A kövéreknek nincs vesztenivalójuk

testkép
Vágólapra másolva!
A feszes, formás és kidolgozott idomok bűvöletében élünk, ami nem is csoda, ha egyszer mindenhol tökéletesre csiszolt testek vesznek minket körül. Ám korunk mindent felülíró szépségideálja állandó szorongások forrása azok számára, akik a megengedettnél jobban eltérnek a magazinok címlapján virító etalontól. Ezt a megbélyegző testképet bontják le a „Nincs vesztenivalónk” című mozgásszínház kövér táncosai, akik a művészet segítségével tanulják meg elfogadni saját testüket.
Vágólapra másolva!

A bátor és fontos témákat feszegető táncelőadást két ausztrál művésznőnek, Kate Championnak és Kelli Jean Dinkwaternek köszönhetjük, akiket egymástól függetlenül is régóta foglalkoztatott a testkép témája.

Az aktivistaként és modellként is működő Dinkwater egész pályafutását ennek az ügynek szentelte: nemcsak képekben, filmekben és előadásokban mutatja be a szokásostól nagyobb test természetességét, de létrehozott egy kövér nőkből álló szinkronúszó csapatot is, az ironikus Aquaporko! néven.

Sorsszerű találkozások

„Művészként és túlsúlyos nőként számomra mindig elválaszthatatlan volt az alkotótevékenység a testpolitikától. Hatalmas inspirációt jelent olyan utakat felfedezni, mellyel visszanyerhetjük a tiltott tereket és platformokat az elidegenedett test számára” – írta Dinkwater a Huffington Postnak.

A művészek találkozása sorsszerűen alakult, hiszen Dinkwater épp egy túlsúlyosakkal tartott mozgásszínházi előadást tervezgetett, mikor Kate Champion koreográfus felkereste a „Nothing to Lose” című táncelőadás ötletével.

Forrás: Toby Burrows

„Imádtam, hogy a koncepció terén teljesen szinkronban voltunk, ám közben egész más szemszögből és háttérrel közelítettük meg az egészet” – emlékezett a munkafolyamatra.

Kapcsolatban a saját testünkkel

Az előadásban nem hivatásos táncosok működnek közre. A két művésznő országos felhívást tett közzé azok számára, akik kövérnek érzik magukat. A lelkes reakciók áradata igazolta, hogy milyen fontos témára tapintottak rá a projekttel.

A cél az volt, hogy az előadással túllépjenek a kövérségről folyó hagyományos társadalmi párbeszéden, melyre vagy az óvatoskodás vagy a sértő tiszteletlenség jellemző.

„Olyan teret akartunk nyitni, ahol a közönség bepillanthat a fellépők kapcsolatába a saját testükkel. Ez az élmény átformálhatja a nézők korábbi elképzeléseit a testméretről és kikezdheti előítéleteiket.” – nyilatkozta Dinkwater az előadásról.

Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows
Forrás: Toby Burrows