Négy henger ma már luxus - Peugeot 208-menetpróba

Milyen a jó kisautó? Először is tényleg kicsi, a lágyzselatin kapszulák gyorsaságával hat a női szívekre, keveset fogyaszt, nem kerül sokba és jó vezetni, hogy néha a férfiak is elvigyék egy körre. A franciák ilyennek szánták a 208-ast, melyet a nulláról terveztek és szeretnék, ha újra a kiskategória kedvence lenne.

Nézze meg a Peugeot 208-as gyári képgalériáját!

Most, hogy ilyen kicsi és könnyű lett, visszatért bele az élet és a jó minőség sem merül ki az utastér finom anyagaiban és igényes kidolgozásában. Az összeszerelési minőség is nagyon rendben van, karosszériája pedig masszív és merev. Pontosan úgy viselkedik az úton, ahogy a parkolóban állva sejteti. Kicsi, elektromos kormányán elég néhány fokot fordítani, máris kitér egyenesből, egyszerű, elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futóműve pedig azzal együtt is vidám perceket okozott, hogy elég idegesen reagál minden útegyenetlenségre.

Érdekes ötlet a magasra tett műszer, de csak egy konkrét helyzetben látható jól

A kicsit pattogósra hangolt rugózást az élénk kezelhetőségért cserébe megéri elviselni, de a bevált dízelmotorral van is mit kihozni belőle. Egy rali pályának is alkalmas szerpentinen hajtottuk a 208-ast olyan tempóval, ami minden nőből azonnali jajveszékelést és instant halálfélelmet váltana ki. A kikapcsolható, mégis lelőhetetlen ESP mindent megtett, hogy elrontsa a szórakozásunkat, de arra még a kicsit hosszú karral operáló, és enyhén lötyögős, különben baráti hatfokozatú váltó sem volt igazán képes.

Sportosan kell ülni a 208-asban, apró a kormány, kicsik, de jók az ülések

Négy sarkába kitett kerekei szépen íven tartják, semlegesen fordul, csak végső esetben kezdi kifelé tolni az orrát. A dízel 1750-nél megérkező 270 Nm nyomatéka megoldás minden problémára. Ha jelen van, nem számít, milyen szigorú bácsik ülnek szondával a kezükben a kipufogó mögött, a megfelelési kényszer viszont olyan remek benzinmotorokat is képes ártalmatlanná tenni, mint a BMW-vel közösen fejlesztett Euro6 szabványra készülő, 1,6-os 120 lóerős szívó benzines.

Nagyobb lett a csomagtartó, még két ilyen kézipoggyász beférne

Doppingvád nem érheti a csereponton megszerzett 208-as lovait, a kezdeti hév hirtelen köddé vált, mintha nem is ugyanaz a remek kisautó lett volna. A csúcsteljesítményt és nyomatékot leginkább a fordulatszámmérő utolsó tizedében találtuk meg, de mire oda eljutottunk már agyunkra ment a lötyögős váltó, ami öt fokozatával és rövid áttételével egyre gyanúsabbá vált, egy hatodik még elférne. 2000-es fordulat környékén még pislákol benne valami, de ilyen punnyadt karakterért nem érdemes az 1,6-os benzinest venni. Kipróbáltuk az 1.4 HDi-t is, amely a bólogatós robotizált váltó miatt kicsit nehézkesen mozgott és valószínűleg csak keveseknek éri meg a felárát.

Cikkajánló

Drágán spórol - Citroën C3 e-HDi-teszt		Vallásháború - VW Polo - Opel Corsa-összehasonlító		Eldobható hajszárító - Nissan Micra 1.2 DIG-S

Ebben a kisautóban igazából már flancolásnak számít, de kinek is kell négy henger, ha három is elég, sőt a három az igazi? Nem hittem volna, hogy a szegény Wartburg egyszer még menő lesz, de eljött a háromhengeresek korszaka. A Nissan, a Volkswagen, a Ford, sőt a BMW is ebben gondolkodik, a Peugeot 1,2-ese pedig jobban izgulhat, hogy elnyeri-e a legjobbnak járó kitüntetést, mint Meryl Streep az Oscar-gálán. Akármilyen jó volt az 1,6-os dízel, ez a 82 lóerős motor a 208-as fénypontja. Vibráló hangjába több sportosság és életöröm szorult, mint az összes többi változatába együttvéve.

Eltalálták a formáját, tetszenie kell a nőknek, de a férfiakra is számítanak

Egészen alacsonyról húz, imád pörögni, fürgén reagál a gázadásra és az ötfokozatú váltót is mintha neki találták volna ki, különösebb taktikai érzék nélkül is könnyű szinten tartani a dinamikát, ami ennek a hebrencs kisautónak az életeleme. Hihetetlenül hangzik, de ezzel a spórolós motorral élvezet vezetni a 208-ast, az ember azon kapja magát, hogy cikázik egy tengerparti városka szűk utcáin, beesik a körforgalmakba, átugrik a fekvőrendőrökön, kigyorsít a kanyarokból és keresi az ideális íveket. A 208-as úgy lett egy kis gokart, hogy nem kezdett sem japán, sem német autóra hasonlítani, vérbeli francia maradt.

Úgy megy, ahogy kinéz, ügyes szerkezet a kis 1,2-es háromhengeres

A csajoknak vigyázniuk kell a kulcstartóra, mert életük párja gyakran kéri majd kölcsön a kisautót, amely kényelmes üléseivel, jó térkínálatával, érintőképernyős műszeregységével, hangulatvilágítással feldobott üvegtetejével, kisebb túrát is elbíró csomagtartójával a család egyetlen autójaként is megállja a helyét. Még nincs hivatalos árlistája, de a tervek szerint az egyliteres, háromhengeres modell belépőárát hárommillió alá lövi be az importőr, így a 208-as több lehet egy nyári slágernél, már csak a piacnak kéne magára találnia végre.

Eltévedések vígjátéka

Vadonatúj érintőképernyős navigációját nem dobta be a mélyvízbe a Peugeot, mert sokkal szebb útvonalat eszeltek ki nekünk Lisszabontól Cascais felé, és nem volt kedvük minden leágazást külön beprogramozni, ezért kölcsönkaptunk egy iPad-et, hogy azzal navigáljuk egymást, mint a régi szép papíralapú időkben. Ez finoman szólva sem ment tökéletesen, a végén már nem is számoltuk, hányszor tévedtünk el, nagyjából száz kilométerrel többet autóztunk a spanyol és ír vidék keverékéből született mesés tájakon és a kevésbé élménydús autópályákon.

Nem házi tákolmány, szériagyártású, japán-portugál termék a Datsun Sado

Aki azt hiszi, hogy nálunk rosszul vannak kitáblázva az utak, tegyen errefelé egy kitérőt. Az autópálya lehajtót jelző táblát még véletlenül sem az aszfaltcsík fölé, hanem a lehajtási lehetőségen túl, mellé szerelik, így a nyíl rámutat, a tétova autós újságíró pedig garantáltan a rosszabbik megoldást választja. A városkákban az egyes elágazásoknál olyan zsúfolt útjelzőn kell megtalálni a nekünk való, kimondhatatlan nevű útirányt, hogy még akkor is heves dudálást gerjesztenénk, ha nem egy latin vidéken járnánk.

Hamarosan újjáéled a márka, a kis furgon átvészelte a harminc év kihagyást

Mégis volt értelme letérni a kijelölt útról, mert találtunk egy igazi portugál különlegességet, egy 1978-as Datsun Sadót, amely a nevét a portugáliai Entrepostóban fekvő gyár melletti folyóról kapta. A Sunny 1,2-es motorját a fülke mögé szerelték, a blokkon kívül még az alváz és a futómű jött Japánból, a depressziósok elől elzárandó bódét pedig maguk a portugálok hegesztették rá, így saját termékként, az importált furgonoknál olcsóbban kerülhetett piacra, és még pénzt is adtak érte.