képező legészakibb populációi az Isztriai-félszigettől Dél-Szlovákiáig terjedtek el. Utóbbi - szemben az évente két nemzedékű, ubiquista fajpárral - tápnövény-specialista és örökletesen egy nemzedékű.

Érdemes még egy pillanatig elidőzni a Parnassius mnemosyne és az Euphydryas maturna eltérő földrajzi mintázatainál. Az előbbinél kárpát-medencei léptékben alfaji tagolódásra utaló elkülönüléseket találtunk, a Bükk-fennsíki populációk viszont szorosan összetartozó, metapopulációs struktúraként értelmezhető klaszterbe csoportosultak. K-stratégista életmenetű, nősténye viszonylag nem nagy számú, de nagy méretű petéit egyesével "teríti", aránylag jelentős, akár több km2-es területen. Következésképpen az adott mintában számos nőstény utódai vannak jelen, és ezzel együtt a megtelepedés-eltűnés-visszatelepülés dinamikája jelentős. Az Euphydryas maturna tipikus r-stratégista, nagy számú petéit egyetlen csomóba, több rétegben telepíti; a fiatal hernyók is társasan élnek. Az egyes populáció-minták varianciája jelentős, de benne az azonos nősténytől származó utódok "család"-szerű egyedcsoportokká sűrűsödnek össze. Több esettanulmány mutatja, hogy ahol drasztikus környezeti hatások a populáció eltűnését eredményezték, akkor is több évet igényelt a spontán visszatelepülés, ha a legközelebbi populáció légvonalban alig egy km távolságban volt.

Végezetül feltehető a kérdés: érdemes-e ilyen típusú vizsgálatokkal foglalkozni. Mintegy 1990 óta, vezető folyóiratokban (Evolution, Genetics, Molecular Ecology, Tree stb.) megjelent tanulmányok sokasága mutatja, hogy e kérdések iránt jelentős, sőt egyre növekvő a nemzetközi érdeklődés, nemcsak elméleti, hanem alkalmazott, konzervációbiológiai oldalról is. Mivel e téma akár néhány fős kutatócsoport keretében, évi 2-3 milliós (forintos, nem eurós!) költségvetéssel is művelhető, ezért még a köztudottan szegényes ellátottságú tudományegyetemi tanszékek sem esélytelenek, bár a nemzetközi együttműködés rajtuk-rajtunk is sokat lendíthet.

Ecology and Evolutionökológiai színen zajló evolúciós színjátéknakHutchinson

Látnivaló, hogy az ilyen folyamatok szempontjából a Kárpát-medence, a biológiai sokféleség genetikai szintjét tekintve is kiemelkedő fontosságú, nemzetközi érdeklődésre számot tartó fókuszterület. Amit vizsgálunk, az Kárpát-medencei közös természeti örökségünk része. Kutatása és megőrzése felelősséget és feladatokat ró ránk.