A vb, az időjárás és a rossz országimázs

Vágólapra másolva!
Bár a futball világbajnokságnak nemsokára vége és az elmúlt héten már igazi nyári időjárásban lehetett részünk, a Balatonnál továbbra is gyenge szezonra számítanak, s úgy fest, az annyira várt német turistákat is sikerült elriasztani. Reménysugár azért van.
Vágólapra másolva!

A hivatalos balatoni üdülési szezon kezdetekor a Balaton környékén élő turisztikai szakemberek és vendéglátósok már előre jelezték, hogy két dolog miatt lesz gyengébb az idei szezon a korábbiaknál. Ez pedig az évszakhoz képest rossz időjárás és a németországi futball világbajnokság.

A férfiemberek nagy bánatára már csak egy hét van hátra a vb-ből, s a múlt heti trópusi idejárást és 30 fok fölötti hőmérsékleteket tapasztalva, gondolhatnánk, hogy a tó környékén élők mára kicsit optimistábbak lettek a szezon kilátásait illetően. A szakemberek ennek ellenére pesszimisták.

Csehlán Sándor, a Somogy Megyei Utazási Irodák elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a világbajnokság után sem számítanak a német turisták különösebben nagy rohamára, pedig akár a legkisebb visszaesés is jelentős anyagi veszteséget jelent számukra, ugyanis a balatoni beutazó forgalom 70 százaléka Németországból érkezik.

Az ő hiányukat ugyan nem pótolhatja teljes egészében a nemrég beindult sármelléki Ryanair-járat sem, hiszen a fapados társaság gépeivel elsősorban angol vendégek érkeznek, de legalább ők jönnek. A szakértő megemlítette, hogy idén a korábbinál több dán vendégre számítanak a tó környéki településekben, de a hiányzó németeket ők sem tudják pótolni.

A szakértő szerint mindenki örül a sármelléki repülőtér új külföldi járatainak, de várhatóan a legtöbb turista Budapestet veszi célba a landolás után. Csehlán Sándor korábban elmondta, hogy szerencsés lenne, ha a korábban népszerűnek számító siófoki repülőteret is fejlesztenék, mert a nagy repülős múlttal rendelkező légikikötő szintén alkalmas lenne nagyszámú utasforgalom lebonyolítására.

Az elnök szerint ugyanakkor a német turisták elmaradásának oka nem csak a világbajnokságban és az időjárásban keresendő, legalább ennyire fontos tényező - sőt, talán a legfontosabb - a megfelelő ország-marketing hiánya. Csehlán Sándor is osztja azt a véleményt, hogy az országnak a jelenleginél sokkal aktívabban kellene hirdetnie magát a legfontosabbnak tartott küldő országokban, elsősorban Németországban és Ausztriában, mert különben a még oly dicséretes és előremutató fejlesztéseknek sem lesz meg a kívánt haszna, mint a Balaton környéki szálloda- és golfpálya építkezések, a különböző élményparkok létesítése, vitorláskikötők fejlesztése. A szakember megemlítette például, hogy Ausztriából hazafelé jövet, közvetlen a határ előtt az autópálya mellett nem egy magyarországi turisztikai látnivalót, vagy szolgáltatást hirdető óriásplakátot látott, hanem egy romániait.

Még ennél is súlyosabb problémát jelent, hogy már gyakorlatilag sikerült elriasztani az országba korábban rendszeresen járó német vendégeket, az úgynevezett reklámutakkal. Ezeket a többnyire buszos társas utakat nagyon alacsony áron kínálták a németországi piacon, ami azt jelentette, hogy egy ember áráért gyakorlatilag kettő utazhatott. Magyarországra érkezve aztán a gyanútlan német vendég azzal szembesült, hogy a szálláson és utazáson kívül minden egyéb szolgáltatásért külön kell fizetnie.

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

Nem volt ritka eset például, hogy a Balatonhoz érkező német turistabuszra felszálló magyar idegenvezető bejelentette, hogy csak nála lehet forintot váltani és a különböző kirándulásokat és fakultatív programokat is ott helyben kell kifizetni. A gyors meggazdagodásban reménykedő hazai vállalkozók nem egyszer a 4 éjszakás utazás árába a buszon töltött ötödik éjszaka után járó idegenforgalmi adót is beleszámították, természetesen jogtalanul. Az sem volt ritka eset, hogy az éttermekben minősíthetetlen színvonalú ellátást kaptak a vendégek, mivel az utazási iroda, vagy az út szervezője csupán 5 eurót fizetett minden vendég után a vendéglősnek, az utasoktól viszont 20 eurót kért az étkezésért.

Az eredmény az lett, hogy a korábban 50-60 ezre nagyságrendben érkező németországi vendégek száma drasztikusan lecsökkent a sok-sok negatív tapasztalat eredményeként. Csehlán Sándor szerint az igazán nehéz dolog az így elszenvedett arcvesztés és negatív országimázs helyreállítása. A szakember szerint a tó környéki fizetővendéglátás a halálán van, s tovább ront majd a helyzeten a várhatóan dráguló áfa és az idegenforgalmi adó emelkedése. A szállások és éttermi szolgáltatások drágábbak lesznek, a turisták pedig más célpont után néznek. A szakember szerint a jelenlegi gyenge forintárfolyamot ugyanakkor kihasználhatná a turizmus, ha azt tudatosítaná a német és osztrák turistákban, hogy euróik most jóval többet érnek Magyarországon, mint akár csak egy hónappal ezelőtt.

A sok negatívum ellenére azért vannak biztató jelek is a Balatonnál. Sorra épülnek az új nagy befogadóképességű négycsillagos szállodák, apartmanházak, golfpályák, a sármelléki repülőtérre érkező repülőgépek szám is növekedni fog, ami magában rejti a tó turisztikai fejlődését. Csehlán Sándor szerint a minőségi szolgáltatások idővel visszahozzák a vendégeket, de évek kellenek a korábbi rossz hozzáállás okozta veszteségek helyreállítására.