A brit emberek menni akarnak az unióból, a brüsszeli és londoni elit nem hagyja

London, 2019. január 15. Theresa May miniszterelnök távozik a parlament londoni épületéből, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást 2019. január 15-én. MTI/EPA/Neil Hall

Nagy-Britanniában 2016 júniusában tartottak népszavazást arról, hogy az unió tagjai kívánnak-e maradni, vagy nem. A szigetország lakosai egyértelmű és világos döntést hoztak az ügyben: elhagyják az Európai Uniót, mert nem tűrik tovább a brüsszeli elit bevándorláspárti politikáját. Az uniós elitet és a szigetországi vezetést komolyan sokkolta a döntés, amelynek azóta sem kívánnak eleget tenni. Az egyik legszimbolikusabb jele ennek az, hogy a brexitet levezénylő miniszterelnöknek egy olyan politikust választottak – Theresa Mayt –, aki a kilépés ellen kampányolt.

Ahogy megírtuk, a brit törvényhozás alsóháza elutasította az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (a brexitnek) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást a kedd esti szavazáson. Erre meglehetősen nagy arányban került sor: az egyezményre csupán 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, tehát az alsóház, 230 fős többséggel vetette el a megállapodást. Ez azonban egyáltalán nem jelentett meglepetést, a döntést előre lehetett tudni. Egyrészt azért, mert a brit politikusok körében valójában soha nem volt többsége a kiválásnak, arról a nép döntött, másrészt az eredendően maradáspárti Theresa May olyan megállapodást tudott csak összehozni a brüsszeli elittel, ami a távozáspártiakat sem elégítette ki. Így valójában csak azok szavaztak a megállapodásra, akik konkrétan a miniszterelnökre akartak szavazni.

Így viszont továbbra sem lehet tudni, milyen keretek között távoznak a britek, ha egyáltalán távoznak. Az is szóba került ugyanis, hogy a brexit-ellenes politikai elit elszabotálja a népszavazás eredményét. Drámai hatással lenne az európai demokráciára, ha olyan végeredmény születne, aminek az emberek pont az ellenkezőjéről hoztak döntést.

Volt egyszer egy népszavazás

2016 júniusában tartották a népszavazást az Egyesült Királyság és Gibraltár területén, ahol arról dönthettek az érintettek, hogy az Európai Unió tagjai akarnak-e maradni, vagy sem. A döntés megszületett, a britek az unióból való kilépésre szavaztak. Méghozzá

meglehetősen nagy legitimációval:

• a részvételi arány ugyanis magas volt, a szavazásra jogosultak 72,2 százaléka szavazott.
• 52 százalék szavazott az EU-s tagság ellen, ez 17 410 742 szavazatot jelentett.
• 48 százalék szavazott az EU-ban maradás mellett, ami 16 141 241 szavazatot jelentett.

Számos kommentár, elemzés és vélemény született a teljes brüsszeli elitet megrengető döntésről, több magyarázat is született arra, mi vezetett ide. Amiben az elsöprő többség egyetért:

a brit emberek megelégelték a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlást, és a brüsszeli vezetők erősen migrációpárti politikáját.

London, 2019. január 15. Theresa May miniszterelnök távozik a parlament londoni épületéből, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást 2019. január 15-én Forrás: MTI/EPA/Neil Hall

Egész egyszerűen nem akarták elfogadni, hogy valahonnan máshonnan mondják meg, hogy kivel kell együtt élniük.

A döntés kétségkívül az utóbbi évek egyik legnagyobb kudarca volt a brüsszeli bürokratáknak és a szigetország politikai vezetésének, akik azóta sem tértek magukhoz.

A nép tehát döntött, a politikai elitnek pedig annyi lett volna csak a dolga,hogy a népszavazás eredményének megfelelően cselekedjen. A döntés azonban a brit politikai elitet is meglepte. Jellemző, hogy miniszterelnöknek egy olyan politikust tudtak csak megválasztani, aki maga ellenezte a brexitet. És ugyan Theresa May azt mondta: a demokrácia megköveteli azt, hogy a nép akaratának megfelelően cselekedjenek, többséget a parlamentben e mögé nem tudott kialakítani. A brexit-elleneseknek tett engedményekkel pedig a kilépéspártiakat is elhidegítette magától.

A magyar kormány azért kampányolt, hogy a britekkel együtt megváltoztassuk a brüsszeli elitet

Emlékezetes, Orbán Viktor volt az első olyan uniós miniszterelnök, aki személyesen is bekapcsolódott a kampányba, a Daily Mail nevű lapban egész oldalas hirdetéseket hozott le a magyar kormány.

A döntés a tietek, de Magyarország büszke arra, hogy veletek együtt az Európai Unió tagja lehet.

– volt olvasható az üzenetben Orbán Viktor aláírásával, felette pedig a magyar címerrel. Vagyis a magyar kormány üzenete egyértelmű volt, továbbra is együtt szeretne működni velük az Európai Unión belül.

Nem a briteknek kell távozni, hanem a segítségükkel a brüsszeli elitet megváltoztatni.

A magyar kormány brexit-kampánya Forrás: Facebook

Soros György sajátos demokráciaértelmezése

A britek többsége által jóváhagyott brexit megakadályozására nagy energiákat fordított a sajátos demokráciafelfogású Soros György. Komoly pénzekkel támogatta meg a Best for Britain nevű kampányszervezetet, amelynek a legfőbb célkitűzése volt a népszavazás visszafordítása. Az amerikai üzletember nemcsak az anyagiakkal, hanem a tollal sem spórolt: több alkalommal kelt ki a brit emberek döntése ellen, erre a legszebb példa a tavaly év elején a Daily Mailben megjelent írása volt.

Hogy most mi történik, azt nehéz megjósolni. Március végén lejár a kilépésre rendelkezésre álló két év: ekkor Nagy-Britanniának a brit polgárok döntése értelmében távoznia kell az unióból. Megállapodás hiányában ez egy rendezetlen brexit lenne, amivel a tehetetlen brit politikai elit saját polgárait büntetné. A vezető uniós politikusok pedig titokban ünnepelnek: jó példa erre a német külügyminiszter nyilatkozata, aki már a brexit esetleges elhalasztásáról beszélt.