Ellenzi a baloldal a parlamentben is, hogy a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése készül

A 2023-as év a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz. Magas inflációra kell számítani, amely addig nem is csökken, amíg véget nem ér a háború, ezért szükségesek olyan intézkedések, amelyek megóvják a családokat attól, hogy ők fizessék meg a háború árát - hangsúlyozták a Fidesz és a KDNP vezérszónokai a jövő évi büdzsés vitában. A baloldali vezérszónokok felszólalásai ismételten hemzsegtek a valótlanságoktól és álhírektől. 

Bizonytalan a gazdasági helyzet, de az orosz-ukrán háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre, a számos negatív képet vizionáló állásfoglalással szemben az idei év első hónapjaiban is várakozáson felüli eredmények születtek, mindez az elmúlt 12 év gazdaságpolitikai eredményeinek köszönhető – fogalmazott Varga Mihály. A pénzügyminiszter a 2023-as költségvetésről szóló parlamenti vitán ismertette: a bevezetésre kerülő rezsivédelmi alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát, célja pedig a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. Hozzátette, a honvédelmi alap azt a felmerült szükségszerűséget orvosolja, hogy Magyarországnak modern, erős hadseregre van szüksége.

Varga Mihály: Folytatódik az otthonteremtési, otthonfelújítási program Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Szólt arról is, hogy

• 450 milliárd forinttal emelkedik a családpolitikai kiadások összege, erre a célra 2023-ban 3225 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az Európai Unióban ezzel arányaiban Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatására. A kormány fenntartja a járulékkedvezményeket, az SZJA-mentességet a négy gyermeket nevelő nők esetében, az első házasok kedvezményét és a 25 év alattiak SZJA-mentességét.
• Folytatódik az otthonteremtési, otthonfelújítási program, a falusi CSOK, a gyermeket vállaló vagy nevelő családok továbbra is élhetnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel, a lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséhez nyújtott támogatással.
• Növekszik az ápolási és az otthonápolási díj.
• Folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a nyugdíjak emelése az infláció mértékével, fennmarad a nyugdíjprémium is.
• 50 százalékkal növelik a honvédelmi kiadásokat, a 2010-es évek hatszorosára.
• Az egészségügyi fejlesztésekre 2670 milliárd forintot fordít a költségvetés, folytatódik az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábbiakban megkezdett bérfejlesztési programja.
• Folytatódik az Egészséges Budapest program is.
• Az alapfokú és a középfokú oktatásra fordított kiadások az idei évhez képest jövőre közel 100 milliárd forinttal nőnek.
• Egyedülálló mértékű vidékfejlesztési program indul.

Helyes elvárások

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: olyan kihívásokkal teli időszakban kell elfogadni a jövő évi költségvetést, amikor Európát és az egész világot válság éri. A költségvetési tervezet minden tekintetben megállja a helyét, a kormány minden olyan kihívással számolt, amire egy ilyen különleges évben számítani lehet - vélekedett. Hangsúlyozta:

a 2023-as év a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz. Magas inflációra kell számítani, amely addig nem is csökken, amíg véget nem ér a háború, ezért szükségesek olyan intézkedések, amelyek megóvják a családokat attól, hogy ők fizessék meg a háború árát

- mondta.

Közölte: a magyar kormány az egyetlen Európában, amely azt hangoztatja, hogy nem szankciókra, hanem békére van szükség, mert ez segíti, hogy a gazdaság újra növekedési pályára álljon. Fontos feladat a rezsicsökkentés megvédése és a haderő fejlesztése, ezt szolgálja a két új alap - a rezsivédelmi és a honvédelmi alap - létrehozása - magyarázta. Hozzátette: helyesen várják el, hogy azok a szektorok, amelyek extra bevételre tettek szert az elmúlt időben, hozzájáruljanak ezen alapok finanszírozásához.

Nagyban segíti a büdzsét a rezsivédelmi alap Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Úgy látja, a háború és a migrációs helyzet miatt lényeges a haderő fejlesztése, emellett a költségvetési javaslatban a családokra és a nyugdíjasokra is kiemelt figyelmet fordítanak. Fontos cél a magas foglalkoztatottsági szint megőrzése, a munkahelyek megvédése és újak létrehozása is - fűzte hozzá.
Azt mondta, a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget szem előtt tartva idén is a nyári szünet előtt tárgyalja a jövő évi büdzsét a Ház. Ezzel csaknem féléves felkészülési időt biztosít minden érintettnek, jó alapot adva így az ország stabilitásának megőrzéséhez - vélte. Bánki Erik hangsúlyozta:

a javaslatot nyugodt szívvel támogathatják a képviselők, fontos lenne, hogy ebben a nehéz időszakban mutassanak egységet, és ne a politikai célok, hanem a társadalom iránti elkötelezettségük legyen az elsődleges.

Béke és biztonság

Szűcs Lajos, a Fidesz másik vezérszónoka arról beszélt, hogy sokáig a járvány határozott meg mindent, és azt hitték, utána csak jobb jöhet, de a gondok nem csökkentek, hanem sokasodtak.

Rendkívül bizonytalan körülmények között kellett elkészíteni a jövő évi költségvetést

- tette hozzá. Úgy vélte, jelenleg még nagyobb a jelentősége annak, hogy most vitatják meg a költségvetést, mert különösen fontos a kiszámíthatóság ebben a bizonytalan időszakban.

Közölte: az emberek békét és biztonságot szeretnének, ennek tudatában határozta meg a kormány a költségvetés két fő prioritását, a rezsi- és a honvédelmet. Azt is aláhúzta, hogy mivel a legnagyobb érték a család, a kormány továbbra is fontosnak tartja a családok, a gyermekvállalás támogatását, ezért a jövő évi büdzsében még többet fordít a családok segítésére, mint idén.

KDNP: továbbra is prioritás a családok, nyugdíjasok védelme

A korábbiakhoz hasonlóan, a jövő évi költségevésnek is a legfontosabb területe a családtámogatás, a nyugdíjasok védelme, a megerősített biztonság, a magas foglalkoztatás, az életpályamodellek folytatása, valamint fejlesztések az egészségügyben, a felsőoktatásban - mondta a KDNP vezérszónoka. Hargitai János kiemelte: a kormány jövőre is kalkulál a foglalkoztatás bővülésével és a növekvő jövedelmekkel. A politikus természetesnek nevezte az állami fejlesztések megtorpanását a jelenlegi helyzetben, amelyre a költségvetés egyensúlyának megőrzése miatt van szükség.

Egy javaslat szerint a fegyvergyártásba is beszállhatna a magyar állam Forrás: Origo

Szerinte azonban a háború és a szankciós politika az eddigieknél is nagyobb nehézség, a növekedés jelenlegi szintje nem tartható. A bővülés a belső keresleten nyugszik, a hosszú távú célokat pedig a beruházási ráta erősíti meg - tette hozzá.

Racionális lépésnek ítélte az állami beruházások elhalasztását, kijelentette ugyanakkor: eközben több a piaci alapú beruházás.

Szólt arról is, hogy az ország a későbbiekben hatékonyságnövelő innovációs fejlesztésekkel biztosítja a növekedést hosszú távon. Úgy ítélte meg, hogy 3,5 százalékos hiánycélt a kormány tartani fogja, az infláció pedig csökkenni fog. Az államadósság is csökkenő pályán van - mondta.

Szólt arról is, hogy a háború okán globális energiaválság és globális élelmiszerválság is fenyeget, amik beárnyékolják a családok életkörülményeit. A költségvetésnek erre reagálni kell, ezt célozza a rezsivédelmi és a honvédelmi alap. Reményét fejezte ki, hogy a kormány nemcsak vásárolni fog a honvédelmi alapból, hanem beszáll a fegyvergyártásba, hogy hosszú távon profitálhasson ebből az iparágból. Szólt arról is, hogy az önkormányzatok kerete több mint tíz százalékkal bővül jövőre.

Baloldali valótlanságok tömkelege

A baloldali képviselő felszólalásai hemzsegtek a valótlan állításoktól.

Többször is elhangzott, hogy Magyarország versenyképessége folyamatosan romlik. Ezzel szemben a valóság az, hogy öt év alatt a nemzetközi versenyképességi ranglistán az 52. helyről a 39. helyre jöttünk fel.

Szintén elhangzott a baloldal részéről, hogy az emberek folyamatosan elszegényednek, miközben a legutóbbi kereseti adatok szerint 2021 március és 2022 márciusa között 17 százalékkal nőttek a jövedelmek.

A baloldal visszatérő állítása az volt, hogy Magyarország az Unió második legszegényebb országa, miközben a valóságban az EU-ban Bulgáriát, Romániát, Horvátországot, Görögországot és Portugáliát is előzzük.