Kiváló az atombiztonság Magyarországon

A világ első atombiztonsági rangsorát készítette el egy tekintélyes amerikai nem kormányzati szervezet. Magyarország a második helyet fogalja el a listán, amely a hasadó anyagok tárolásának biztonságossága szerint állítja sorrendbe a világ országait a legjobbtól a legkockázatosabb fele haladva.

Az atomfenyegetések elemzésével foglalkozó washingtoni székhelyű intézet, az NTI (Nuclear Thereat Initiative) szakértői a világ szinte összes országát megvizsgáltak a nukleáris biztonság szempontjából. Kiemelten kezeltek harminckét olyan országot, ahol legalább egy kilogramm, atomfegyver előállítására is alkalmas, magasan dúsított uránt vagy plutóniumot tárolnak.

Az intézet indexet állított fel, hogy rangsorolja az országokat a hasadóanyagok tárolásának biztonságossága szerint. A rangsor élén Ausztrália áll 94 ponttal (100 a legmagasabb pontszám). Magyarország 89 ponttal a második, majd Csehország (87 pont) következik. Magyarország a vizsgált tizennyolc jellemző közül tizenhatban az átlagon felül teljesített, az NTI egyedül a korrupció és a nukleáris biztonság fokozására vállalt önkéntes intézkedések terén találta átlagosnak az országot.

Így nézett ki az a fél kiló dúsított urán, amit 2011 február elején elfogott uráncsempészektől koboztak el a magyar-szlovák határon

Az NTI több száz létesítményt vizsgált meg szerte a világon, arra a következtetésre jutva, hogy általában véve a hasadóanyagok tárolásának módja korántsem mondható biztonságosnak. A szervezet jelentése szerint sok helyütt nem jól őrzik a hasadóanyagokat, és emiatt hozzájuthatnak olyan terrorszervezetek, amelyek nyíltan hangoztatták, hogy hasadóanyagokat akarnak beszerezni.

A listát Észak-Korea zárja 37 ponttal: a sztálinista ország az átláthatóság és a nemzetközi előírásoknak való megfelelés hiánya miatt került a rangsor végére. Pakisztán 41-es mutatószámot kapott a politikai instabilitás, a fegyveres csoportok jelenléte, a korrupció és a sok tároló létesítmény okán. Előtte Irán (46), Vietnam (48) és India (49 pont) szerepel a listán.

Az öt "hivatalos" atomnagyhatalom a rangsor közepe táján helyezkedik el, elsősorban a készletek nagysága miatt, illetve Kína és Oroszország indexét a korrupció is rontotta. Nagy-Britannia a tizedik helyen áll 79-es mutatószámmal, az Egyesült Államok a 13-ik, 78-as indexszel. Franciaország a 19-ik (73), Oroszország a 24-ik (65), Kína pedig a 27-ik (52 pont) az NTI rangsorában.

Az intézet öt kritériumot állapított meg, amelyek alapján elkészítette a rangsort. Egyebek mellett a tárolt hasadóanyagok mennyiségét, az atomtárolók védelmét és hozzáférhetőségét, a nemzetközi előírások betartását és az átláthatóságot, a politikai stabilitást és a korrupciót vette figyelembe, illetve azt is, hogy az adott országban vannak-e olyan csoportok, amelyek ilyen anyagokra akarnak szert tenni.