Andy Vajna: Az Oscar egy egotrip

Andy Vajna szemtől-szemben nem is olyan robusztus, kimondottan nyájas, és az irodája nem hatalomvágyról, inkább játékszenvedélyről árulkodik. Az íróasztala egy hatalmas rulettasztal, könyvespolcán pedig több száz film sorakozik. Mégis azt állítja, az elmúlt másfél évben egyet sem látott, úgy el volt foglalva a sajátjával.

- Amerikai módszer szerint dolgozott, ez erősen látszik a filmen. Hogyan tudtak ehhez alkalmazkodni a magyar stábtagok?

- Láthatod: ami a vásznon van, kizárólag magyarok munkája. Egyedül Vic Armstrongot, az akció-jelenetek rendezőjét hoztam Amerikából. Arról van szó, hogy Goda Krisztával, a rendezővel el mertük engedni a fantáziánkat, és megpróbáltuk látványosan megvalósítani, amit elképzeltünk.

- De voltak, akiknél ezt nem sikerült elérni, hiszen többeket kirúgott a forgatás közben - olyan fontos embereket is, mint pl. az operatőr vagy a fővilágosító.

- Nem árultunk zsákbamacskát, a forgatás előtt megbeszéltük, hogyan kell kinéznie ennek a filmnek. Ha valaki ezt nem tudja teljesíteni, én nem tehetek mást, mint hogy leváltom. Azért vagyok producer, hogy vigyázzak arra, hogy a víziónk megvalósuljon.

- Az összbenyomása milyen volt a magyar filmesekről? Rég forgatott itt utoljára.

- Mindenki annyit tett bele, amennyit csak tudott. Ne kérd, hogy összehasonlítsam őket az amerikai filmesekkel, mert az nem lenne fair. Kint olyanokkal dolgozom együtt, akik minden évben egy vagy két filmet csinálnak, folyamatosan gyűjtik a tapasztalatokat, olyan rendezők mellett dolgoznak, mint Alan Parker, és minden munkájukért 200 riválissal harcolnak meg. Ezt nem lehet összevetni azokkal a magyar stábtagokkal, akik csak néha-néha forgatnak filmet.

- Szóval Önnek ez a forgatás kicsit több munkájába került, míg kihozta belőlük azt, amit látni akart.

- Több munkámba került, de nemcsak nekem, nekik is. Sokkal nagyobb volt az elvárás. És szerintem kiválóan megállták a helyüket, ez látszik a filmen. Itt nincs amerikai visual effect, nincs amerikai robbantás, ezt mind magyarok csinálták.

... És sikerült összehozniuk egy teljesen amerikainak látszó filmet.

- Nem, szerintem nem, mert ha amerikai lenne, akkor a főhős, Karcsi leugrott volna a háztetőről, kézzel teletömte volna a tank csövét kézigránáttal, szétrobbant volna alatta a tank, és ő épségben megúszta volna. Nem, mi próbáltuk annyira reálisan ábrázolni az egészet, amennyire lehetett.

- Miért épp Goda Krisztinát választotta rendezőnek?

- Olyan fiatal rendezőt kerestem, aki meri vállalni a feladatot.

- Miért akart eleve fiatal rendezőt?

- Mert a fiatal generációnak szántam a filmet. Azoknak, akik nem ismerik '56 történetét, nem tudják, min mentek keresztül a szüleik és a nagypapájuk, miért volt olyan fontos nekik a szabadság.

- Így viszont előfordulhat, hogy akik tudják, mi történt, vitatni fogják az Ön interpretációját.

- Ezért érdekes az élet, mert mindenki a saját szemszögéből látja a dolgokat. Ez az én mesém.

- Amire George W. Bush is kíváncsi. Hogyan érte el, hogy bemutassák a filmet a Fehér házban?

- Nekem volt olyan szerencsém, hogy már a második filmemet, a Rambó-t is bemutatták a Fehér házban, Ronald Reagan nézte meg, izgalmas élmény volt. Egyébként ők választják ki, mit akarnak látni. Amikor Bush itt járt Budapesten, megmutattunk neki 5 percet a filmből, és úgy ítélte meg, hogy ez számára fontos és érdekes, és szívesen látná az egészet. Magyarország előtt tiszteleg azzal, hogy ebben a hónapban az egészet megnézni. Szerintem ez egy nagyon pozitív dolog, és nekem nem kelett semmit intéznem, ő hívott fel telefonon.

- Önnek alaposan betett a magyar Oscar-bizottság, amelyik nem a Szabadság, szerelmet, hanem Hajdú Szabolcs Fehér tenyér című filmjét jelölte a legjobb külföldi film kategóriájában.

- Én ezt nem tudom kommentálni, mindenki a saját ízlése szerint dönt. Őket valaki kiválasztotta erre a pozícióra, és az ő ízlésük érvényesül. Mindenki úgy választ, ahogy gondolja. Ez egy fura dolog, hogy ők hogyan választanak, mi a mércéjük. Én erre csak azt tudom lépni, hogy a filmet ezennel útjára bocsátom, és meglátjuk, milyen utat tör magának a világban. Ha az útját érdeklődés és siker követi, akkor...

- Akkor nem számít az Oscar-díj?

- Az egy megtiszteltetés. Én még egész filmért nem kaptam, csak egy-egy eleméért, vágásra, hangra, vagy zenére. Viszont van egy Golden Globe-om az Evitá-ért, ami a legjobb zenés- és komikus film kategóriájában nyert. De ha csak jelölnek az Oscar-díjra, már az is egy megtiszteltetés.

- Mégis, aki Amerikában filmezni kezd, mindenki nyerni akar. Az Oscar-díj mindenkinek ott lebeg a szeme előtt, aki filmezni kezd.

- Hát, szerintem igazából az Oscar egy egotrip. Én pedig azt szeretem csinálni, amit szeretek. Ezt a filmet sem azért csináltam, hogy Oscar-díjam legyen. Így sosem kezdek el egy filmet. Csak jó filmet akarok csinálni, amit mások is értékelnek. Ha még díjakat is kap, az csak plusz.

- Milyen jó filmet látott mostanában?

- Én az elmúlt másfél évben eltemetkeztem egy olyat projektbe, amit Szabadság, szerelem-nek hívnak. Most kezdek újra körülnézni a világban. Az elmúlt másfél évben egyetlen filmet sem láttam.

Gyárfás Dóra