Matyuc Péter: Hadgyakorlaton előszeretettel látogatom a gulyáságyút

Matyuc Pétert, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét elsősorban a sorkatonaságról, a haderőreformról és az iraki helyzetről kérdezték az [origo] Társalgójában. A szóvivő elmondta, hogy budapestieket már rég nem láttak a sorozáson, hogy utánozhatatlan a hadgyakorlatokon készült babgulyás és hogy a hadsereg csak a normál ügymenetben nem üzemel kifogástalanul, ha vészhelyzet lenne, "mindenki tenné a dolgát".

- A honvédség milyen gyorsan tudna reagálni egy terrorista-, esetleg vegyitámadásra? (Csokee)

- Ez az "attól függ" alapesete, mielőtt a honvédség reagálhatna, számos olyan dolognak kell kiderülnie, amire eddig szerencsére nem volt példa. Ugyanis normál körülmények között a hadsereg rendvédelmi feladatra nem vethető be, csak minősített időszakban. Úgyhogy előbb el kellene dönteni, hogy az országgyűlés elrendeli-e a minősített időszakot, illetve a rendőrségen kívül a hadseregnek is részt kell-e vennie a terrorveszély/támadás veszélyeinek elhárításában, felszámolásában. Egyébként a hadsereg sem üzemel másként, mint az ország: vészhelyzetben mindenki teszi a legjobbat, csak a normál ügymenetben nem vagyunk képesek kifogástalanul üzemeltetni.

Forrás: [origo]

- És ha mondjuk megszállnák a nyugatit a terroristák? Akkor a miniszterelnök azon tanakodna, hogy elrendelje vagy se? Miközben embereket ölnek? (Csokee)

- Az egy politikai kérdés, hogy a rendkívüli állapot elrendelésének jogköre hova van telepítve, adott eseten talán jobban járnánk, ha csak a miniszterelnök törné emiatt a fejét. De a mi törvényi szabályozásaink szerint 386 parlamenti képviselőt kell előkeríteni, és velük vitára bocsátani, hogy a minősített időszak elrendelhető és kihirdethető-e vagy sem.

- Önt sürgős esetben hol érheti el a minisztérium? Ismerik az otthoni telefonszámát is? (krutoy)

- Természetesen. Zaklatottabb időszakokban - mint például az iraki hadjárat kezdetekor - ki se kapcsolhattam a mobiltelefont, és este jelentenem kellett a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Hadműveleti Központja ügyeletesének, hogy az elkövetkezendő órákban, másnap reggelig munkakezdésig hol leszek.

- Milyen a honvédség technikai, technológiai felszereltsége? Például milyen a telefon/internet-ellátottság? (krutoy)

- Rossz. Alapvetően haditechnikailag orosz-szovjet bázisú a HM felszerelése, ennél jobban állunk persze az informatikai fejlesztésekkel, mert azt onnan nehéz volt vásárolni. Az internetellátottság 50 százalékos jelen pillanatban, a telefon majdnem teljes lefedettségű, és 12 év óta most először egységes informatikai fejlesztési stratégia is készül.

- Magyar légierő mint olyan létezik még egyáltalán? Ha igen, milyen állapotban van? (Gandalf)

- Van még magyar légierő, lesz is, a nemzetbiztonsági kabinet tegnap engedélyezte a HM-nek, hogy az orosz gyártóval javíttassa a MiG 29-eseket. Ettől azt várjuk, hogy javul a gépek hadrafoghatósága. Van négy darab szállítógépünk, AN 26-os, tervezzük venni az ötödiket, és szállítóhelikoptereink valamint harci helikoptereink is vannak, nem is a legrosszabbak. A MI 24-est felújítjuk, a MI 8/17 szállítóhelikopterekből pedig középtávon újakat szerzünk be.

- Milyen harci repülőket kívánnak venni a közel jövőben? (Csokee)

- Már vettünk. svéd-brit Gripent 14 darabot, az elsők 2006-ban állnak szolgálatba. Addig még MiG 29-essel védi a légteret a magyar honvédség.

- Mi a jövőbeni minta? Melyik ország hadserege? Egyáltalán melyik megvalósítható? (cool)

- A magyar. Nincsenek többé minták, részben azért, mert a jelenlegi biztonságpolitikai kihívásoknak maradéktalanul egy hadsereg tud megfelelni, az amerikai: ez van arra felkészülve hogy a saját területén kívül terrorakciókra, fenyegetésekre reagálni tudjon. Az európai hadseregek a magyarhoz hasonló problémákkal küzdenek, nincsenek szállítógépeik, könnyűeszközeik, amelyek mozgékonnyá teszik őket, hatalmas páncélos eszközparkjuk van ugyanakkor, amelyet hatékonyan nem tudnak kihasználni, fenntartásuk pedig nagyon sokba kerül. Úgyhogy nekünk is meg kell határoznunk azokat a katonai képességeket, amelyekkel minden hadseregnek rendelkeznie kell, és ezen kívül létre kell hoznunk olyan specializációkat, amelyek a NATO-ban másnak nincsenek.

- Tényleg a magyar hadsereg védi majd valamelyik szomszédos ország légterét? Vagy ez csak pletyka? (gollam)
- Szlovénia esetében ez a kérdés felmerült, Szlovéniának nincsen és nem is lesz vadászlégvédelme, ugyanakkor légirendészeti feladatai NATO-országként nekik is vannak. Helyettük mi, szomszédos országként, el tudjuk végezni a feladatot.

- Mi a véleménye arról, hogy a leépítések következtében rengeteg fiatal, több nyelvet beszélő, esetleg többdiplomás fiatalt küldenek el, miközben a nyugdíj után ottmaradók vagy nyugdíj előtt állók maradnak, mert az ismeretségi körük erre lehetöséget ad. Elég körültekinteni a KFH-nál és a Nemzetvédelmi Egyetemen, hogy más szervezeteket ne is említsek! (benced)

- Úgy a KFH-nál, mint az egyetemen beosztások szűntek meg, és a megszűnő beosztásokból kellett távozniuk azoknak, akik a hadsereg elhagyására kényszerültek. Tehát korlátozott a lehetősége annak, hogy valaki - a munkáltató - szimpátia alapján válogasson közülük. Biztos, hogy van távozó többdiplomás, mint ahogy maradó nyugdíjas is, de a tökéletes szervezeti átalakítást egy olyan hadseregnél, ahol az állománykategóriákban nem néhány tucatnyi többlet van, hanem csak tisztből 5 ezerrel több, mint az ideális, nehéz végrehajtani.

- Mire lehet számítani? Hány embert rúgnak ki a leépítések során? (cool)

- A leépítés összesen 10 évig tart, és közben a hadsereg létszáma nem változik, ahogy csökken a vezetői szintek száma, és a vezető beosztások száma, olyan ütemben nő a harcoló csapatok létszáma. Az tény, ahogy már korábban mondtam, hogy ez struktúrájában egy szovjet típusú hadsereg, számos tiszthelyettesi beosztás még mindig tiszti beosztásként van benne. Eltorzultak a rendfokozati állományarányok. Ahhoz, hogy az ideális helyzet, a piramis alakú rendfokozati ábra, a sok hadnagy, kevés ezredes arány létrejöjjön, még hosszú évekre van szükség.

- A honvédségnek mekkora földterületei vannak hozzávetőlegesen? (Gyakorlótérre, ilyesmire gondolok.) Minek nekik? Nem kéne értékesíteni őket? (cool)

- Valóban nagy területek vannak a HM kezelésében, még több olyan, amit pontosan értékesítés céljából már átadtunk az ÁPV Rt-nek, most pedig, hogy újabb laktanyákat zárunk be, megint szaporodik majd a számuk. A HM azonban nem tulajdonosa, hanem kezelője ezeknek a területeknek. Előkészületben van egy olyan szabályozás, ami meghatározott időre lehetővé tenné a HM-nek, hogy maga adja el a kiürült objektumokat, ehhez azonban egy törvénymódosítás szükséges, amit a tárca már kezdeményezett. Ennek eredményeként plusz forrásai lennének a HM-nek, amelyet a haderőátalakítás finanszírozására tud fordítani, ill. az időrabló átadás/átvételi procedúra helyett viszonylag gyorsan a helyi önkormányzatoknak tudná átadni azokat az objektumokat, ahonnan a hadsereg kiköltözik. A mostani tervek szerint azok az önkormányzatok kaphatják meg a területükön lévő HM-ingatlanokat, amely településekről a hadsereg immár végleg kiköltözik.

- A költségcsökkentés jegyében miért nem telepítik egy helyre a HM-et? Miért kell 6 helyen óriási minisztériumi objektumokat (HM I., II. III. stb.) fenntartani egy ekkora hadsereghez? (benced)

- Jogos kérdés. Noha csak 5 HM-épület van Budapesten, és több háttérintézmény önálló objektumban van, a honvédelmi miniszter már rendelkezett arról, hogy jövő év végéig egy minisztériumi épületet ki kell üríteni. Amikor pedig nem az 5 ezres többletlétszám lesz a hadsereg problémája, addigra ez a kérdés nyilván rendeződik.