Internet nélkül is tarol az okostelefon Észak-Koreában

(FILES) This file photo taken on September 29, 2017 shows an undated picture released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on September 30, 2017 of North Korean leader Kim Jong-Un (C) visiting Farm No. 1116 under Korean People's Army (KPA) Unit 810 at an undisclosed location. North Korean leader Kim Jong-Un is a rational politician and the US needs to understand that to deal with the nuclear-armed country, a top Central Intelligence Agency Korea expert said on October 4, 2017. "Beyond the bluster, Kim Jong-Un is a rational actor," said Yong Suk Lee, the deputy assistant director of the CIA's Korea Mission Center. "We have a tendency in this country to underestimate his conservatism." "He wants to rule for a long time and die in his own bed," Lee said at a conference on the CIA at George Washington University. / AFP PHOTO / KCNA VIA KNS / STR / South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP. /

Dél-Korea a világ legfejlettebb országai közé tartozik a számítástechnika területén. Emellett ők rendelkeznek az egyik leggyorsabb internettel, az okostelefonok száma pedig meghaladja a népesség számát. Ehhez képest északi szomszédjuk jócskán le van maradva a technológiai újítások terén. Észak-Koreában még csak az utóbbi 5 évben kezdtek el okostelefonok gyártásával foglalkozni, de szó sincs arról, hogy beengednének az országba olyan világmárkákat, mint az Apple vagy a Samsung.

A diktatúrában csak a maguk gyártotta készülékeket használják, amelyek közül a legnépszerűbbek az Arirang, a Pyongyang és a Jindallae, de kelendőek voltak régebben a kínai gyártmányok is. A mobilfelhasználók száma 2017-ben elérte a 3,8 milliót, amely a lakosság 15 százalékának felel meg.

Eleinte csak a magas beosztású pártfunkcionáriusoknak és a kereskedőknek volt hozzáférése az okostelefonokhoz, de a technológia hamar elterjedt, és ma már a hétköznapok része lett.

Az észak-koreai állam annak érdekében, hogy a pénz ne áramoljon Kínába, 2014-ben elkezdett saját számítógépeket és telefonokat fejleszteni és gyártani. Ezekkel a készülékekkel lehet telefonálni, zenét hallgatni, de még néhány egyszerű játék is fel van telepítve, amivel el lehet ütni az időt. Azonban a nemzetközi hívások és az internet-hozzáférés le van tiltva róluk.

Kim Dzsongun Forrás: AFP/STR/KCNA VIA KNS

Az Észak-Koreában gyártott készülékek ára 100 és 400 dollár között mozog, az előfizetés pedig havi 12 cent, amellyel a felhasználó 200 percet beszélhet ingyen, valamint 200 üzenetet küldhet. Ha valaki ennél is többet akar beszélgetni ismerőseivel, annak 13 dollárt kell fizetnie további 100 percért.

A telefonokra alkalmazásokat is lehet telepíteni, azonban csak offline, erre kijelölt boltokban. Érdekesség az is, hogy az észak-koreai okostelefonok az Android operációs rendszerével futnak. Ugyan a nyugaton sikeres applikációk nem letölthetőek, azonban az állam igyekezett azokat lemásolni.

Így létrehozták az észak-koreai Netflixet Naui Kiltongmu néven, az iTunest utánzó Mearit, vagy a Kindle mintájára a Ryomyong és a Kwangmyong e-könyv-olvasó alkalmazásokat.

Az okostelefonok megjelenése egyszerűbbé tette az életet Észak-Koreában, viszont a lakosság továbbra sem tud információt szerezni a környező országokról vagy a világról, mivel az állam tart attól, hogy ez a nép számára káros lenne.

Az átlagnál szerencsésebbek a kínai határ mentén élők, mivel ők kis trükközéssel képesek rácsatlakozni a szomszédos ország valamelyik hálózatára. Aki viszont lebukik, az akár 5 év kényszermunkát is kaphat. A világhálóhoz csak a politikai elit tagjai, valamint néhány cégvezető férhet hozzá, az emberek többsége viszont csak egy államilag ellenőrzött, lebutított változatát használhatja az internetnek, amely javarészt a propagandáról szól.