Megszületett az MNB kamatdöntése

Euro dollar és forint pénz bankjegyek és érmék, bankkártyák

Nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén keddi ülésén a monetáris tanács, és a kamatfolyosó sem változott - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel. Elemzők szerint azonban tavasszal sor kerülhet kamatemelésre. Nem változott a monetáris tanács kommunikációja az előző kamatdöntő üléshez képest, a mostani közleményben is úgy fogalmaznak, hogy a testület felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye.

Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amelyet a monetáris tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel - írja az MNB közleménye. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a beérkező makrogazdasági adatokat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

Elemzők egyelőre nem vártak változást sem az irányadó kamatokban, sem a nem-konvencionális eszköztárban, a szigorítás azonban várakozásaik szerint már tavasszal megkezdődhet a nemkonvencionális eszközök visszavételével.

Suppan Gergely, a Takaréknak vezető elemzője az MNB döntésével kapcsolatban aláhúzza: a Monetáris Tanács decemberi közleményében már jelezte, hogy a következő hónapokban az adószűrt maginfláció alakulása befolyásolhatja a monetáris politikát, mivel az üzemanyagárak hektikus változásai miatt a fő fogyasztói árindex kevésbé képes megragadni az inflációs tendenciákat.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Míg az utóbbi januárban 2,7 százalék volt, az adószűrt maginfláció 3 százalékra emelkedett.

Mivel az adószűrt maginfláció a következő hónapokban tartósan elérheti, vagy kissé meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, a monetáris kondíciók normalizálódása hamarosan elkezdődhet.

A laza monetáris kondíciók visszavonása a forintlikviditást nyújtó devizaswap állomány szűkítésével kezdődhet, amiről márciusban születhet döntés az MT legutóbbi közleménye szerint, ami egyúttal az új inflációs jelentés publikálásának időpontja is. Így már márciusban csökkenthet a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos állománya, a Takarékbank várakozásai szerint 200-250 milliárd forint értékben.

Ezt követően kerülhet sor a kamatfolyosó emelésére, aminek mértéke 10-15 bázispont lehet.

A monetáris kondíciók normalizálódása azonban várhatóan lassú és fokozatos lehet, mivel az inflációs folyamatok nem indokolnak gyorsabb ütemű szigorítást. Az alapkamat emelésére pedig csak akkor számítanak, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá válik az alapkamat körül, ami a jövő év második-harmadik negyedévében teljesülhet.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten Forrás: MTI/Manek Attila

A Monetáris Tanács azt is hangsúlyozta, hogy

az Európai Központi Bank (EKB) politikája kevésbé fogja befolyásolni a lépéseket, ugyanis az európai gazdasági lassulás miatt az EKB idénre várt kamatemelése kiárazódott, sőt, a piacok újabb nemkonvencionális lazításra is számítanak. Ugyancsak kiárazódtak a Fed idénre várt kamatemelései.

A piaci kamatszinteket ugyanakkor számos tényező nyomás alatt tarthatja, így a megtakarítások hiteleket jóval felülmúló növekedése, a beérkező uniós források miatt az államháztartás csökkenő finanszírozási igénye, valamint ez utóbbival összefüggően a vállalatok betétállományának meredek növekedése. A hazai gazdaság gyorsan csökkenő sérülékenysége, valamint a kockázati megítélés várható további javulása miatt pedig szűkülhetnek a felárak. Mindezek hatására a kamatszintek a határidős kamatlábak által árazottnál jóval lassabb ütemben emelkedhetnek.