A szerződés lényege, a cég kifizeti a dolgozó képzésének költségeit, és ezért a kollégának bizonyos ideig - maximum öt évig - a vállalatnál kell maradnia - így tudását is csak ott kamatoztathatja.
Ennek kell szerepelnie a szerződésben
A tanulmányi szerződésben szerepeltetni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok sikeres elvégzése érdekében kötelezően nyújtandó munkaidő-kedvezmény mértékét. Emellett le kell fektetni, a vizsgakötelezettség teljesítéséhez a cég hány nap tanulmányi szabadságot biztosít, mennyi időt köteles a munkavállaló által a tanfolyamot fizető munkáltatónál dolgozni, és milyen munkakörben kívánják foglalkoztatni.
"Nem árt tudni, hogy a leendő pozíció szintjének meg kell egyeznie a képzésen elért szinttel. Ha a tanfolyamon magasabb képesítést szerez a dolgozó, és a szerződésben azt kikötötték, akkor az annak megfelelő munkakörben szükséges továbbfoglalkoztatni. A továbbfoglalkoztatás a törvény szerint öt évnél hosszabb nem lehet, illetve annak arányban kell állnia a támogatás mértékével" - mondta el Dr. Sipos Márta munkajogász.
Vizsgánként négy szabadnap
A munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatban is vannak bizonyos kikötések: azt az oktatási intézmény által kiadott igazolásnak megfelelően, és az utazáshoz szükséges mértékben kell megállapítani. A törvény szerint egyébként vizsgánként minimum négy munkanapot szükséges biztosítani a felkészüléshez. A diplomamunka elkészítéséhez tízet kell kiadni.
"Ezekre a szabadnapokra csak akkor jár a fizetés, ha a tanulmányi szerződésben azt kikötötték" - tájékoztatott Dr. Sipos Márta munkajogász.
A szerződésszegés következményei
Mi történik abban az esetben, ha a szerződést a munkavállaló megszegi? Például ha a dolgozó időközben kap egy jobb ajánlatot, és nem kívánja ledolgozni a szerződésben meghatározott időt? "Ennek nincs jogi akadálya, ugyanakkor ilyen esetben vagy a dolgozónak vagy az új munkáltatónak szükséges kifizetni a képzés költségeit" - tájékoztat Sipos Márta.
A munkáltató visszakövetelheti a képzés költségét a kamatokkal együtt abban az esetben is, ha a dolgozó a tanulmányait nem, vagy nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem tesz eleget vizsgakötelezettségének, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába.
A munkáltató szerződésszegést követhet el, ha a tanfolyamdíjat részben, későn fizeti vagy a dolgozót a sikeres vizsga után nem helyezi a megfelelő munkakörbe. Ezekben az esetekben a munkavállaló mentesül a szerződésben meghatározott kötelezettségek alól.
Mint Sipos Márta elmondta, általában a kötelező távollétből adódnak viták - a munkáltatók nem szívesen engedik el a dolgozókat. Problémaként szokott felmerülni, hogy a munkáltató nem köteles, ezáltal nem is hajlandó magasabb pozícióban továbbfoglalkoztatni a dolgozót.
Oroszi Babett