Ezen a héten történt...

Itt elolvashatja, milyen fontosabb tudomány- és technikatörténeti évfordulók köthetők a 34. héthez...

1950. augusztus 22-én a Brookhaven Graphite Research Reactorban (BGRR) az atommáglya kritikus értékre hevült. Itt működött a világ első olyan nukleáris reaktora, melynek célja az atomenergia békés célokra való felhasználása volt. Az Oak Ridge National Laboratory-ban sikeresen működő reaktor mintájára alakították ki a brookhavenit. A BGRR kivitelezésekor ügyeltek arra, hogy orvostudományi, biológiai, kémiai, fizikai és más kutatásokat is végezhessenek. A reaktor atommáglyája egy 700 tonnás tömegű grafitkocka volt, melyet acélbélésű, 1,5 méter vastag betonpajzsba foglaltak.

1943. augusztus 23-án konferencia Balatonszárszón. A Balatonszárszón tartott konferenciának az alaphangját a népi írók adták meg. Itt találkoztak a fasizmussal, a háborúval és az "úri Magyarország"-gal szemben álló gondolkodó személyiségek: köztük a kommunisták és katolikusok, szocialisták és protestáns diákok (mintegy 600 résztvevő). "Mindenekelőtt béke, minden más hatalomtól független, demokratikus s ezzel együtt magyar Magyarország, társadalmi szabadság a kívánságunk, hogy a magyarság népi erői végre megnyilvánulhassanak." A továbbiak mikéntjéről azonban megoszlottak a vélemények: az Erdei Ferenc által felvázolt szocialista jövőképpel szemben Németh Lászlónak a kapitalizmust és a sztálinista szocializmust elutasító, "harmadik ut"-at kijelölő koncepciója találkozott a nemzeti, demokratikus elkötelezettségű résztvevők többségének helyeslésével.

Pompeji fóruma ma

Kr.u. 79. augusztus 24-én halt meg idősebb Plinius (23-74). Római tudós és a híres A természet históriája, 37 kötetes enciklopédikus mű szerzője. Az óriási munka tudományos ügyekben mérvadó volt egészen a középkorig. Plinius közel ötszáz ókori szerző kétezer könyve alapján készítette el saját írását. Anyagából nem válogatott, így pontos és hamis megfigyelések egyaránt bekerültek az elkészült műbe. Így például bár elvetette a halhatatlanság eszméjét, de elutasította Pütheasz nézetét, mely szerint a Hold felelős a tengerjárásért. Egyetértett azzal, hogy a Föld gömbaalkú. Művében több teóriát olvashatunk például a borostyánkő eredetéről, köztük a helyeset is. A természet históriája a legkülönbözőbb témákat öleli fel, köztük az asztronómiát, a földrajzot és a zoológiát. Plinius a Vezúv kitörésének áldozata lett 79-ben.

Friedrich Nietzsche

1900. augusztus 25Friedrich NietzscheArthur SchopenhauerImmanuel KantNietzscheNietzscheNietzsche

1723. augusztus 26-án Antoine van Leeuwenhoek holland természettudós meghal 91 éves korában. A neves tudós, akit a mikrobiológia megteremtőjeként tartanak számon, 1654-ben egy textilkereskedő alkalmazottjaként dolgozott, és szabad idejében végzett kutatásokat mikroszkópjával. Az első mikroszkópot egy holland szemüvegkészítő szerkesztette meg 1590-ben, miután a lencserendszer elve már 1538-ban megszületett Itáliában. Leeuwenhoek újítása főként a felhasználás módja. Tudományos előképzettség nélkül önmaga fejlesztette ki és készítette el mikroszkópjait, melyekkel növényi, állati és emberi szöveteket vizsgált. Kutatásai során feltárta az emberi test fontos alkotóelemeit és elsőként fedezte fel, hogy a vízben és a levegőben eddig ismeretlen apró élőlények (hollandul "dierjes", latinul "animaculi") találhatók. Leeuwenhoek megfigyelte, hogy az esőcseppben eleinte nincsenek élőlények, azonban amint a vízcsepp a földre hull, tömegével jelennek meg benne a parányi állatkák. Mivel a természet kutatása során a természet egységes osztályozhatóságának gondolatából indultak ki, a felfedezett apró élőlényeket a már ismert élőlények rendszerébe illesztették bele. Csak Louis Pasteur fejleszti tovább Leeuwenhoek mikroorganizmusokról nyert megfigyeléseit. A holland tudós legfontosabb felfedezései: 1673-1674-ben a vörösvérsejtek, 1674-ben az infusoriák, 1677-ben a baktériumok és a hímivarsejtek, valamint 1682-ben a harántizmok hisztológiai szerkezetének felfedezése.

1801 augusztus 27-én adták be az első, himlő elleni vakcinaoltást. Az egykorú feljegyzések szerint "ritka ember volt Magyarországon, aki meg nem himlőzött volna". 1785-ben mintegy 22 és fél ezer ember halt meg e betegségben. A fertőtlenítés, elkülönítés rendszerint nem vezetett eredményre. Hatékonyabbnak bizonyult a betegeknek emberi himlővel történő beoltása, a varioláció (Mária Terézia is beoltatta gyermekeit), de a betegségen úrrá lenni nem tudtak. Edward Jenner angol orvos felfedezte a tehénhimlővel való oltást (1796), a vakcinát. 1801. augusztus 27-én Bene Ferenc, a pesti egyetem orvosprofesszora elvégezte az első vakcinaoltást, majd a következő esztendőben könyvet adott ki a himlő elleni oltásról és előnyeiről. 1804. március 13-án, a Helytartótanács elrendelte, hogy Buda, Pest, Kassa, Gyula, Pozsony és Zágráb központokkal "oltó-főállomás"-okat állítsanak fel. A pesti Rókus kórházban minden gyermeket ingyen oltottak be, az orvosoknak is térítés nélkül adták a vakcinát. 1813-ban, rendeletben kötelezték az orvosokat az egész ország területén a védőoltások rendszeres elvégzésére.

Hugo Grotius

1645. augusztus 28Hugo Grotius jogtudósHugo GrotiusArisztophanészCiceroTacitus