Vegán milánói - Alfa Romeo Tonale 1.3 MultiAir PHEV Q4 teszt

Alfa Romeo Tonale autófotózás. 2023.11.28 Budapest

Hozza a márka sportos hangulatát, miközben a környezet elkötelezett barátja: sokat ígér az első zöld rendszámos Alfa. Talán a fűszerezésen múlt, hogy miután vezettük az új Tonale plug-in hibrid csúcsváltozatát, az egyik szemünk sírt, a másik nevetett.

Villannyal kellemes, hibridként lenni mit csiszolni rajta

Akárcsak más gyártók plug-in hibrid modelljeinél, a zöld rendszámos Alfa csomagterének alagsorában is kellett a hely az akkunak, ami ez esetben 15,5 kWh-s kapacitású. Míg a jobb hátsó sárvédőn a 42,5 literesre zsugorodott benzintank nyílását találjuk, addig a balon a Type 2 kábel csatlakozóját, utóbbin nyilvános oszlophoz parkolva a teljes töltés idejére bő kétórás elfoglaltságot kell keresni magunknak. Már csak a piszkos anyagiak miatt is alighanem jobban megéri otthon, vagy még inkább munkahelyen sima 230 voltos konnektorról táplálni, persze a sietősebbek wallboxot is telepíthetnek a garázsukba.

Tisztán elektromosan hajtva kellemes arcát mutatja az Alfa: finom gázkezeléssel, lehetőleg Advanced E üzemmódra kapcsolva a hátsó kerekekhez beépített villanymotor 120 lóereje, és főleg 250 Nm nyomatéka bőven elég ahhoz, hogy néma csendben ússzunk a forgalommal, akár nagyobb tempóval is.

A gyártó szerint így akár 62-64 kilométert is meg lehet tenni, nekünk 50-nél kevesebbet sikerült csak városi-elővárosi menetben

és fűtéssel, de ez is elegendő lehet a napi zéró emissziós ingázáshoz. Aztán eljön az idő, amikor lemerül az akku, az alap hibrid módra (Natural) vált a rendszer, és odavész az illúzió.

Legkésőbb autópályára érve kiderül ugyanis, hogy az 1,3-as, turbós Multiair benzinmotor 180 lóereje nem igazán elegendő a Tonale dinamikus mozgatásához, ami a magas fogyasztásán is tetten érhető. Városban és országúton sem optimális a rendszer működése, az agya nem tudja finoman vezényelni a hibrid módok közötti átmeneteket, olykor akadhatnak rövid vonóerő-magszakítások, ami részben a hatfokozatú automataváltó tétovázásának számlájára írható. Attól függően, hogyan vezettünk és mennyit töltöttük az akkut, 3,8 és 8,2 liter között alakult az átlagfogyasztása, ami nem rekordérték.

Akad házon belül spórolós és sportolós alternatíva

Kétségtelenül akkor mutatja a legszórakoztatóbb arcát az Alfa, amikor Dynamic módba kapcsolunk: érces hangra vált a benzinmotor, javulnak a gázreakciók, felébred téli álmából a váltó – de akkor az igazi, amikor a kormány mögötti hatalmas, míves fémkapcsolókkal magunk választjuk ki az ideális fokozatokat. Ilyenkor, amennyiben van elég delej az akkuban, akár 6,2 másodperc alatt meg lehet futni a százas sprintet, nagyobb tempónál azonban így sem egészen úgy muzsikál a rendszer, mint a 280 lóerős rendszerteljesítmény alapján várnánk, és ez szerpentinen a menettulajdonságokra is igaz.

Ahhoz, hogy ennek okát megértsük, le kell mennünk az alapokig: a Tonale egy korábbi, Fiat-Chrysler platformra épül (LWB 4x4), akárcsak a Jeep Compass, ez esetben kardán nélküli összkerékhajtással.

Amit csak lehetett, áthangoltak benne az alfások, így valóban közvetlenebb, és egész lelkesen fordul,

ám főleg szűk kanyarokban érződik, hogy a magas építést és az 1,9 tonnás tömeget nem lehet semmissé tenni. Természetesen azt sem akarták a milánóiak, hogy a szó szoros értelében hamar összerázódjon benne a társaság, és jól tették: így 19 colos felniken is tisztességesen tud rugózni.

A szinte lehetetlen küldetés szimbóluma az Alfához méltóan direkt, végállásai közt 2,3-as forduló kormány, ami azonban a célcsoport igényeire tekintettel túlságosan erős szervórásegítést kapott, és visszajelzésekben sem bővelkedik. E ponton ki kell térünk a vételárra, ami a limitált Edizione Speciale felszereltséggel 20,69 millió forint, erre jönnek a különféle (Prémium, Sport, Driver Assistance) csomagok. Aki ezt az összeget Alfa Romeóra szeretné elkölteni, és a zöld rendszámnál fontosabbnak tartja a vezetési élményt, sokkal jobb vásárt csinál ugyanennyiért, szintén 280 lóerővel a Giuliával.

De azokról sem feledkezzünk meg, akik spórolnának: nekik ott vannak (a hosszú utakra szánt dízelek mellett) az 1,5-ös benzines, lágy hibrid rendszerrel felvértezett Tonale modellek, 130 vagy 160 lóerővel, a PHEV-nél három mázsával alacsonyabb tömeggel, 125 literrel tágasabb csomagtérrel és 14,5 millió forintos alapárral. Aligha véletlen, hogy ezeket választja a vevők zöme, sőt, az olasz csendőrség és rendőrség is (egyébként jól áll az autónak az egyenruha); Jean-Philippe Imperato örömére nem is kevesen: tavaly az Alfa-eladások 60 százalékát tette ki a Tonale, növekedési pályára állítva a céget.

Értékelés

TETSZETT:

- izgalmas külső és belső dizájn
- átgondolt kezelőszervek
- kellemes formázású ülések
- viszonylag széles motorválaszték

NEM TETSZETT:

- diszharmonikus hibrid vezérlés/váltó
- autópályán magas fogyasztás
- a vártnál kevésbő sportos menettulajdonságok
- magas ár