Kagylóból ékszert, kavicsból szuvenírt

A tavak, folyók partján nemcsak strandolni, napozni és sportolni lehet. Nézzünk szét, annyi értékes vízparti alapanyag lapul a környéken, amelyből akár alkothatunk is. Kagylóból, kavicsból ékszereket, különböző növényekből hangszereket készíthetünk, és a homokmandala építésének is megvan a maga technikája.

Kecskekörmökből ékszer
Az első tippünk adja magát: kagylókból gyönyörű ékszereket készíthetünk magunknak. Már maga a gyűjtögetés is jópofa közösségi program, az elkészítés azonban még rátehet egy lapáttal a közös élményre. Nemcsak a hagyományos nyaklánc-készítésre alkalmasak a tó, folyó ezen ajándékai, de alkothatunk belőle egyéb díszeket is. Vásárolhatunk kreatív boltban pl. falapokat, de megteszi egy kiselejtezett fakanáltartó vagy vágódeszka is - lecsiszolva, kifestve, szalvétával és kagylókkal díszítve szép emlék lehet a nyaralásból. Gyerekek számára sokszínű program lehet, ha só-liszt gyurmába nyomkodunk bele mindenféle érdekes alakzatot, pl. kagylót, növényi formákat. Kifestve, megszárítva izgalmas ajándéktárggyá válhat.

Kavics-szuvenír
A kavicsok sokszínűsége még tovább gazdagítható, ha filctollal, festékkel mintákat rajzolunk rájuk. Jó hozzá a tempera, az akril- vagy az olajfesték is. Először mossuk le alaposan a követ, majd kevés hígítással vigyük fel az első színt. A következő szín felvitele előtt érdemes megvárni a száradást. A festés után pedig lakkozzuk be a felületet. Színesebb minták alá, főleg sötét színű kő esetén, érdemes esetleg világos alapot festeni. Az ötletnek lehetnek további kreatív fejlesztései, például gyermekeink nagy örömére összeállítható e festett kavicsokból egy város, vagy akár egy mesebeli mező, annak minden lakójával együtt.

Hangszerek növényekből
A hangszerkészítés hosszútávú élvezet lehet - hiszen együtt örülünk, míg készítjük, és akkor is, amikor megszólal az adott tárgy. A legegyszerűbb hangszer az ütőfa: két botot kb. 20 cm hosszúra törünk, és a majdani családi zenekarban összeütögetjük őket. A fű-és levélsípok a sípok, fúvósok világát képviselik. Szélesebb levelű füvet vízszintesen elhelyezünk a két ajkunk közé, vagy függőlegesen, két hüvelykujjunk közé szorítva fújjuk meg. A levelet a szánkra tapasztjuk, majd ujjainkkal szétfeszítve sípolhatunk rajta.

Bizonyos növények (gyermekláncfű, keserűlapu, búza) üreges szárából készülhet a fütyülő. Egy kisebb, bog nélküli darabot levágunk, a végét finoman összelapítva fütyülünk vele. Vékony fűzfaágból is készíthetjük: egy 6-8 cm-es darabot levágunk, bicskánk nyelével ütögetjük, míg nem jön le a héj. A héjat a vastagabb felén kívülről megkaparjuk, míg összenyomhatóvá válik: ujjbeggyel óvatosan összelapítjuk, hogy be ne hasadjon és máris készen van a fűzfafütyülő.
A surrogató szintén könnyedén elkészíthető, kedvelt játék. Egy 35-40 cm hosszú lécdarabot az egyik felén kilyukasztunk, és spárgát fűzünk bele, ennél fogva forgatható aztán a levegőben, és süvítő hangot ad ki.

Várak és mandalák homokból
A homokvár vagy homokmandala készítés nagyszerű program lehet a család minden tagja számára. Eddig is tudta minden gyerek, hogy ha túl sok vizet adunk a homokhoz, akkor csak sár lesz belőle, ha túl keveset, akkor pedig szétporlik a várunk. Első feladatunk mindig az, hogy megtaláljuk a megfelelő homokot. Az építést kezdjük kis kupaccal, és bővítsük fokozatosan úgy, hogy minden réteget letapicskolunk. Segédeszközként a lapáton és vödrön kívül használhatunk még poharat, botokat, és a finom homok eltávolításához szalma- vagy szívószálat.

Általános tapasztalat az, hogy jobb a díszítést felülről lefelé haladva készíteni, így az alsóbb rétegeket nem teszi tönkre a lehulló homok. Persze vannak, akik a profizmust keresik - belőlük lesznek a homokszobrászok. A világ legnagyobb homoképítménye egy 17 méter magas középkori kastély, amelyet Richard Varano emelt Amerikában. A leghosszabb egy 15 méteres fal, Sandy Feet munkája Texasban. A legtartósabb egy 4 évig fennálló fantáziavár volt, amelyet hollandok emeltek egy amerikai szállodában és amelyet üvegtető alatt őriztek.