Sok kérdésben hasonlítanak a pártprogramok

A parlamenti pártok ölre mennek ugyan a választási ígéretek kapcsán, a szakemberek azonban nem látnak jelentősebb különbséget a pártprogramok között. Nagyobb eltérés csak néhány kérdésben van, ellentmondásból azonban annál több akad. Az [origo] összegyűjtötte a négy parlamenti párt gazdasággal kapcsolatos ígéreteit, majd szakértőket kértünk fel az értékelésre. Adatok fehér-feketén - a választás az olvasóé.

A választások közeledtével a pártok egyre hevesebben vitatkoznak az ígéretekről. Annak érdekében, hogy tisztán láthatóak legyenek az egyes programok közti különbségek, az [origo] összegyűjtötte az MSZP, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ gazdaságpolitikai ígéreteit. Egymás mellé illesztettük, hogy mit tenne a négy parlamenti párt az adók és járulékok, a munkahelyteremtés, a költségvetés, az euró bevezetése, a KKV, a körbetartozások, a mezőgazdaság, a családtámogatások, a lakás, a nyugdíj, az energiaellátás és a közlekedés terén, ha megnyerné a választásokat. Összességében elmondható, hogy a főbb irányvonalak terén nincs különbség, a kisebb pártok programjában azonban több a konkrétum, és radikálisabb intézkedéseket ígérnek választóiknak.

A kicsik egykulcsos adót akarnak

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az utóbbi időben úgy nyilatkozott, amennyiben ismét az MSZP alakít kormányt, további adócsökkentésről nem lehet szó. Ezt ellentmondásosnak tartja Zara László az Adótanácsadók Egyesületének elnöke, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az ötéves adóprogram a sávhatárok emelésével operál, vagy azzal, hogy 2007-től két lépcsőben 5 százalékkal csökkenne az élőmunkát terhelő járulék.

A két nagy párt egyébként azonos irányt mutat a járulékterhekkel kapcsolatban. A Fidesz egy lépésben történő 10 százalékos csökkentését Zara amellett, hogy "szinte kizártnak" tartja, úgy véli, hogy a foglalkoztatók jobban megéreznék. Az MSZP kisebb csökkentése ugyanakkor Zara szerint nem lenne hatással a foglalkoztatásra, mert az szinte eltűnne az egyéb költségek mellett. Vagyis munkaerő-bővítésre nem lehetne számítani.

Az SZDSZ elképzeléseiben az áfa, az szja, a nyugdíjjárulék és a társasági adó egyaránt 20 százalékos lenne. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke az [origo]-nak elmondta, hogy az adókedvezményekkel számított adóteher most 21,5 százalék, így nem biztos, hogy ez a terv adócsökkentést jelentene az adózók egy részének. Viszont adónövekedést jelentene a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra módosítása.

Az MDF 18 százalékos adókulcsról beszél az szja kapcsán. Zara László szerint egyelőre nem világos, hogy a kisebbik ellenzéki párt az áfát is 18 százalékra módosítaná-e, ami egyrészről adónövekedést, más részről pedig csökkenést jelentene.

Belyó Pál az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója úgy vélekedett, hogy a jelenlegi, magyarországi adóterhek európai viszonylatban nem kirívóak, véleménye szerint "nem lenne jó lépés a csökkentésük". Hozzátette: inkább az adózás bonyolultságával van gond. Ráadásul egy esetleges adócsökkentés rövid távon nem növelné a bevételeket, pedig a fiskális politika reformjára úgy van szükség, hogy ne csökkenjenek az adóbevételek és ne emelkedjenek a szociális kiadások.

Árnyalatnyi energiakülönbségek

Piacidegen a gázárpolitika

Csak árnyalatnyi különbséget lát a két nagy párt energetikai ajánlatai között Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója. "Magyarországon a fosszilis energiahordozók nyolcvan százaléka import. A piaci mozgásokat úgy kellene felfogni, mint az időjárást: természeti körülmény, amin nem lehet változtatni" - sorolja a gázár-kompenzáció ellenérveit Hegedűs. A szakember szerint a kompenzációs rendszer nemcsak piacidegen, de igazságtalan is, hiszen olyanok adójából is fizetik a különbözetet, akik egyébként nem használnak gázt.

Mind az MSZP, mind az SZDSZ hangsúlyozta programjában az energetikai célú agrártevékenység támogatását. Hegedűs Miklós nem hiszi, hogy nagyarányú állami támogatás nélkül az energiafű és a biodízel bírná a versenyt a hagyományos energiahordozók piacán. A szakember úgy véli, létrejöhetnek ugyan sikeres gócok, azonban nem ezektől a terményektől várja az agrárium és az energiaszektor problémájának megoldását.

Konkrétumokat hiányol a mezőgazdaság

Az agrárszakma leginkább a konkrétumokat hiányolja a pártok ígéretei közül. "A jelszavak mögött nem látok konkrétan kidolgozott programot" - ismertette aggályait Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Csikai elmondta: az agráriumot nem lehet kormányzati ciklusokban mérni. "Ez biológia. Itt nem lehet kizárólag döntésekre alapozni, mint egy gumigyár esetében. A most telepített szőlőültetvény ugyanis csak négy év múlva kezd el teremni." - tette hozzá.

Hiányoznak a konkrét megoldások

Csikai elmondta: egyetlen programban sem látta, hogy az agrárium problémáinak megoldásába a pártok bevonnák azokat a szakmai és civil szervezeteket, amelyek kész kutatási eredményekkel segíthetnék a politikusokat. Az agrárkamara elnöke szerint a legfontosabb az volna, hogy a politikusok tisztában legyenek a vidék értékeivel - csak így hozhatnak felelős döntéseket az agrárszektorról.

Rózsás Attila, a Budapesti Agrárkamara elnöke szerint szlogenszerűen érződik a földdel kapcsolatos állásfoglalás a programokban. A pártok elsősorban érzelmi érveket sorakoztatnak fel ahelyett, hogy kifejtenék, miért kell a magyar termőföldet magyar kézben tartani. Például az EU a támogatásokat a földhöz köti, azt egységnyi területre adja, így a támogatást az kapja, aki a földterület használója - Rózsás szerint erről az oldalról kellene a lényeget megragadni.

A kamarai elnök szerint nem lehet megkülönböztetni ma Magyarországon, hogy az Agrárgazdaság Fejlesztéséről szóló törvény alapján milyen jellegű és mekkora összegű támogatások juthatnak az Európai Unióból a vállalkozásokhoz, és milyen jellegű és mekkora összegű támogatásokat juttat a magyar költségvetés a magyar vállalkozásoknak. Hiányzik a magyar agrárstratégiából az agrár-környezetgazdálkodás ügyének markáns megjelenítése, a környezet gazdálkodó elvű mezőgazdálkodás.

A piac kivár

A piac, úgy tűnik, nem veszi komolyan a pártok ígéreteit. "A piacot jelenleg a régiós mozgások határozzák meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint belpolitikai okai vannak a forint gyengülésének, Misik Sándor, a Hamilton Tőzsdeügynökség devizapiaci üzletkötője szerint azonban tisztán látszik, hogy a forint a zlotyval mozog együtt" - jellemzi a helyzetet .

A tőzsdén egyelőre nem a pártok miatt aggódnak

Misik elmondta: a két párt fej fej mellett van a versenyben, ezért a piaci szereplők egyelőre egy programra sem készülhetnek fel egyértelműen, a választások közeledtével pedig tovább nő majd ez a fajta bizonytalanság. Az üzletkötő szerint a piaci szereplők egyértelműen államháztartási reformot várnak az új kormánytól.

Radikális ígéretek

Csurka István, a MIÉP elnöke egy választási fórumon elmondta: a költségvetési hiány csökkentését a kamatok nem fizetésével és a nemzeti bank pénzkibocsátásával képzeli el. A részletekről szólva kifejtette, hogy egy nagy úthálózat építésére pontosan annyi pénzt adnának, amennyibe kerül, nem többet.

Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke egy budapesti fórumon korábban elmondta, hogy 100 ezer forintra emelnék a minimálbért, és radikálisan emelnék az oktatásra és az egészségügyre fordított állami kiadásokat. Elmondása szerint a forrásokat a tőke bizonyos korlátozásával, a tőkejövedelmek megadóztatásával, a nemzetközi tőke kedvezményeinek csökkentésével, valamint a túl nagy állam költségeinek szűkítésével biztosítanák. Thürmer Gyula pártja gazdasági célkitűzései közé sorolta a kis- és középvállalkozások adóterheinek enyhítését és a magyar termékek védelmét.