Valódi vitaminbomba a tél és az advent igazi gyümölcse

A sült szelídgesztenye

A szelídgesztenye idei európai termése messze elmarad az átlagostól, ami a feldolgozott termékek mennyiségére is rányomja a bélyegét – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB körképéből. Noha a hazai fogyasztók körében kiemelt népszerűségnek örvend a gesztenye - amely egyébként egy igazi vitaminbomba - a hazai termésmennyiség elenyésző, ezért jelentős mennyiségű importra szorulunk.

Az ünnepi időszak közeledtével egyre jobban előtérbe kerülnek a téli desszertek, amelyek kiváló alapanyaga a különleges ízélményt nyújtó szelídgesztenye. Sőt, az édességek mellett a húsos fogásokat is feldobja ez a tápláló gyümölcs.

Hol termesztenek hazánkban szelídgesztenyét?

Az idei körkép szerint hazánkban mintegy 281 hektáron termesztenek szelídgesztenyét. Ennek a héjas gyümölcsnek a termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány tája alkalmas termesztésre, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon elterjedt növény.

A legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (75-72 hektáron), valamint Zalában (60 hektáron) foglalkoznak a termesztésével.

Mivel hazánkban nagyüzemi termesztéstechnológiája nincs kidolgozva, valamint ökológiai igényeit tekintve nem egyszerű megfelelő termőterületet találni számára, így a legtöbb gesztenyefa továbbra is szórványban található. Emiatt az országos éves termésmennyiség is jellemzően 150-300 tonna között alakul.

Hazánkban is terem szelídgesztenye, de a kereslet miatt importra szorolunk abból Forrás: NAK / Lévai Zsolt

Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből.

Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.

Az idei esztendő sajnos nem kedvezett a szelídgesztenyének, hazánkban és Európa főbb termővidékein is alacsony hozamok jellemezték a szezont, főként Spanyolországban és Olaszországban, illetve Franciaország egyes termőkörzeteiben jelentkeztek problémák. Ennek oka, a virágzáskori esős idő, valamint az ezt követő szárazság sem tett jót a fáknak, azok eldobálták a termésük egy részét. Az őszi meleg időjárás sem volt ideális a termésnek és kitolta az érési időt, ami ráadásul még a károsítóknak is kedvezett.

Vásári sültgesztenyétől a desszertekig

A magyar fogyasztók körében nagy népszerűségnek örvend a szelídgesztenye, a vásárok hangulatát idéző sültgesztenye mellett főként desszert formájában kerül legtöbbször a fogyasztókhoz. Ma már széles termékpalettából válogathatnak a fogyasztók: ízesített pürék, bio pürék, krémek, liszt, töltött péksütemények, előfőzött gyorsfagyasztott gesztenye, valamint az igazán különlegesnek mondható gesztenyefasírtig és pogácsáig terjed a skála.

A sült szelídgesztenye a karácsonyi vásárok elmaradhatatlan csemegéje Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A legnagyobb hazai gesztenyefeldolgozó adatai szerint míg egy átlagos évben 1200-1500 tonna gesztenyét dolgoznak fel, az idén alig 500-600 tonna gesztenye került az üzembe.

A szelídgesztenye egyébként egy igazi vitaminbomba: B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma jelentős, továbbá bővelkedik élelmi rostban.

Sokan nem gondolnák, de a gesztenye C-vitamin-tartalma a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket.

Fontos, hogy a gesztenye – szemben más gyümölcsökkel – feldolgozott formában sem veszít a vitamintartalmából.

A hagyományos gesztenyemassza, -püré is számottevő mennyiséget tartalmaz az értékes vitaminokból.

A cikket támogatta a Pepco. Érezhető minőség, szerethető áron.