Rejtély övezi a legrégebbi állati fosszíliákat

A szóban forgó fosszília

A Bristoli Egyetem paleontológusai szerint amiket eddig a legrégebbi állati maradványoknak hittünk, azok nyugodtan lehetnek akár fosszilis algák is.

A dél-kínai Doushantuo lelőhely az őslénykutatók egyik paradicsoma: a 600 millió éves fosszíliákat, az ún. Weng'an életközösség maradványait őrző kőzet a hajdanvolt tengeri élővilág páratlanul gazdag pillanatfelvételét tárja elénk. A fosszíliák abból a földtörténeti időszakból származnak, amikor a molekuláris órák becslése szerint az állati törzsfa robbanásszerű szétágazása zajlott. Ám e távoli múltból ránk maradt fosszíliák értelmezése próbára teszi a tudósokat, és mindmáig heves vitákat gerjeszt a paleontológusok körében.

E mintegy 600 millió éves kőzetek a mikroszkopikus méretű fosszíliák olyan együttesét rejtik, amely koránál fogva kitűnő eséllyel pályázik az állati élet legrégebbi nyomának posztjára.

A fosszíliák nem keltik kifejlett állatok benyomását, inkább embriókra emlékeztetnek; méretük az egyetlen sejttől a néhány ezer sejtből álló halmazig terjed. A maradványok megtartottsága olyan kitűnő, hogy egyes esetekben még a sejten belüli struktúrák, például a feltételezhető sejtmagok is felismerhetőek" – mondta el Dr. John Cunningham, a Bristoli Egyetem Földtudományi Tanszékének tanára.

„Azonban kifejlett alakok híján, amelyek egyértelműen beazonosítanák a fosszíliák hovatartozását, a paleontológusok kénytelenek a sejtszintű anatómiára hagyatkozni annak eldöntéséhez, hogy ezek a parányi ősmaradványok vajon csakugyan az állatok közé, vagy esetleg valamilyen másmilyen élőlénycsoportba sorolhatók-e" – hangsúlyozta Dr. Kelly Vargas, a tanszék posztdoktor kutatója és a Journal of the Geological Society c. folyóiratban frissen publikált közlemény egyik szerzője.

Növény vagy állat?

„Úgy tudjuk, hogy az állatok eddigre már kialakultak, de vitathatatlanul állati fosszíliák csak sok tízmillió évvel későbbről, a kambrium időszakból állnak a rendelkezésünkre. A Weng'an-fauna fosszíliái, ha valóban állati eredetűek volnának, valamennyi ősmaradvány közül a legrégebbi állapotában mutatnák be az állatvilágot" – tette hozzá Cunningham.

A szóban forgó fosszília Forrás: John Cunningham, University of Bristol

Az állatvilág kifejlődése kétségtelenül a földi élet történetének egyik legfontosabb eseménye, különösen mert az őket körülvevő ökoszisztémák átalakításával az állatok alapjaiban formálták át a bolygó ökológiai viszonyait. Ennek ellenére még sok a feltáratlan kérdés az állatok megjelenésének időpontjával és módjával kapcsolatban. A biológiai molekulák mutációs rátájának – az ún. molekuláris órának – a felhasználásával kiszámítható, hogy az állatok rendszertani csoportja a kriogén időszakban, durván 720-635 millió évvel ezelőtt alakult ki, és az azt követő ediakarai időszakban diverzifikálódott.

Ám az 541 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium időszaknál korábbra datálódó, állatinak vélt fosszíliák megítélése erősen vitatott.

A brit őslénykutatók most áttekintették az összes olyan bizonyítékot, amely a Weng'an-fauna állati eredete mellett szól, és arra a következtetésre jutottak, hogy azon jellegzetességek közül, amelyek alapján eddig állatiként határozták meg ezeket a fosszíliákat, valójában egyik sem kizárólagosan csak az állatokra jellemző, ezért felvetődik a maradványok eltérő rendszertani besorolásának lehetősége is. Philip Donoghue, a bristoli csoport egy másik tagja hozzáfűzte: „Az állatok közé sorolás hívei közül sokan azzal érveltek, hogy a sejtek közötti Y alakú kapcsolódások, amelyeket a fosszíliákban látunk, fontos állati sajátságot jelentenek, ám ez a tulajdonság valójában sok más többsejtű élőlénycsoportban, így az állatoktól rendszertanilag nagyon távol eső algákban is megjelenik."

Lehetséges, hogy ezek a fosszíliák más élőlénykörbe, például az algák közé tartoznak. Minden alternatív lehetőséget gondosan meg kell vizsgálni

– szögezte le Cunningham. – Nem kizárt, hogy egyszer majd találunk a Doushantuo-formációban egyértelműen állati eredetű fosszíliát. De olyan ez, mint tűt keresni a szénakazalban. Az egyik módja a kutatásnak az volna, hogy alaposan tanulmányozzuk az összes rendhagyó fosszíliát az életközösségben. Ezek eddig viszonylag kevés figyelmet kaptak, pedig talán ők felelnek meg a többi fosszília felnőtt alakjainak."