Thomas Glaser: A határnyitásra még várni kell

A schengeni egyezményhez legkorábban az EU-csatlakozás után három évvel, azaz 2007-ben csatlakozhat Magyarország, így addig továbbra is csak útlevéllel léphetjük át a magyar-osztrák határt. Egyebek mellett erről beszélt az EU magyarországi tanácsosa, Thomas Glaser az [origo] Társalgójában. A diplomata elismerte, nem kizárt, hogy nettó befizető lesz Magyarország, ha nem sikerül elég pályázatot benyújtania, mint ahogy azt is, hogy sem biztosi tisztségre, sem soros elnökségre nem esélyes Magyarország.

Thomas Glaser: Üdvözlök mindenkit! Pár szót magamról: 27 éve dolgozom az Európai Bizottságnak, és az első öt év után tudtam, hol a kávéautomata. Úgyhogy sok tapasztalatom van, de nem ígérhetem, hogy minden kérdésre válaszolni tudok.

Glaser úr véleménye szerint sikerül-e Magyarországgal időben lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és mely kényes kérdések nehezíthetik meg a határidő betartását? (vizipisztoly)

Thomas Glaser: Igen, meggyőződésem, hogy sikerül időben lezárni a tárgyalásokat, a kényes kérdések pedig a következők: versenypolitika, költségvetési kérdések, főleg az első pár évre vonatkozóan, és hogy hány képviselői helye legyen Magyarországnak az Európai Parlamentben.

Tisztelt Tanácsos Úr! Van-e már terv arra, hogy milyen tárcát kap a bizottságban a majdani magyar EU-biztos? Kis ország - kis tárca, vagy mint Ausztria, kaphatunk egy nagyobbat is? (NGM)

Thomas Glaser: Az első hat hónapban nem lesz tárcája Magyarországnak, akárcsak a többi tagjelöltnek sem, később pedig nem az ország mérete fog számítani, hanem hogy melyik tárca felel meg legjobban az adott országnak.

Mit szól ehhez az Európai Parlament? (NGM)

Thomas Glaser: Mivel a jelenlegi bizottság öt évének utolsó hat hónapjáról van szó, a tárgyalások az új bizottság hivatalba lépésekor kezdődnek majd el arról, hogy Magyarország melyik tárcát kapja.

És melyik felel meg legjobban? Például a K+F? Vannak-e már alkudozások a háttérben? (NGM)

Thomas Glaser: Nem hiszem, hogy lenne már alkudozás a háttérben, mivel még nem született döntés a leendő magyar EU-biztos személyéről.

Mennyi idő kell ahhoz, hogy Magyarország is csatlakozhasson a schengeni rendszerhez? 2004. május 1. után meddig kellhet még útlevelet használnunk Hegyeshalomnál? (NGM)

Thomas Glaser: Legalább 3 év, amíg Magyarország csatlakozhat a schengeni rendszerhez, addig pedig ugyanúgy szükség lesz útlevélre, mint ahogy a jelenlegi tagállamok állampolgárai is csak útlevéllel utazhatnak Nagy-Britanniába (amely nem tartozik a schengeni egyezményhez). Mivel a személyi és az útlevél majdnem ugyanolyan igazolványok, emiatt nem kell másodrangú tagságra gondolni.

Hogyan áll a cigaretta minimumadójával kapcsolatos magyar derogációs igény? (cool)

Thomas Glaser: Mivel ez egy igen szakmai jellegű kérdés, pontosabban utána kellene néznem, hogy mik a legújabb fejlemények...

Lehetségesnek tartja-e, hogy a közvetlen agrárkifizetések az első három évben ne 25-30-35 százalékról induljanak, hanem 30-30-30-ról? (NGM)

Thomas Glaser: Nem lehetetlen, de kétlem, hogy Magyarország elfogadna egy nem növekvő megoldást.

Idehaza választókörzetenként (pl. megyénként 1, plusz Budapesten 3) választják meg a MEP-eket (európai parlamenti képviselő - a szerk.), vagy pártlistáról? Az EU szerint melyik lenne preferálandó? Szerintem a polgárok Európája jegyében ez utóbbi lenne... (NGM)

Thomas Glaser: Az EU-nak nincsenek a képviselők megválasztásával kapcsolatos preferenciái, szerintem a polgár közeli Európa azon múlik, hogy az EP-nek mekkora lesz a befolyása és mennyire tisztelik a nemzeti parlamentek.

Főnökei hogyan mérik az ön teljesítményét? Mikor tekintik majd az ön magyarországi küldetését sikeresnek, s mikor sikertelennek? (meso)

Thomas Glaser: Főnököm sok van, Brüsszelben és Budapesten egyaránt, és ők mondják meg, hogy mikor végzem jól a munkám, amelynek egyik fontos fokmérője, hogy a csatlakozás jelenlegi magas támogatottsága megmarad-e. Én pedig akkor tekintem sikeresnek a munkámat, ha akkor is megmondom az igazat, ha az fáj.

Mit szól ahhoz, hogy a Sapard a mezőgazdasági géptámogatásoknál totális csődnek tűnik? A magyar támogatási rendszer ugyanis jobban megéri a gazdálkodóknak. (candela)

Thomas Glaser: Lehet, hogy ez így van, de a Sapard fő célja a szerkezetátalakítás, és nem a mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatása. A Phare-támogatáson belül több KKV-támogatási rendszer van, amelyek olcsó hitelhez juttatják a termelőket. A gépbeszerzések támogatásához inkább ezeket kell kihasználni, és nem a Sapard-pályázatokat.

Lát esélyt arra, hogy a csatlakozó országok több pénzt kapnak az uniótól, mint amennyit a tagországok először ígértek? (karolybacsi)

Thomas Glaser: Részben pont erről szólnak a tárgyalások, de az első ajánlat és a végső számok között néhány százalékos különbség várható csak.

Ön szerint ha ma tartanának népszavazást, a magyarok hány százaléka szavazna az EU-csatlakozás mellett? (meso)

Thomas Glaser: A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a csatlakozás támogatottsága 70-73% között van, de ez részben az alulinformáltságnak köszönhető.

Tud-e valamit a magyarokról, történelmükről, kultúrájukról, vagy csak most tanulja, kik is ezek a fura népek? Egyáltalán fontos-e a csatlakozás szempontjából, hogy milyenek? (meso)

Thomas Glaser: Modern európai történelemből szereztem diplomámat, sokat utaztam a kontinensen, és vannak rokonaim Ausztriában és Csehországban. Ezenkívül a 80-as évek óta többször is voltam Magyarországon, azt hiszem, hogy tudok egy keveset a magyarokról. A magyarok számára fontos, hogy milyenek, mivel önök érzik fenyegetettnek magukat egy európai beolvadástól.

Tegyük fel, hogy sikerül december 10-ig kialkudnunk, hogy ne kerüljünk rosszabb költségvetési helyzetbe, mint 2003-ban. Ezek azonban csak a keretek. Nem tartja félőnek, hogy a szűk adminisztratív kapacitás és a pályázatok csekély száma miatt gyakorlatilag saját hibánkból mégis nettó befizetői pozícióba kerülünk? (NGM)

Thomas Glaser: Ennek fennáll a veszélye, de éppen ezért olyan fontos a felkészülés folytatása egészen a csatlakozásig, hogy elkerülhesse Magyarország a nettó befizetői pozíciót.

Mennyivel fog változni a külföldi munkavállalás? A csatlakozástól kezdve mikorra fogunk tudni mi is úgy munkát vállalni a többi tagországban, mint a mostani EU-állampolgárok? (Bigida)

Thomas Glaser: Ausztria és Németország kivételével - ahol egy meghatározott ideig korlátozásokkal védik a munkaerőpiacokat -, a többiekkel a magyar kormány egyenként tárgyal a munkaerőpiac megnyitásáról. Több ország már kinyilvánította, hogy az első naptól szívesen látja a magyar munkavállalókat.

Ön hogyan látja, milyen ütemben haladnak a jogharmonizációs és egyéb, a csatlakozáshoz szükséges lépések? (Nicodomeus_TTC)

Thomas Glaser: A jogharmonizáció rendben folyik, ami viszont még fontosabb, az az átvett jogszabályok alkalmazása és végrehajtása. Egy év múlva az EU-bizottság egy végső jelentést készít arról, hogy Magyarországnak mennyire sikerült gyakorlatba átültetni az uniós jogszabályokat.

Azt hallani, hogy bizonyos területeken a csatlakozás után kevesebb támogatást fogunk kapni, mint amennyit most. Ez minek tudható be? (Nicodomeus_TTC)

Thomas Glaser: A támogatások összértéke jóval nagyobb lesz a csatlakozás után, mint jelenleg, ha egyes területeken csökkennek a támogatások, az azért van, mert nincsenek ezekre rászorulva.

A romák helyzete központi kérdés lesz-e a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszában? (meso)

Thomas Glaser: A roma kisebbség helyzete a figyelem középpontjában van, néha az az érzésem, hogy ez azért van, mert a többi kérdés nem ennyire kézzelfogható.

A 15 tagország 11 hivatalos nyelvet, 55 nyelvpárt és 110 fordítási irányt jelent. +10 ország = 20 nyelv, 190 nyelvpár, 380 fordítási irány. +13 ország = több mint 500 ford. irány. Hol a vége? Nem lesz Bábel Brüsszelből? Kezelhető-e ez? Van például elég hely, elég tolmácsfülke az EP-ben? (NGM)

Thomas Glaser: Az EU tisztában van mindennek a költségével, és úgy véli, hogy ezt az árat meg kell és érdemes fizetni a bővítésért. De a jövőt tekintve a munkanyelvek alkalmazása a megoldás.

Van-e egyáltalán reális esélye annak, hogy hozzá merjenek nyúlni a nyelvek ügyéhez? Kinnocknak beletörött a bicskája. Lesz-e valaha az angol hivatalos munkanyelv? Vagy megbukik a franciákon és a németeken? (Töfting)

Thomas Glaser: Minden valószínűség szerint az angol, a francia és a német lesznek a munkanyelvek. Ez tűnik reálisnak...

Igaz az, hogy Magyarország korlátozásként, csatlakozása után egy ideig nem lehetne soros elnök? (Nicodomeus_TTC)

Thomas Glaser: Én ezt nem nevezném korlátozásnak, egyszerűen arról van szó, hogy az új tagállamok nem elég felkészültek a soros elnökségre.

Talán tudja, hogy egy magyar, a holocaustot megélt és arról író Kertész Imre kapta idén az irodalmi Nobel-díjat. Talán azt is tudja, hogy nem mindenki örült ennek a díjnak a magyarok között. Mit gondol erről? (meso)

Thomas Glaser: Szerintem minél több magyar kap Nobel-díjat, annál jobb.

Ha ön lenne a magyar miniszterelnök, milyen taktikát követne az EU-csatlakozás ügyében? (meso)

Thomas Glaser: A csatlakozásig realista lennék, majd tagként minél több taktikai szövetséget kötnék az új és a régi tagállamokkal egyaránt, annak érdekében, hogy Magyarország nemzeti érdekeit megvédjem. Emellett persze az európai integráció ügyét is szem előtt tartanám.

Szóval, összefoglalva: ugye 2004-től megszűnik a soros elnöki rendszer? Különben Lettország, Litvánia és Észtország nyitná a sort. Szóval, Magyarország sosem lesz soros elnök, ugye? (NGM)

Thomas Glaser: A soros elnökséggel kapcsolatban több megoldás is felmerült, a 2004-es kormányközi konferencián fog eldőlni, hogy melyik megoldást választják, de még semmilyen döntés nem született. Az utolsó szó jogán: azon tagállamok számára, amelyek nem elég felkészültek a soros elnökségre, az inkább teher, mint megtiszteltetés vagy áldás. A soros elnökség óriási teher a külügyminisztérium számára, a többi tagállam kritikájának is ki van téve, és az ország hírnevének sem tesz általában jót.

Thomas Glaser: Köszönöm a kérdéseket, amelyek éppoly meglepőek voltak, mint azok, amelyeket nem tettek fel. És ha tetszett, bármikor örömmel visszajövök!