Ahogy megírtuk, a brit törvényhozás alsóháza elutasította az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (a brexitnek) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást a kedd esti szavazáson. Erre meglehetősen nagy arányban került sor: az egyezményre csupán 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, tehát az alsóház, 230 fős többséggel vetette el a megállapodást. Ez azonban egyáltalán nem jelentett meglepetést, a döntést előre lehetett tudni. Egyrészt azért, mert a brit politikusok körében valójában soha nem volt többsége a kiválásnak, arról a nép döntött, másrészt az eredendően maradáspárti Theresa May olyan megállapodást tudott csak összehozni a brüsszeli elittel, ami a távozáspártiakat sem elégítette ki. Így valójában csak azok szavaztak a megállapodásra, akik konkrétan a miniszterelnökre akartak szavazni.
Így viszont továbbra sem lehet tudni, milyen keretek között távoznak a britek, ha egyáltalán távoznak. Az is szóba került ugyanis, hogy a brexit-ellenes politikai elit elszabotálja a népszavazás eredményét. Drámai hatással lenne az európai demokráciára, ha olyan végeredmény születne, aminek az emberek pont az ellenkezőjéről hoztak döntést.
2016 júniusában tartották a népszavazást az Egyesült Királyság és Gibraltár területén, ahol arról dönthettek az érintettek, hogy az Európai Unió tagjai akarnak-e maradni, vagy sem. A döntés megszületett, a britek az unióból való kilépésre szavaztak. Méghozzá
meglehetősen nagy legitimációval:
Számos kommentár, elemzés és vélemény született a teljes brüsszeli elitet megrengető döntésről, több magyarázat is született arra, mi vezetett ide. Amiben az elsöprő többség egyetért:
a brit emberek megelégelték a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlást, és a brüsszeli vezetők erősen migrációpárti politikáját.
Egész egyszerűen nem akarták elfogadni, hogy valahonnan máshonnan mondják meg, hogy kivel kell együtt élniük.
A döntés kétségkívül az utóbbi évek egyik legnagyobb kudarca volt a brüsszeli bürokratáknak és a szigetország politikai vezetésének, akik azóta sem tértek magukhoz.
A nép tehát döntött, a politikai elitnek pedig annyi lett volna csak a dolga,hogy a népszavazás eredményének megfelelően cselekedjen. A döntés azonban a brit politikai elitet is meglepte. Jellemző, hogy miniszterelnöknek egy olyan politikust tudtak csak megválasztani, aki maga ellenezte a brexitet. És ugyan Theresa May azt mondta: a demokrácia megköveteli azt, hogy a nép akaratának megfelelően cselekedjenek, többséget a parlamentben e mögé nem tudott kialakítani. A brexit-elleneseknek tett engedményekkel pedig a kilépéspártiakat is elhidegítette magától.
Emlékezetes, Orbán Viktor volt az első olyan uniós miniszterelnök, aki személyesen is bekapcsolódott a kampányba, a Daily Mail nevű lapban egész oldalas hirdetéseket hozott le a magyar kormány.
A döntés a tietek, de Magyarország büszke arra, hogy veletek együtt az Európai Unió tagja lehet.
– volt olvasható az üzenetben Orbán Viktor aláírásával, felette pedig a magyar címerrel. Vagyis a magyar kormány üzenete egyértelmű volt, továbbra is együtt szeretne működni velük az Európai Unión belül.
Nem a briteknek kell távozni, hanem a segítségükkel a brüsszeli elitet megváltoztatni.
A britek többsége által jóváhagyott brexit megakadályozására nagy energiákat fordított a sajátos demokráciafelfogású Soros György. Komoly pénzekkel támogatta meg a Best for Britain nevű kampányszervezetet, amelynek a legfőbb célkitűzése volt a népszavazás visszafordítása. Az amerikai üzletember nemcsak az anyagiakkal, hanem a tollal sem spórolt: több alkalommal kelt ki a brit emberek döntése ellen, erre a legszebb példa a tavaly év elején a Daily Mailben megjelent írása volt.
Hogy most mi történik, azt nehéz megjósolni. Március végén lejár a kilépésre rendelkezésre álló két év: ekkor Nagy-Britanniának a brit polgárok döntése értelmében távoznia kell az unióból. Megállapodás hiányában ez egy rendezetlen brexit lenne, amivel a tehetetlen brit politikai elit saját polgárait büntetné. A vezető uniós politikusok pedig titokban ünnepelnek: jó példa erre a német külügyminiszter nyilatkozata, aki már a brexit esetleges elhalasztásáról beszélt.