A november 8-i, úgynevezett félidős választások előtt szűk egy hónappal, október 11-én jelentette be közösségi oldalán Tulsi Gabbard korábbi demokrata csúcspolitikus, hogy kilépett a pártból.
Döntését Gabbard a következőképpen indokolta:
Nem tudok tovább a mai értelemben vett Demokrata Pártban maradni, amely most már teljes mértékben egy elitista, háborúpárti összeesküvés irányítása alá került, és amely minden témát faji kérdéssé alakít át, továbbá szítja a fehérellenes rasszizmust.
Egyúttal közölte,
elege lett abból, hogy (volt) párttársai „aláássák a szabadságjogokat, démonizálják a rendőrséget, és a bűnözőket védik a tisztességes amerikai adófizetőkkel szemben, illetve a nyitott határokat propagálják".
Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy
a demokraták politikája belerángathatja az Egyesült Államokat egy nukleáris háborúba, utalva az orosz-ukrán katonai konfliktusra.
A 41 éves Gabbard fényes karriert futott be az elmúlt két évtizedben, minden adottsága meg volt ahhoz, hogy ne csak a Demokrata Párt, hanem az Egyesült Államok egyik vezető politikusa legyen.
A (volt) politikus a Csendes-óceán közepén fekvő, az Egyesült Államok külbirtokának számító Amerikai Szamoán született, hindu vallású családban. A felmenői között vannak európaiak és szamoai őslakosok is. Később a Gabbard család Hawaiira költözött. Tulsi Gabbard 2002-ben lett tagja Hawaii állam Képviselőházának demokrata színekben, majd rá egy évre csatlakozott az amerikai hadsereghez.
A politikusi pályával egy időre felhagyva, 2004-2005-ben egy éven át Irakban szolgált, a háború időszakában.
Később az Alabamai Katonai Akadémián tanult, majd 2008-2009-ben a kuvaiti amerikai katonai támaszponton teljesített szolgálatot.
Gabbard lett az első nő akit kitüntetett a Kuvaiti Nemzeti Gárda.
Az amerikai hadseregből alezredesként távozott, majd visszatért a politikába. Rövid ideig Hawaii fővárosa Honolulu önkormányzati képviselője volt, majd 2013 és 2021 között a sziget érdekeit képviselte a washingtoni szövetségi Kongresszus Képviselőházában.
Összesen négy alkalommal választották a Kongresszus tagjává.
Ezzel párhuzamosan, 2013 és 2016 között a párt országos vezetőségének, a Nemzeti Demokrata Bizottságnak (Democratic National Committee-DNC) volt az alelnöke.
Gabbard volt az amerikai törvényhozás első hindu vallású, illetve szamoai őslakos hátterű politikusa.
A 2020-as választáson már nem indult Hawaii körzetében, helyette
megmérette magát a demokraták előválasztásán, az Egyesült Államok elnökjelöltségéért.
Gabbardnak nem sok esélye volt elnyerni a demokraták elnökjelöltségét, hiszen a pártelit Joe Biden mögé állt be, míg az ő nézeteitől meglehetősen távol álló radikális baloldaliak Bernie Sanders mögött sorakoztak fel. Végül márciusában visszalépett Biden javára, rá néhány napja Sanders is befejezte kampányát.
Ahogy arról az Origo beszámolt, az orosz-ukrán háború kitörése előtt egy nappal Tulsi Gabbard a Fox News csatorna vendége volt. Tucker Carlson műsorában a korábbi képviselő arról beszélt, hogy a büntetőintézkedések, a szankciók csak növelik az amerikai emberek szenvedését és nehézségeit.
Szó szerint azt mondta, hogy
ez az egész probléma a Biden-kormányzattal. Annyira arra koncentrálnak, hogy hogyan büntessük meg Putyint, hogy nem érdekli őket, és nem arra koncentrálnak, hogy mi az, ami valójában az amerikai nép érdeke. Amikor tehát Biden ott áll, és egyenesen a kamerába néz, és azt mondja, hogy a szabadság védelme sokba fog kerülni nekünk, akkor valójában úgy kellene tennie, hogy egyenesen az amerikai emberek szemébe néz, és azt mondja: »ez sokba fog kerülni nektek.«
Szerinte ugyanis a szankciók nem az elnöknek vagy az alelnöknek, esetleg az ország hatalmi elitjének, de még csak nem is az oroszországi hatalmi elitnek fognak sokba kerülni, hanem a hétköznapi embereknek.
(Megjegyzés: az Egyesült Államok az Európai Unióhoz hasonlóan a Krím-félsziget nemzetközi jogi szempontból törvénytelen annexiója után, 2014-től kezdődően enyhébb jellegű gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország ellen.)
Azt követően, hogy 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát
Tulsi Gabbard óvva intette attól az Egyesült Államokat, hogy az bármilyen módon is részese legyen a katonai konfliktusnak.
Az utóbbi hónapokban számtalan alkalommal kritizálta Joe Biden elnököt azért, hogy miért nem lép fel a béke érdekében. A washingtoni demokrata kormányzatot pedig azzal vádolta, hogy egy másik Afganisztánt csinál Ukrajnából.
Békepártisága miatt oroszbarátsággal, putyinizmussal és álhírterjesztéssel gyanúsították meg,
elsősorban saját pártjának holdudvarában.
Gabbard azért is bírálta Bident, mert véleménye szerint az amerikai elnök a fegyvergyártó oligarchák érdekeit szolgálja ki, ahelyett hogy a hétköznapi emberek mindennapi megélhetési gondjaival foglalkozna.
A Twitter-oldalán több békepárti bejegyzést is megosztott, például a Vatikán békefelhívását, és arra figyelmeztetett, hogy egy atomháborúnak senki sem lehet a győztese.
Mivel Gabbard az amerikai hadsereg veteránja – aki a Közel-Keleten, háborús zónában katonáskodott – pontosan tisztában van azzal, hogy mit jelent egy nyílt katonai konfliktus, tehát ez okból kifolyólag képvisel pacifista álláspontot.
Demokrata körökben az váltott ki igazán nagy felháborodást, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz és egykori politikai ellenfeléhez, Donald Trump volt republikánus államfőhöz hasonlóan részt vett az Amerikai Konzervatív Unió konferenciáján, a CPAC-en (Conservative Political Action Conference).
A volt kongresszusi képviselő nem jelezte azon szándékát, hogy belépne a Republikánus Pártba, vagy bármely más politikai csoportosulásba, hanem a most induló, „The Tulsi Gabbard Show" podcastjével kíván foglalkozni.
Röviden, így járt a demokraták korábbi nagy reménysége, aki nem akart a washingtoni elithez igazodni.