A Mol ráhajt a bioüzemanyagra

Az Európai Unió 2010-re az üzemanyagok bio-tartalmát minimum 5,75 százalékban határozza meg. Az európai kereslet növekszik, a Mol pedig a regionális piacon játszik vezető szerepet a bioüzemanyagok előállításában és forgalmazásában.

A bioüzemanyagok elterjedését az utóbbi időben több tényező is felgyorsította. Az energiaellátás biztonságának növelése, a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, a mezőgazdaság támogatása és új iparágak munkahelyteremtése mind olyan szempontok, melyek előtérbe tolták a megújuló energiaforrásnak tekinthető bioalkoholt és biodízelt.

Bioalkoholt elsősorban cukornádból, cukorrépából, kukoricából állítanak elő, kevésbé költséghatékonyan azonban egyéb gabonák is alkalmasak erre. Kukorica esetében 1 tonna termésből körülbelül 300 liter alkohol készíthető. Hátránya, hogy a beruházási költségek és a szárítási folyamatok energiaigénye meglehetősen magas és hogy az alapanyag-választék limitált. Előnye viszont, hogy az alapanyag költsége viszonylag alacsony.

Biodízelt repcéből, napraforgóból, pálmamagból és szójából készítenek leginkább. 1 tonna repcemagból mintegy 450 liter biodízel állítható elő, a folyamat viszonylag sok melléktermékkel jár, ami azonban tovább hasznosítható. A biodízel-előállítás beruházási költségigénye alacsony, de alapanyagköltsége viszonylag magas.

Az Európai Unió 2010-re az üzemanyagok biotartalmát legalább 5,75 százalékban határozza meg, azonban ennek eléréséhez (és túlszárnyalásához) az egyes tagországok saját támogatási, és célrendszert dolgozhatnak ki. Az uniós direktíva a továbbiakban növekvő részarányokat ír elő. Európában egyébként jelenleg sem az alapanyagok forrásai, sem a gyártókapacitások nem elégségesek, ezért most a 2010-es cél elérése is kérdésesnek tűnik. Az EU direktívája ezért felülvizsgálat alatt áll.

Mindemellett az unió területén egyre nő a kereslet a bio-komponensek iránt, ami persze magasabb árakat eredményez. Az uniós belső piac kialakulása (Németország vezető szerepével) nagy mennyiségű import nyersanyag és bio-komponens megjelenéséhez vezetett (brazil alkohol, indonéz növényi olaj). Ezzel párhuzamosan természetesen az EU gyártókapacitásai is bővülnek, és megfigyelhető a területhez kapcsolódó kutatás és fejlesztés integrálódása, erősödése is. Az elmúlt 12 hónapban egyébként mind a bioetanol, mind a biodízel piaci ára emelkedett, és bár még mindig drágábbak a fosszilis tüzelőanyagoknál, a trend sokkal kiszámíthatóbbnak tűnik.

Közép-Kelet-Európában, a Mol piacain a már uniós országok az EU 2010-es céljához igazítják stratégiájukat, míg a leendő tagok egyelőre nem rendelkeznek világos tervekkel. Ausztriában a cél érdekében 2005 októberétől jövedéki adókedvezmény segíti a legalább 4,4 százalék bio-komponenst tartalmazó biodízelt, a hasonló arányban bioetanolt tartalmazó benzint pedig 2007 októberétől vonják be a kedvezménybe. Szlovákiában a végrehajtási részletek jelenleg is kidolgozás alatt vannak. Magyarországon jelenleg bizonyos feltételek mellett jövedékiadó-visszatérítés igényelhető a biotartalom alapján, ám a jövőben az osztrák modellhez hasonló jövedéki adó differenciálás (vagyis nem utólagos visszaigénylés) kerül bevezetésre (biodízel - 2008 január; biobenzin - 2007 június).

A hulladéküzlet is bekapcsolódhat

A Mol stratégiájában kiemelten fontos helyen szerepel a jóval hatékonyabb második generációs bioüzemanyag-gyártási technológiák fejlesztése, ennek érdekében magyarországi tudásközpontokkal is együttműködik. A cég 2005 januárjában tendert írt ki 70 000 tonna/év mennyiségű bioalkohol beszerzésére, és 2005 júniusábában megkezdődhetett az évi 50 000 tonna keverőkomponens gyártása és benzinbe keverése Magyarországon. Idén októberben pedig elkezdődhet keverőkomponens gyártása a Slovnaft finomítójában is.

Biodízel tartalmú gázolajat 2005 októberétől forgalmaznak Ausztriában, és idén januárban jelentős, évi 200 ezer tonna növényi olaj beszerzésére vonatkozó tendert írtak ki. Márciustól a Mol Dunai finomítójában bio-gázolaj bekeverő üzem működik. A tendert egyébként a 2008-tól 2012-ig tartó időszakra írták ki, a 23 beérkezett pályázatból 11 volt értékelhető, és végül 7 beszállítóval kötöttek szerződést. A 7-ből 6 magyar, 1 szlovák beszállító. Végül az eredetileg kiírt mennyiségnél több, évi 220 ezer tonna biodízel komponens beszerzésére sikerült szerződni.

Az EU idén egyébként fokozta a bioüzemanyagok előállításához kapcsolódó kutatás+fejlesztés támogatását, amely pár éven belül elősegítheti a második generációs technológiák gyakorlati alkalmazhatóságát. Ezek a megoldások az alapanyagként felhasznált biomasszának már közel 100 százalékát hasznosítani tudják majd. Az új rendszer a különféle hulladékokat is hasznosítja majd, amelyek elszállításáért fizetni is hajlandóak a "forráshelyen", így az alapanyagköltség tonnánként -20 euró, vagyis az alapanyag beszerzése önmagában nyereséges.

A Mol célja az előírások és direktívák teljesítésén túl az új fogyasztói igények és az autóipar fokozódó elvárásainak kielégítése. Az üzemanyagok elmúlt másfél évtizedben kötelező kénmentesítését, ólommentesítését és a benzoltartalom csökkentését a Mol egyébként mindig az előírások szabta határidő előtt elvégezte, dacára a változások megkívánta magas beruházási költségeknek. A termék minőségét a beszállítókkal és a gépjárműgyártókkal együttműködve az EU kötelező előírásain túl is biztosítják.

Jelenleg 1 hektáron folytatott olajnövény-termesztés mintegy 1500 liter olajat eredményez, amelynek fűtőértéke ugyan csak mintegy 60 százaléka a fosszilis olajénak, ám ez a kiadásokhoz viszonyítva így is jónak mondható. Egyértelműen a biológiai eredetű energiahordozók mellett szól, hogy 1 tonna biomassza előállításához a növények 1,4 tonna széndioxidot vesznek fel a légkörből. Az EU egyébként azt is szabályozza, hogy csak olyan országokból importálható bio-alapanyag, amelyek fenntartható környezetvédelmi, mezőgazdasági rendszereket működtetnek.

Magyarországon egyelőre csak egy kis fogyasztói réteg mondható annyira környezettudatosnak, hogy a "zöld" üzemanyagért hajlandó lenne akár többet is fizetni. Ám ha teljesül az EU 2010-es célja, a számítások szerint a kieső fosszilis igények miatt mintegy 6 dollárral mérsékelheti az olaj világpiaci árát.