Veszélyes páros: túlsúly és asztma

Akár az asztmás beteg maga gyújt rá, vagyis aktív dohányzás történik, akár csak belélegzi a környezetében dohányzók füstjét, mindkét esetben jelentkezhetnek nála az említett tünetek. Sőt, a passzív dohányzás kapcsán nagyobb eséllyel lélegezzük be az égő cigaretta vagy szivar végén áramló füstöt, ami még több egészségre veszélyes anyagot tartalmaz, mint amit a füstszűrőn keresztül lélegeznek be.

A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.

Nem mindegy, hogy mitől fullad

Nagyobb az esélyünk az asztmára, ha van rajtunk némi felesleg, ám a túlsúly miatti kifulladás, zihálás nem tévesztendő össze a betegséggel. hogy különösen a fizikai terhelés miatt jelentkező asztmát nehéz megkülönböztetni a túlsúlyosok körében egyébként is gyakori tünetektől. „Ha valaki lépcsőzés közben hamar kifullad, még nem biztos, hogy asztmás, de

a túlsúlyosok körében, fizikai aktivitás hatására jelentkező fulladást, zihálást komolyan kell venni

és objektív vizsgálatokat kell végezni az okok meghatározásához."

Az asztma kialakulásáért a környezeti tényezők, és vélhetőleg a genetikai érintettség is szerepet játszik. A hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak, úgynevezett hörgőgörcs jelentkezik, így a légutak átmérője csökken. A faluk megduzzad, mely tovább szűkítik a légutakat, és a bronchusok falában található nyálkahártya sűrű nyákot termel, ami még jobban akadályozza a levegő áramlását. Kiváltó tényezők: allergének, füst, szmog, vírusok, hideg levegő, megeröltető testmozgás. Forrás: https://www.tudokozpont.hu/asztma

Egyszerű vizsgálattal szűrhető

Ha valaki túlsúlyos és már enyhe fizikai terhelés mellett is légzési panaszai jelentkeznek, könnyen kifullad, esetleg köhögési rohamok is jelentkeznek nála, akkor mindenképp érdemes egy légzésfunkciós vizsgálatot végeztetnie. Ennek segítségével a tüdő működéséről kaphatunk képet. A vizsgálat ülő vagy álló testhelyzetben történik. Az orr lecsipeszelése után a légzésfunkciós készülékbe kell az asszisztens utasításának megfelelő időpontban, ideig és adott erősséggel kilélegeznie. Ezt egymást követően többször is meg kell ismételni, a vizsgálat teljes ideje átlagosan 1-2 perc. Az így kapott adatokat kiértékelve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy mi áll a tünetek hátterében.

Az elhízás növeli az asztma előfordulásának gyakoriságát és a túlsúlyos asztmások betegsége nehezebben tartható egyensúlyban. Forrás: Flickr / Steve Baker

Asztmás, gyógyszert szed, de a légzése mégsem javul?

Könnyen lehet, hogy a beteg már kivizsgáltatta a légzési panaszai okát, megkapta az asztma diagnózisát, de az állapotát még mindig nem érzi kielégítőnek. A túlsúlyos betegeknél nehezebb elérni a tünetmentességet, ami a jól beállított kezeléssel a célunk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy ennek oka lehet a fittség hiánya (rosszabb állóképesség) és a hasi zsír miatt összenyomott, kisebb tüdőtérfogat is. Az asztmához gyakran társul allergia is, amit ha nem kezelünk, súlyosbodó légúti panaszokra számíthatunk.

Túlsúly esetén megnő az alvási apnoe és a reflux kockázata is,

ezek pedig szintén rontják annak esélyét, hogy az asztma kezelésében jó eredményeket érjünk el. Emiatt lényeges tehát, hogy a betegeknél nemcsak az asztmát, hanem az ahhoz sok esetben társuló egyéb betegségeket is együttesen kell kezelni, hogy tünetmentességet lehessen elérni és a beteg légzési panaszai is megszűnjenek.

(Forrás: Tüdőközpont
www.tudokozpont.hu)