Mindent bele, eurokonform alapterületen - Mercedes-Benz GLC 400 e Coupé teszt

Talán senkit sem fog igazán meglepni, hogy a Mercedes legnépszerűbb modellje egy középkategóriás SUV, miként az sem, hogy annak második generációját minden földi jóval ellátott tesztautóként kaptuk meg: közel 400 lóerő, bő 100 kilométer elektromos hatótáv, kódexvastagságú extralista és persze zöld rendszám várt. Vajon terepkupéként is sokoldalú, és a jó ízlés határain belül marad?

Elképesztő palettát épített a Mercedes, jelenleg itthon összesen 33 féle modellből lehet válogatni, és a karosszériaváltozatok, hajtásláncopciók csak utána jönnek. Aki itt nem találja meg a számítását, tényleg menthetetlen. A stuttgarti logika alapján a betűjel ABC-sorrendben jelöli az egyre nagyobb autókat A-tól X-ig, az EQ előtag a teljesen elektromos modelleket, a GL pedig a SUV-okat jelzi, az "e" betű a motorváltozat után a plug-in hybridek sajátja. Tehát a tesztgépünknél a megfejtés így szól: SUV, középkategóriás (C-osztály méretű), konnektoros hibrid rendszerrel és kupés lejtésű tetővel.

Minden eladási adat azt mutatja – Európában és globálisan -, hogy a stuttgarti márka a közelmúltban visszatért a vezető prémiumgyártó szerephez. Évezredünk első két évtizedében elhalványult a csillag, mert a járművek minősége zuhant, gond volt a korrózió elleni védelemmel, így a vevők fogyatkoztak, a versenytársak kíméletlenül lecsaptak. Ma újra Mercedes kínálja a piac legkényelmesebb autóit, plafonig tömve izgalmas technológiával. Hogy a minőség is csúcs-e, illetve hogy a mértékletesség adott-e még, vitatott, mindenesetre az autókat a szalonban kell eladni, ami pedig nagyon megy most.

Tömény luxus az ismerős sziluett mögött

Már a második generációnál tart a hagyományos SUV és terepkupé kivitelben gyártott GLC, a változás nem igazán szembeötlő az elődhöz képest. Továbbra is egy szép nagy (közel 4,8 méter hosszú), aerodinamikus krumpli, hangsúlyos méretű csillaggal az orrán. Még gömbölyűbb lett a forma, valamennyivel agresszívabb a front, a legnagyobbat talán a hátsó traktus változott: műanyag betét köti össze az elnyújtott lámpákat, de nem változtak egybefüggő világító csíkká, mint ez elektromos EQ modelleken. Olyan sikamlósnak tűnik a sziluett, hogy ha hal lenne, biztosan nehéz lenne megfogni.

Nincs túlbonyolítva a külső, de azért egyértelműen látszik rajta a luxus ígérete, a belső tér meg egyenesen olyan, mintha egy ékszerekkel teletömött széfbe érkeznénk meg. Annyira komplexen extrázott volt a tesztautó, hogy egy hét sem volt elég minden funkció alapos kiismerésére:

közel 13 millió forintnyi pluszt rendeltek hozzá, vagyis egy új A-osztály ára simán rászaladt.

Kivételesen kényelmesek a vastagon párnázott ülések, remek az elektromosan kihajtható combtámasz. Két komoly méretű képernyő uralja a látképet, amit megfejel a személyre szabható head-up kijelző.

Millióféle beállítási lehetőségből választhatunk, ennek ellenére nincs túlzsúfolva a vezetői környezet, a klímának például fix helye van a hatalmas középső kijelzőn, igaz, ennyi erővel lehetett volna fizikai kapcsoló is – alighanem így modernebbnek és letisztultabbnak vélték a tervezők a középkonzolt. Szépek a levegőrostélyok, súlyosan kattan, fordul minden, a látvány mellett az érintés is megerősít abban, hogy ez egy drága prémium termék. Utasterének alapterületét, és első üléseink formázását tekintve ideális méretű, átlagos európai testtömegindexszel kompromisszum- és fészkelődésmentes.

Sok káprázatos fény és néhány árnyoldal

Vajon hátul nem bosszulja meg magát a kupés kialakítás? Nos, jobb, mint amire számítottunk, még ha nem is tökéletes: kellemes a két főre formázott pad, a lendületes tetőív ellenére sem klausztrofóbiás élmény itt utazni, a klímaszabályzót és a töltőcsatlakozókat sem spórolták ki. Mi a hagyományos GLC SUV-ban 620 literes a csomagtér, a kupénál 545-re csökken, a tesztelt plug-in hibridben pedig már csak 390 liter. Ez bizony kevés, főleg hosszabb utakra, ráadásul magasra is kell emelni az úti holmikat, a kétféle töltőkábelnek (otthoni és villám) pedig nincs dedikált helye, így jobbra-balra csúszkálnak.

Arról már esett szó, hogy a hátsó csíklámpa optikai csalódás, mert csak oldalt világít, de ezt a jelzőt nehéz erre a kocsira bármilyen más értelemben használni. Fénytechnikájával ugyanis a friss GLC nagyot villant:

a Mercedes-Benz Digital Light rendszere egyszerre egy fényágyú és egy millió pixellel dolgozó projektor.

Nyitáskor és záráskor fényjátékkal üdvözölnek a lámpák, oldalra a kilépőfény mellé hatalmas csillagot vetít. Még viccesebb, hogy előre is egy szép csillagot tud varázsolni mindenféle animáció kíséretében, de a digitális fény ennél sokkal hasznosabb dolgokat is tud.

Képes tökéletesen kimaszkolni a szembejövőket, akár előttünk, akár szembe haladnak, sőt arra is, hogy az útra is mindenféle segédleteket, irányjelzéseket fessen. Például a nehezen észrevehető gyalogosok irányába pöttyöket rajzol, sáveltolásnál pedig kivetíti az útra, hogy merre soroljunk át. Pazar a belső LED-felhozatala is, millióféle kombinációban lehet a hangulatfényeket állítgatni, a konzolok, ajtórések környéke mindenhol dereng. Emellett a hőmérsékletet növelve pirosan villan a légbeömlő, hűvösebbre állítva meg kéken – mindez némelyeknek giccses, másoknak lehengerlő.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!