A rekordok kampánya lehet az idei

Vágólapra másolva!
Reálértéken sokkal kevesebbet fizetünk a kötelező biztosításért, mint tíz évvel ezelőtt, mégis úgy tűnik, hogy a cégek még egyszer rászánják magukat a csábító ajánlatokra. Így alighanem újabb rekordot dönt a biztosítót váltók száma.
Vágólapra másolva!

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1998. január 1-jével lett szabadáras, ami azt jelentette, hogy a Pénzügyminisztérium által meghatározott alapdíjtól legfeljebb 5 százalékkal térhettek el a biztosítók. A jelenleg érvényben lévő rendszer 2003-ban indult, ekkor szűnt meg a központi díjszabás, és az uniós követelményeknek megfelelően érvényesült a teljes díjliberalizáció, 2004 májusától pedig az EU-direktíváknak megfelelő új jogi szabályozás van érvényben.

A verseny - mely a biztosítási ágazatok között évek óta itt a legélesebb - mára alaposan lenyomta az árakat. A Biztosítárs szaklap tavaly decemberi számában, az akkori kampányidőszak apropóján, összehasonlította a 2009-re és az 1999-re meghirdetett árakat. Három gyakori járműkategóriát megvizsgálva kiderült, hogy az árak nemhogy nem nőttek érzékelhetően, de két esetben egyenesen csökkentek (a harmadikban elhanyagolható mértékben változott az ár) - miközben az utóbbi tíz évben évente 4-10 százalékos volt az infláció.

Csökkentek a díjak, de kevesebb a kár is

Ezzel egybevág a Magyar Biztosítól Szövetsége (Mabisz) tavalyi statisztikája, mely szerint a kgfb-díjbevétel 2008-ban 1,3 milliárd forinttal emelkedett az előző évhez képest, ami mindössze 1 százalékos növekedés. Mivel a szerződésszám közel 3 százalékkal emelkedett, ez azt jelenti, hogy az átlagos díjszint a 6,1 százalékos infláció ellenére csökkent.

Megjegyzendő, önmagában a díjcsökkenés nem volt teljesen megalapozatlan az elmúlt években. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján fellelhető adatok azt mutatják, 2006-tól 2008-ig a károk száma csaknem 20 százalékkal (192 184-ről 155 029-re), a kárkifizetések összege pedig kevés híján 11 százalékkal (40,029 milliárd forintról 35,657 milliárdra) esett vissza a kgfb-üzletágban.

Reálértéken mindenesetre sokkal olcsóbban köthetünk kötelező biztosítást, mint korábban, és úgy látszik, az idén újabb jelentős díjmérséklést vállalnak be a társaságok, hogy az utolsó egységes kampány során minél több ügyfelet szerezzenek, akiket aztán remélhetőleg hosszabb időre meg tudnak tartani.

800 ezren is lehetnek a biztosítóváltók

Ennek alapján joggal várható, hogy az előző évek növekvő tendenciáját folytatva az idén is minden eddiginél többen váltanak. A PSZÁF 800 ezer biztósítóváltóra számít, és az alkuszok zöme is növekedést vár, a CLB Független Biztosítási Alkusz szerint viszont az idén sem éri el az említett határt az új szerződést kötő ügyfelek száma. A CLB szerint akár enyhe csökkenés is elképzelhető tavalyhoz képest, mivel a kliensek nagy része már kedvező tarifát kínáló cégnél van.

Ami a korábbi évek tapasztalatait illeti: 2006-ban 580 ezren, 2007-ben 650 ezren, 2008-ban 780 ezren kötöttek új szerződést, bár e számok kicsit csalókák, mert tartalmazzák nemcsak 200 ezresre tehető flottapiacot (ahol eleve az egyéves szerződés dívik, nem a határozatlan idejű), hanem azon lakossági ügyfeleket is, akik saját biztosítójuknál kötötték újra a kötelező biztosítást, a korábbinál kedvezőbb tarifával.

A válság növeli az árérzékenységet?

"Az idén a 2008-asnál lényegesen nagyobb váltópiacra számítunk, 800 ezer olyan lakossági ügyféllel számolunk, aki valóban biztosítót vált. A gazdasági válság miatt a kötelező biztosítást vásárlók között az ár alapján választók aránya az év eleji 75-80 százalékról szeptemberre 95 százalékra nőtt. Éppen ezért várható, hogy azok közül a gépjármű-tulajdonosok közül is többen belépnek most a piacra, akik az elmúlt néhány évben még nem aktivizálódtak" - vélekedik Csikós Dániel, a Genertel direktbiztosító vezérigazgatója.

Kérdés, valóban hajlandó lesz-e újabb díjcsökkentésre a biztosítók többsége, elvégre a kgfb, ahogy az Erópai Unió nagy részén, nem számít a legjobban jövedelmező üzletágnak. A PSZÁF adatai szerint a piac hazai szereplőinek eredményét tekintve ugyan javulás kezdődött 2005-ben, de a tavalyi 14 cég közül (a MÁV ÁBE-t nem számolva) csupán 7 ért el nyereséget az üzletágban. Akadt példa a bruttó díjra vetítve 40 százalékosnál nagyobb veszteségre is.

Elvileg a 2009-es az utolsó kgfb-kampány, de a piac sajátosságaiból adódóan ez nem teljesen igaz. A következő évben valóban megváltozik a mostani rendszer, a januártól érvénybe lépő új kgfb-törvény miatt: e jogszabály alapján az eddigi automatikus naptári - december 31-i - évfordulót a szerződéskötés időpontjáról számított egyéves évforduló váltja föl: aki például 2010. május 5-én köt új kgfb-szerződést, az legközelebb nem 2011. január 1-jétől, hanem 2011. május 5-étől szerződhet át új biztosítóhoz.

A változást tehát csak az év közben kgfb-szerződést kötő új üzembentartók tapasztalják majd. A jelenlegi ügyfeleknek a megszokott naptári évfordulót csak akkor váltja föl a szerződéses évforduló, ha, például, év közben értékesítik járművüket, és újat vesznek, amihez új kgfb-szerződést kell kötniük. Továbbra is megmarad azonban az a szabály, hogy a biztosítók előző év október 30-ig hirdetik meg a következő évre vonatkozó tarifákat. Az ügyfél kgfb-szerződésére mindig az a díjtarifa lesz érvényes, amely az adott intervallum kezdőnapján érvényben lesz.