Semjén Zsolt: A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon

A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon, ezek azok a fundamentumok, amelyekre minden más épül - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a III. Budapesti Demográfiai Csúcs zárásán pénteken.

Semjén Zsolt ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy van, ahol vitatják azt a célt, hogy a magyar állam fennmaradjon.

A kormány álláspontja az, hogy a magyar nemzet - ahogy minden nemzet - egyszeri és megismételhetetlen érték. Senki nem adhatja a világnak az értékeknek, azt a gazdagságát, amit a lengyel kultúra, és senki nem adhatja Arany Jánost, Bartók Bélát, "csak mi, magyarok".

Az egyetemes emberiség lenne örökre pótolhatatlanul szegényebb egy sajátos arccal, ha a magyarság eltűnne.

Úgy fogalmazott: ezért nekünk, magyaroknak elsődleges kötelességünk a magyarságunk megőrzése.
Semjén Zsolt egyetemes küldetésnek nevezte a magyar nemzet fennmaradását.
A magyar nemzet akkor maradhat fenn, ha magyar emberek lakják be az országot - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Szavai szerint akkor lehetséges, ha nem országlakosokkal van csupán belakva az ország, hanem magyar emberekkel. Ehhez arra van szükség - tette hozzá -, hogy magyar gyermekek szülessenek, akik magyar kultúrában, magyar nyelven nőnek fel.
Mindebből pedig az következik - folytatta -, hogy

a kormány elutasítja a migrációt, és támogatja a családokat.

Elvileg migránsokkal lehetne pótolni az ország lakosságát, csak a magyarságot nem lehet ilyen módon pótolni - fűzte hozzá Semjén Zsolt, aki célként jelölte meg, hogy legalább annyi magyar gyerek szülessen, ahány szükséges a magyar nemzet fennmaradásához. De ha ez mégsem volna elég, akkor is csak olyan nem magyarokat lehet beengedni az országba, akik hajlandóak az integrációra és lehetőleg az asszimilációra, és ezt a magyar társadalom is akarja.

Ezért kizárólag a magyar nemzet és a magyar nemzet kormánya döntheti el, kiket enged be ebbe az országba.

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy azokat a családtámogatási lehetőségeket, amelyek nem kötöttek szorosan lakóhelyhez, kiterjesztik a külhoni magyar lakosságra is, ennek jótékony hatása pedig már látszik.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: miután mi egy keresztény civilizációjú ország vagyunk, és a józan ész talaján állnak, az alkotmányban rögzítették, hogy a házasság, mint a család alapja, egy férfi és egy nő kapcsolata. Ebből következik az is, hogy

minden gyereknek joga van anyára és apára

- mondta. Hozzátette, hogy annyiban liberálisok, hogy a magánéletében mindenki azt tesz, amit jónak lát, de ezt ne hívják házasságnak, és ne fogadjanak örökbe gyereket.

Mindenki a szexuális formációjára olyan nyelvet talál ki, amilyet akar, de ne hívják házasságnak, mert ez egy megszentelt fogalom

- jelentette ki Semjén Zsolt, aki arra is kitért, hogy a gyerekek joga az egészséges fejlődéshez erősebb, mint a homoszexuális párok igénye, hogy gyermekük lehessen.

Közölte azt is, hogy amikor a házasság intézményét szimbolikus és anyagi kedvezményekkel támogatja a magyar állam, nem az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza, hanem azt, hogy

családban szülessen a gyerek, aki fenntartja a magyar nemzetet, és felnőve dolgozó, adófizető polgárrá válik.

A támogatásokat azért nyújtják, mert ez biztosítja a nemzet fennmaradását - mondta Semjén Zsolt.

Kitért arra is, hogy a családtámogatásoknál nem elég az anyagi támogatás, hanem kulcsfontosságú a szellemi segítség is, beleértve a nő, az anyaság méltóságát, és a pro life mozgalmak támogatását. Ha a legkiszolgáltatottabb kisebbség, a magzati korukat élők jogait semmibe lehet venni, akkor onnan már csak egy lépés a gyermekek jogainak semmibe vétele.