A CIA fel akarja támasztani a gyapjas mammutot
A gyapjas mamutok a késő pleisztocén kor legismertebb állatai, amelyek az utolsó eljegesedés végén, nagyjából 12 ezer éve haltak ki
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Az amerikai hírszerzési ügynökség a legújabb befektetője a kihalt állatok feltámasztásán dolgozó texasi székhelyű Colossal Biosciences cégnek, amely többek között a késői pleisztocén időszak emblematikus óriását, a gyapjas mamutot, valamint a szintén kihalt tasmán ördögöt akarja újraéleszteni a géntechnológia segítségével.
A CIA-t nem is annyira a mamutok, hanem sokkal inkább a géntechnológia érdekli
A legfrissebb hírek szerint az amerikai hírszerző ügynökség az általa finanszírozott In-Q-Tel kockázatitőke-befektetési cégen keresztül szállt be a Colossal Biosciences biotechnológiai cég kihalt állatok feltámasztásán dolgozó projektjébe. A Colossal weboldala szerint a cégnek az a legfőbb törekvése, hogy a közeljövőben ismét lehessen találkozni gyapjas mamutokkal a sarkvidéki tundrán.
A pleisztocén jégkorszak egyik legismertebb kihalt ormányosán kívül a biotechnológiai cég az 1930-as években kipusztult erszényes ragadozó, a tasmán ördög felélesztésén is dolgozik. Az In-Q-Tel blogbejegyzése szerint a CIA-t sokkal kevésbé a mamutok, mintsem az a mögöttes géntechnológia érdekli, amelyet a Colossal akar kifejleszteni. "Stratégiai szempontból ez a projekt kevésbé a mamutokról, hanem inkább a képességekről szól" - írták az In-Q-Tel vezető tisztviselői.
A közelebbi vagy a földtörténeti múltban kihalt állatok feltámasztására tett kísérlet
sokkal inkább a tudományos fantasztikum világába tartozó ötletnek,
mintsem valódi tudományos lehetőségnek tűnik, és részben ez így is van. Noha a gyapjas mamutoknak (Elephas primigenius) maradtak fenn meglepően jó állapotban lévő és a belső szerveket is tartalmazó maradványaik a szibériai permafrosztban, mégsincs lehetőség arra, hogy ezeket a kihalt ormányosokat egy az egyben a több mint tízezer évvel ezelőtti állapotuk szerint élesszék fel.
A mamutmaradványokból kinyert DNS-t a gyapjas mamuttal legközelebbi rokonságban álló ázsiai elefánt DNS- szekvenciáiba lehet beilleszteni, és ezzel – legalábbis elvileg – a gyapjas mamutokhoz genetikailag nagyon hasonló egyedet lehet létrehozni a géntechnológia segítségével. Az elméletben így létrejövő állat tehát nem lenne valódi mamut, csak az egykor élt gyapjas ormányosra emlékeztető elefánt-hibrid.
Sokaknak nem tetszik, hogy egyes tudósok istent akarnak játszani
Ennek a szisztémának a CRISPR nevű génszerkesztési módszer az alapja – a genetikai „olló"-, amellyel a tudósok specifikus génszekvenciákat vághatnak ki, illeszthetnek be és helyettesíthetnek a szervezet DNS-ébe. (A CRISPR-et kifejlesztő tudósok kapták megosztva a 2020-as kémiai Nobel-díjat). Az In-Q-Tel blogbejegyzés szerint a projektbe való befektetés segíteni fogja az Egyesült Államok kormányát abban, "hogy felállítsa a géntechnológiára vonatkozó etikai és technológiai szabványokat", és hogy ezzel a versenytárs nemzetek előtt előnyt szerezzen.
A szakmai körökben azonban korántsem mindenki olyan optimista, mint az In-Q-Tel munkatársai.
A kritikusok arra figyelmeztetnek, még ha sikerülne is a géntechnológia segítségével feléleszteni a gyapjas mamutot, már nem léteznek számukra a pleisztocén kor végét jellemző természetes élőhelyek, és a genetikai kód sem tudná megtanítani arra az állatokat, hogy boldoguljanak egy számukra új és idegen ökoszisztémában.
Más tudósok etikai-szakmai aggályokat hangoztatnak a „Lázár-projekttel" szemben, rámutatva, hogy a pleisztocén megafauna kihalásának megvoltak a maga természetes okai, ezért helytelen lenne, ha az ember ezt figyelmen kívül hagyva megpróbálna istent játszani. Mások úgy vélik, hogy az ezekre a kísérletekre fordított hatalmas összegeknek sokkal jobb helyük lenne a recens, súlyosan veszélyeztetett fajok megmentésére koncentráló programokban.