Művelt, öntudatos, széles látókörű dolgozókat neveljenek a szakszervezetek

 

Szabad Nép

A SZOT IX. teljes ülésének második napja

A teljes ülés résztvevőinek egy csoportja. Előtérben dr. Szabó Zoltán és Sárfi Rózsi, az Orvos-Egézségügyi Szakszervezet elnöke, illetve titkára.

A SZOT IX. teljes ülése kedden a Tárogató úti SZOT-főiskolán folytatta tanácskozását. Délelőtt a hétfőn elhangzott első beszámoló (A szakszervezetek feladatai a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavításában) felett folyt a vita.

Felszólalt Boros Gergely, a MEDOSZ elnöke, s a mezőgazdasági gépjavításoknál alkalmazott darabbérezés fogyatékosságairól beszélt. Vincze József, a SZOT elnökségének tagja a nyugdíj- és a betegellátás néhány problémájáról szólva javasolta, hogy különösen az alacsonyabb ellátásban részesülő nyugdíjasok helyzetén javítsanak.

Szóvá tette, hogy az egészségügyi ellátást a különböző szervek között túlságosan széttagolták. A társadalombiztosítási és az egészségügyi szervek kössenek szerződést a biztosítottak betegellátására - mondotta.

A szombat éjféli műszakokkal foglalkozott felszólalásában Hanák Endre, a Magyar Pamutipar főmérnöke. Elmondotta, mind a dolgozók, mind a textilipari üzemek vezetői, mind a szakszervezeti szervek egyetértenek abban, hogy meg lehet szüntetni a szombat éjjeli munkát. A termelési kiesését pedig a belső tartalékok felhasználásával pótolhatják. Annál is inkább szükséges ilyen intézkedés, mert meg kell könnyíteni a dolgozó nők háztartási munkáját.

A SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) az 1948-as kommunista hatalomátvétel után létrehozott, az "MDP", majd az "MSZMP" vezetése alatt álló egységes szakszervezet irányító testülete. Megalakításával a kommunista párt célja az volt, hogy felszámolja a valódi ágazati és egyéb szakszervezeteket, és az egységes szervezet révén teljesen befolyása alá vonja a szakszervezeti mozgalmat. Míg korábban a szakszervezetek a munkások, ill. a tagok valódi érdekvédelmét látták el, addig a ~ központi tevékenysége az volt, hogy egyfajta áttételként végrehajtassa az aktuális ötéves terveket, munkaversenyeket szervezzen, biztosítsa a kommunista párt által kitűzött célok és termelési eredmények elérését. A SZOT felépítése ugyanolyan központosított és hierarchizált volt, mint a kommunista párté, központi orgánuma a "Népszava" volt, amely 1948-ig a Magyarországi "SZDP" napilapjaként jelent meg. A SZOT egyik legfőbb irányítója Gáspár Sándor volt, aki rövid megszakítással 1952-től a rendszer bukásáig állt a SZOT élén.

Szabadkai Gyulának, a Budapesti Tűzálló Téglagyár igazgatójának felszólalása után Seprényi Sándor, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének elnöke beszélt arról, hogy egyes minisztériumokban, az utóbbi években helytelen munkastílus honosodott meg, s ez még mindig akadályozza a szakszervezeti élet demokratizálását.

Különösen fontos, hogy a bérkérdésekben az eddiginél fokozottabban vegyék figyelembe a szakszervezetek véleményét. Támogatta azt a javaslatot, hogy a lakásépítés a jövőben ne háruljon kizárólag az Építésügyi Minisztériumra, hanem a nagyobb üzemek is vegyék ki részüket e feladatok megoldásából. Felhívta a SZOT elnökségének figyelmét, hogy az eddiginél behatóbban foglalkozzék a csökkent munkaképességű dolgozók és az úgynevezett bedolgozók helyzetével. Arra is kitért, hogy a házfelügyelők és a háztartási alkalmazottak helyzetét még nem rendezték megnyugtatóan.

Tresó István a bányászok lakásproblémáiról beszélt. Elmondta, hogy Tatabányán, Oroszlányban az újonnan épülő lakásoknak csak egy részét bocsátják a bányászok rendelkezésére.

Tresó István, a Délmátai Állami Erdőgazdaság szakfelügyelője után Zábránszki Géza, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt üzemi bizottságának elnöke szólalt fel. A többi között a bányászok lakásproblémáiról beszélt. Elmondta, hogy Tatabányán, Oroszlányban az újonnan épülő lakásoknak csak egy részét bocsátják a bányászok rendelkezésére. Elmaradás tapasztalható az egészségügyi és szociális létesítmények életében is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az ÉpítésügyiMinisztérium felelősségét. Arról is szólt, hogy a bányászok sürgetik az egyszerű bérezés bevezetését és a nyugdíjrendszer aránytalanságainak megszüntetését. Jelenleg ugyanis előfordul, hogy azok, akik csak a felszabadulás óta dolgoztak bányában és most mentek nyugdíjba, lényegesen nagyobb összegű ellátást kapnak, mint azok, akik 30-35 évet dolgoztak a föld alatt.

Farkasdi István (Országos Építésügyi Hivatal) a lakásépítés problémáival foglalkozott. Mónus Gábornak, a Munka szerkesztőjének felszólalása után Csáki László, a postások szakszervezete szervezési és káderosztályának vezetője beszélt, majd Gáspár Sándor, a SZOT elnöke válaszolt a vitában felvetődött kérdésekre.

A délutáni ülésen Cseterki Lajos, a SZOT titkára, a szakszervezetek kulturális nevelőmunkájáról mondott beszámolót.