Kockázatos kísérlet lesz a szegények bankja

Százmilliós nagyságrendű támogatást nyújt az állam egy hazai alapítványnak ahhoz, hogy megindulhasson a legszegényebb emberek vállalkozói hitelezése. Az eddigi egyetlen hasonló hazai próbálkozás elbukott, és a komoly szakmai háttér ellenére a mostani sikere sem vehető biztosra. A kamat nem lesz alacsony, így tartanák távol a komolytalan vállalkozókat.

A 2010-es költségvetés módosító indítványainak egyike tette lehetővé, hogy jövőre elindulhasson Magyarországon a köznyelvben "szegények bankja" néven ismert program. A valójában civil hátterű Kiút Program a mikrohitelezést igyekszik meghonosítani a tartósan munkanélküli, mélyszegénységben élő emberek érvényesülési esélyhez jutása érdekében.

A kezdeményezés, közkeletű neve ellenére (melynek eredete az első ilyen intézmény, a valóban bankként működő bangladesi Grameen) nem igényli új pénzintézet alapítását. Egy országos mentorhálózat tagjai olyan embereket segítenek majd, akik saját vállalkozásba kezdenének, de vagyoni és jövedelmi helyzetük miatt a piacon nem kaphatnak ehhez hitelt.

Közösségi nyomás

A reménybeli vállalkozók a mentorokon keresztül juthatnak a programban közreműködő kereskedelmi bank kölcsönéhez, bizonyos vállalásokért cserébe. A kapott pénzt egy éven át, hetente kell törleszteniük. Hogy meg is tegyék, arra a saját közösségük is sarkallja majd őket: a mentorok munkájuk kezdetén kisebb csoportokat szerveznek az érdeklődőkből, és a csoport további tagjai akkor kapnak hitelt, ha az előttük állók tényleg törlesztenek.

Ez az első, kettő plusz egyéves program tulajdonképpen egy merész kísérlet, mert bár a mikrohitelezés kisebb-nagyobb eltérésekkel a világ csaknem száz országában működik, a modell hazai sikerére nincs semmi garancia. A kormány azonban lát benne fantáziát, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jövő évi büdzséjéből 135 millió forintot csoportosított át a célra, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fejlesztésétől és a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatoktól. (Egy korábbi elképzelés szerint a szegények bankjához a jelenleg legtöbbnyire illegálisan működő pókertermek megadóztatásából biztosítottak volna forrást.)

A szociális tárca először 2008 júliusában tudatta, hogy vizsgálja, Magyarországra miként lehetne átültetni a "szegények bankja" modellt, illetve hogy dolgozik az uzsorakölcsönök visszaszorításának lehetőségén. A két törekvés, bár egymástól független, ennyiben valóban egybevág: ha a sokat vitatott, a thm-et maximalizáló törvényt megszavazzák - ez az Országgyűlés menetrendje szerint a december 14-15-i ülésen várható -, a mikrohitel egyes esetekben akár kiválthatja a gyorskölcsönt. (A Kiút Program viszont csak vállalkozásra ad pénzt, fogyasztási célra nem.)

Uzsorakölcsön helyett

A Polgár Alapítvány az Esélyekért két évig készítette elő a projektet, egyebek mellett egy szociológiai felméréssel, valamint egy, a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég és az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete közreműködésével készült megvalósíthatósági tanulmánnyal támasztva alá. Már létezik a terepmunkások munkaadója, a Kiút Program Mikrohitel Közvetítő Közhasznú Nonprofit Zrt. - mondta megkeresésünkre Ujlaky András közgazdász, az alapítvány önkéntese, aki társadalmi munkában a céget is vezeti.

A mikrohiteleket a Raiffeisen Bank nyújtja majd, jegybanki alapkamat plusz 10 százalékos éves kamattal (e pillanatban ez 16,5 százalékot jelent). A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a túl alacsony kamat növeli az erkölcsi kockázatot, vonzza a komolytalan, nem átgondolt, "majd csak lesz valami" alapon próbálkozó jelentkezőket - magyarázta Molnár György, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa.

A bank várhatóan veszteséggel, tehát nem üzleti alapon, hanem a társadalmi felelősségvállalási programja keretében teszi ezt. Azt persze nem lehet kizárni, hogy a banknak jól jöhet, ha szerez néhány ügyfelet, de biztosra vehető, hogy - fedezet híján - bukni fog a kölcsönökön. "Később sem lesz cél, hogy a tevékenység üzletileg fenntartható legyen. Ez csak az olyan nagyon szegény országokban lehetséges, mint az ötlet hazája, Banglades, ahol a hatalmas létszámú potenciális ügyfélkörnek nincs más lehetősége a kitörésre" - magyarázta kérdésünkre Ujlaky András.

Adaptációs problémák

Az állami támogatás azonban jórészt másra kell. A Start-kártya, illetve a a Start Plusz-kártya ma jelentős ideiglenes engedményt ad a munkaadói járulékok fizetése alól azon cégek számára, amelyek pályakezdőket vagy tartósan munkanélkülieket vesznek fel. Ez a kedvezmény egyéni vállalkozóknak nem jár, ezért az ő versenyhátrányuk kiküszöbölését kezdeményezte az alapítvány a kormánynál. A büdzsében elkülönített összeg nagy része ezt a célt szolgálja: a leendő vállalkozók helyett állja járulékaikat. A vállalkozásból kivett jövedelem után viszont ők is be fogják fizetni mind az szja-t, mind a tb-járulékot.

"Ha ezt a kérdést nem rendezték volna, az egész program elindításának nem lenne értelme, de ezen kívül is bőven akadtak adaptációs problémák, elsősorban a hazai segélyezési rendszerből adódóan. Azokban az országokban, ahol egyáltalán nincs segélyezés, természetesen nagyobb az ösztönzés a vállalkozóvá válásra. Nálunk nem az a probléma, hogy túl magas lenne a segély, hanem az, hogy nincs átvezetés egyik létformából a másikba" - említette Molnár György.

További dilemma volt, hogy megköveteljék-e a résztvevőktől az "informális" gazdaság elhagyását. A régióban működő hasonló programok ezt nem erőltetik, inkább a szürke szférában mozognak a támogatottaik, az Egyesült Államokban viszont sikerült beterelni őket a fehér gazdaságba. A szakértők végül arra jutottak, hogy a mélyszegénységből kivezető "jóléti híd" kiépítése érdekében hasznosabb, ha minden teljesen legálisan történik.

Kamatmentesen nem működött

A Kiút Program kockázatairól elmond valamit, hogy néhány éve egy hasonló kezdeményezés kudarccal ért véget. Az Autonómia Alapítvány 2005 és 2007 között - mások mellett az Open Society Institute támogatásával - 25 csoportot szervezett, több mint 200 résztvevővel. A visszafizetések aránya rosszul, 55-60 százalék között alakult, ezért a Mikrohitel Zrt. által nyújtott termék fenntarthatatlannak bizonyult.

Az előzetesen ezt a programot (és más sikertelen külföldi próbálkozásokat) is elemző Molnár György szerint egyrészt azért nem működhetett, mert a PSZÁF nem járult hozzá kamatszedéshez, azt ugyanis csak pénzügyi vállalkozás teheti. Másfelől - szintén a felügyelet nyomására - a tagokat biztosítékként kölcsönösen felelőssé tették egymás törlesztéseiért.

Ez oda vezetett, hogy ha valaki a csoportból abbahagyta a törlesztést, akkor a többiek is így tettek, mert különben a kiesett csoporttagért is helyt kellett volna állniuk. Erre az esetre viszont nem álltak rendelkezésre szankciók.

A Mikrohitel Zrt. ma is futtat egy programot, szintén az Autonómia Alapítvánnyal közösen, de erről az [origo] által megkeresett Winkler Gábor vezérigazgató nem árult el bővebbet, mondván, a zárás és az értékelés előtt ez nem volna időszerű. Elismerte ugyanakkor, hogy a Kiút Program jobban előkészítettnek tűnik, mint a pár évvel korábbi Mikrohitel-projekt.

Feketemunka helyett

A potenciális hitelfelvevők közül tehát sokan a jelenleg is végzett feketemunkát váltanák ki a hitel segítségével. A felmérés szerint ebben elsősorban a kiszolgáltatottság csökkentése, a jövedelem egyenletesebbé tétele motiválja őket. Ebben a vonatkozásban a tervezett magyar kísérlet a kelet- és közép-európai régióban speciálisnak tűnik - emelte ki Molnár György.

"A mélyszegénységben élők társadalma nálunk nagyon szétesett, szükség lesz valamilyen előzetes közösségfejlesztésre az adott területeken. A rendszer kulcsszereplője ezért a terepmunkás. Nemcsak megkeresi a hitelfelvevőket, de segít a csoportok létrehozásában, elemzi az üzleti ötleteket, ellenőrzi, hogy az ügyletek jó úton haladnak-e, és ő a felelős azért, hogy valamennyi hitelt idejében törlesszék" - sorolta Molnár.

15 milliós veszteséget várnak

Ujlaky szerint elégedettek lesznek, ha egy-egy mentor a két év alatt 50 embert be tud vonni. A siker további kritériuma, hogy az emberek legalább 75 százaléka visszafizesse a kölcsönt, és az ő 70 százalékuk még egyszer kérjen hitelt. Ezen túl természetesen a társadalmi hatás az igazi kérdés. "A tapasztalatok alapján mindent teljesen újra kell majd gondolni" - jegyezte meg Ujlaky.

Felcsuti Péter, a Raiffeisen vezérigazgatója (egyben a Polgár Alapítvány kuratóriumi tagja) kérdésünkre 300 millió forintra becsülte a kihelyezendő hitelek összegét. A bedőlésekből származó veszteség 20 százalékát állja a bank - ha a 75 százalékos visszafizetési arányt vesszük alapul, ez 15 millió forintra rúg majd. Az alapítvány cége a három év alatt nagyjából 400 millió forintos működési költséggel számol, ezt egyfelől magánadományokból tervezi fedezni, de pályázatokon is próbál pénzt szerezni és vállalati szponzorokra is számít.